Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)
1943-08-13 / 182. szám
1943 augusztus 13. 3 n/^^RF.!.F.T Zalában eddig nyolc járásban működnek az egészségőrök A községi és hatósági orvosok államosításáról szóló törvény azt is elrendeli, hogy az egészségügyi segédszolgálat ellátására minden vármegye, törvényhatósági jogú város és megyei város egészségőrt köteles alkalmazni, még pedig úgy, hogy minden városban, illetve járásban ötvenezer lélekszámra legalább ■egy egészségőr essék. A törvény rendelkezésének értelmében az ország valamennyi vármegyéjében folyamatban van az egészségőri állások megszervezése. Értesülésünk szerint Zalában eddig nyolc járásban működik egészségőr. A többi öt járás egészségőri szolgálatának ellátására a kijelölt személyeket tanfolyamra küldi a vármegye. Egészségőrökké való kiképeztetésük után a közeljövőben megkezdik szolgálatukat. Az egészségőrök munkakörének és teendőinek ellátásával kapcsolatban dr. Takács Ljászló vármegyei m. kir. tiszti főorvos a következőket mondotta a Zalai Magyar Életnek: — Az egészségőr a járási tisztiorvosok mellett a felmerülő és orvosi szakismeretet nem igénylő, így például a felkutató, megelőző, megfigyelő és ellenőrző egészségügyi segéd- szolgálatot látja el. Az egészségőr önállóan nem járhat el, hanem csak a tisztiorvos utasítására. Szerepe abban van, hogy megfigyeléseit, fertőző betegek után való nyomozó szolgálatának eredményeit közli a járásban illetékes tisztiorvossal. Az egészségőrnek legfontosabb teendői közé tartozik az udvarok, piacok tisztántartására vonatkozó felügyelet, a tetvetlenítés, fertőtlenítés végrehajtása, különösen, amidőn kiütéses tífusz- és hasihagymáz járvány fenyeget. Az egészségőri szolgálat ellátására alkalmas egyénektől iskolai végzettség tekintetében legalább hat elemi osztály elvégzése a követelmény. Egyébként a budapesti fertőtlenítő intézetben szaktanfolyamot végeznek és erről képesítést nyernek. Az egészségőrök kiválasztásáról és kiképeztetéséről az egyes járási fő- szolgabírák saját hatáskörükben gondoskodnak. Fizetésük megfelel a 11. osztályú altisztek illetményeinek. Zala megyében a köziégek 63 százaléka igényelte a termelési jutalmat Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara területe a visszacsatolt részekkel, a dárdai háromszöggel, Muraköziel és a Vendvidékkel1 gyarapodott és a legújabb statisztika szerint a kamarai kerület összterülete 3,723.733.8 ka,- tasztrális holdat tesz ki, ebből a szántóterület 1,976.043.5 katasztrális hold. A kataszteri tiszta jövedelem pedig az összterület után 31,994.159.51 aranykorona. Termelési jutalom címén a kamara a fellebbezések elbírálása után 42.214 tételben 3,664.820 pengőt osztott ki 1240 községből 992 községnek, tehát a községek 80 százalékának. A kamarához négy vármegye tartozik: Zala, Somogy, Tolna és Baranya vármegye. Bara- uya vármegyéből 339 községből 300 község, tehát a községek 88 százaléka, Somogy vármegye 302 községéből 275 község, tehát a községek 93 százaléka, Tolna vármegyéből 108 községből 1Ó8 község, tehát a községek 100 százaléka, és Zala vármegyéből 491 községből 309 község, tehát a községek 63 százaléka igényelte a termelési jutalmat. A földadó összege 7,087.964.94 pengő. Ha szembeállítjuk a kifizetett termelési jutalmakat a földadó összegével, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az Alsódunántúli Mező- gazdasági Kamara birtokosai 52 százalékban kapták vissza a földadót. A termelési jutalmak 3 csoportja (szántási, búza, rozs vetéstöbbleti és pillangósvirágú zöldtrágya és takarmánynövény termelési jutalom) közül a szántási "jutalom 32.080 birtokosnak 3,396.910 pengő összegben került utalványozásra. Búza- és rozsvetési többlet jutalom címén 10.136 birtokos részesült jutalomban 267.900 pengő összegben. Ebből az is következik, hogy a kamara területén az előző évvel szemben csak a bejelentett adatok figyelembevételével 26.790 katasztrális holdon arattak 1943-ban több búzát és. rozsot, mint az előző gazdasági évben. Pillangós- virágú zöldtrágya és takarmánynövény termeléséért 108 birtokosnak 5.010 pengő jutalmat fizetett ki a Kamara és ebből a számból megállapítható, hogy a kamara területén alig van futóhomok talaj. Védjük a termést otthon Legutóbb ismertettük, hogyan védjük a termést a mezőn. Most ismertetjük azokat a feladatokat, hogyan védjük a termést otthon, a szérüskertekben az esetleges légi gyújtogatás ellen. Az a füzet, amelyet a honvédelmi minisztérium írt elő, engedélyezett és a Légoltalmi Liga országos elnöksége sok-sokezer példányBefőzés cukor nélkül „Vako” konzerváló készülékkel. Bemutatásra kerül: Hubinszky Adolf cégnél Zalaegerszegen augusztus 16-án, 17-én és 18-án. ban küldött szét az országba, részletes és rajzokkal szemléltető útbaigazítást ad a mezőgazdasági termények légoltalmáról, azért mi itt csak rövid emlékeztetőül foglaljuk össze a tennivalókat. Telkünkre, vagy a szérüskertbe betakarított termés ellen is repülőgépen, vagy léggömb útján ugyanazokkal a gyújtóeszközökkel támad az ellenség, mint a mezőn levő termés ellen. Ezeknek a gyújtóeszközöknek, gyújtólapoknak, gyújtópermetnek, gyújtógömbnek, gyújtótojásnak, gyújtópalacknak, gyújtózsáknak a működését, veszedelmes tűzhatását és megsemmisítésének módjait már tudjuk. Most arra a kérdésre kell megfelelnünk, mi a legfontosabb tennivalónk ellenük akkor, amikor a termés már betakarítva, cséplésre vár. Az első és legfontosabb teendőnk az állandó éber tűzfigyelő és a szigorú, komoly tűzoltószolgálat tartása. Éjjel-nappal figyelnünk kell a látóhatárt, hogy nem hullanak-e gyújtóeszközök, nem száli-e léggömb földjeink felé. Tűzfigye- lőt kell tartani a templomtoronyban, de célszerű még a határ egy-két kimagasló pontján is. Hogyha megjelennek az ellenséges repülőgépek, vagy léggömbök, vagy gyújtóeszközök hullását észleljük, azonnal riasztani kell a falut. Fölbecsülhetetlen előny az, hogyha a gyújtóeszközöket már akkor ártalmatlanná tudjuk tenni, mielőtt azok tüzet okoztak volna. A riasztás kürtjellel, kiáltással, nappal zászló^ jelzéssel, vagy lovas, kerékpáros küldönccel történik. Természetesen legelsőnek a tűzoltókészültséget kell értesíteni. Ennek felállításáról külön büntető rendelet intézkedik. A tűzoltókészültség fölszereléséhez tartozik a rendes fölszerelésen kívül minden ember számára egy-egy ásó, vagy lapát, vizesvödör, vasvilla, több tűz- horog. A készültség szállítására, a fecskendő, a vizeslajtok vontatására előfogatokat kell biztosítani, hogyha tűz támad valahol, időveszteség nélkül munkához tudjon látni. A tűzoltást az általános tűzoltógyakorlat szerint kell végezni. A készültséget 12 óránként váltsuk. A ,180.000 ein. 1936 B. M. és a 194.700— 1941 B. M. számú rendelet intézkedik arról is, hogy már az asztagok úgy legyenek rakva, hogy mentésük könnyebb legyen. A szérüs- kertet a község legszélső házától 100 méterre abba az irányba kell telepíteni, amerre az uralkodó szél fúj és lombos fákkal, vizesárokkal kell körülvenni. A kazlak hosszúsága legfeljebb 20, magassága 8, szélessége 10 méter lehet. A kazlak között megfelelő széles, legalább 4 méteres útnak kell lennie. Tűzoltófölszerelést, mint takaróponyvát, vödröt, lapátot, vasvillát, tűzhorgot, szikracsapót, létrát és oltóvizet (bővizű kutat) tartsunk itt. A nem a közös szérüskertbe, hanem a telkünkre hordott gabonaasztagok, szalmakazlak közélében is készítsük elő a tűzoltóeszközöket. Ezeknek az intézkedéseknek pontos megtartásával eredményesen tudunk védekezni az ellenséges légigyújtogatás ellen. Piaci helyzetkép Zalaegerszegen A mai zalaegerszegi hetipiacra nagyobb felhozatal csak körtéből volt. A nagy kínálat következtében csökkent az ára. Zöldbab 100— 120, káposzta 60—70, kelkáposzta 70, uborka 5C—80, paradicsom 100—150 fillér kilónként. Paprika darabja 10—20# kukorica csövenként 15, tök darabonként 60, puhabab literje 120 fillér. Alma 90—100, körte 70—170, sárgabarack 160, ringló 170, mogyoró 120, az újdonságnak számító, egyelőre bizony még zöld és savanyú szőlő kilóját 220—300 fillérért árulják. Dióból 2—3 szemet adtak 10 fillérért. Az eladásra kerülő tarka virágok között feltűnést keltett egy csokor másodvirágzású orgona, amelyet 2 pengőért árultak. A baromfi- piacon nem volt úgyszólván árú. Sok nézője akadt az egyetlen pár csirkének, amelyet az eladó öreg bácsi a tenyeréből kenyérmorzsával etetett, hogy a vevők lássák, milyen »egészségesek« a csirkéi. Egyébként 14 pengőt kért a sovány jószágokért. Úgy látszik, otthon nem etette őket ilyen buzgalommal, különben nem lettek volna olyan szánandóan pehelysúlyúak. Az elárusító asztalok között azonban egy falusi néni már 24 pengős árban kínált egy pár nagyobb csirkét. Bizonyára ügy vélte, itt nincs annyira a rendőrök szeme előtt, mint a baromfipiacon. A tejtermékek piacán ezúttal a szokásos túrószeletek is hiányoztak. INNEN IS — ONNAN IS Üveggyárat létesítenek a Székelyföldön. Naponta 10 ezer darab 1 literes zöld üveget fognak gyártani a borvizek értékesítésének előmozdítására. — Két új elektromos kemencével és 120 személyes festőteremmel bővítik ki a herendi porcellángyár üzemét, amely a múlt évben 80 új mintát hozott ki. A gyár elnökévé Hubay Andor festőművészt, a Nemzeti Szalon igazgatóját választották meg. — Budapest székesfőváros költségvetése 260 millió pengő körül mozog. — 3 méter magas vas- keresztet állítanak fel Szent István napjára Magyarország legmagasabb hegycsúcsán, a Horthy-csúcson. — Elveszett a marosvásárhelyi híres Teleki-könyvtár legnagyobb kincse, a Corvin-kódex. > Állítólag Párisba csempészték ki és ott eladták egy amerikai műgyűjtőnek. Jelenleg mindössze 116-ra tehető Mátyás király Korvináinak száma, amelyekből 25 van magyarországi könyvtárakban.
