Zalai Magyar Élet, 1943. július-szeptember (4. évfolyam, 145-221. szám)

1943-08-09 / 178. szám

ÄRA 14 FILLÉR 1943 AUGUSZTUS 9. HÉTFŐ IV.évlolyam f politikai napilap + 178. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelösizerkesztö: Előfizetés: *f hónapra 3.40, 3 hónapra 9.80 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PETHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sx. Célunk: a jobb magyar lövő Másfélezeréves történelmünk folyamán fajtánk legnemesebb, legjobb tulajdonságai a nemzeti szerencsétlenségek után mutatkoztak legjobban. Az az erő, amelyet a magyarság a nagy ka­tasztrófák után kifejtett, tartotta fenn ezt a nem­zetet Kelet és nyugat kapujában a nagy törté­nések idején mindig rendkívüli feladatok előtt állott a magyar és feladatait a legnagyobb áldozatok árán is mindig teljesítette. A múlt világháborút követő nehéz időkben sokan kétel­kedtek jövőnkben. Sokan mondták azt, hogy a meggyalázott, letiport, megcsonkított ország életképtelen. Ez a kétségbeesett hangulat nem sokáig uralkodott a nemzet lelkén. Visszatért a nemzet önbizalma és a nehéz helyzetben tud­tunk nyugodtan várni és készültünk a jövőre. Felébredt a magyar tömegekben a bizakodó érzés és a magyarság megértette, hogy nem lehet, nem szabad politikai légvárakat építeni. Nem lehet hibázni, mert a legcsekélyebb hiba végzetessé lehet a nemzet jövőjére. Meg­tanultuk azt, hogy egy nemzet, egy állam sor­sát nem a terület nagysága határozza meg, hanem a nemzet lelke és a lélek a nehéz időkben, a megpróbáltatások közepette erősö­dik meg. És ha a nemzet a megpróbáltatások idején erőslelkü vezetőt kap, átéli, kiheveri a megpróbáltatásokat. Trianon után csak az erős lelkű Vezér tudta ezt a nemzetet megmenteni testileg, lelkileg egyaránt. Erőnk visszatért. Igyekeztünk az alko­tási lehetőségeket kihasználni, követtük veze­tőinket, mert tudtuk azt, hogy a vezető nélküli nép csak tömeg, de nem nemzet. Húsz évvel ezelőtt lelkes hittel, jutalmat nem várva, össze­fogtunk, hogy feladatainkat elvégezzük, hogy ezt az országot úgy adjuk át fiainknak, ahogy azt apáinktól örököltük. A munkát megkezdtük, de még nem fejeztük be, A húsz év alatt sok lftihden történt a magyarság megerősítésére, de nem történt meg minden. Évek óta éreztük már, hogy a politikai égen sötét felhők gyülekeznek. Hallottuk a közeledő vihar tompa zúgását és vezetőink éveken át hirdették, hogy minden szellemi, erkölcsi és fizikai erőre szükség van. Hirdették a munkás, a dolgozni akaró hazáját szerető emberek összefogásának szükségét. Hir­dették, hogy minden dolgos magyar kéz, min­den gondolkozó agy. minden talpalattnyi föld, minden falat kenyér nemzeti vagyon, mert mindnyájunkat összeköt a közös magyar sors. Példát mutattak arra, hogy nem elég a haza- szeretet. A hazáért dolgozni kell. Egy táborba hívtak minden magyart és a magyarság nagy része meg is értette a hivó szót. Négy évvel ezelőtt kitört a vihar és vészes zúgással végig­rohant a világon. A zúgó viharban is helyt kell állnunk, tudva azt, hogy mindnyájunk vállára nagy teher, nagy felelőség nehezedik: a magyar jövő felelőssége. Minden erőnket összeszedve meg kell erősítenünk a házat — azt a házat, amelyet hazának nevezünk —, hogy ellent tudjunk mondani a viharnak. Legfontosabb, hogy a nemzetben legyen életerő. Ez attól függ, hogy a nemzet fiaiban megvan-e az összetartás, a hazaszeretet, a közösségi szel­lem. Nemcsak magunkról, családunkról, hanem fajtánk, nemzetünk jövőjéről van szó. Ezt a jövőt kell biztosítanunk minden áron, ha kell, vérünk hullásával is. Via a nemzet millióinak egy utón kell járni, negőrizve a fegyelmet, a belső rendet, emelt fejel, magyar becsülettel kell megállnunk a Wyünket a viharban. Le­gyen nagy a nemzet ieki ereje, hogy nagyok legyünk az ezeréves hitárokon belül. Felada­tunk csak egy lehet, fájjuk meg egymás test­véri kezét egyenesen kiadva a kijelölt utón és szólítsunk fel minden nagyar testvért a közös munkára, mert ma izükség van mindenkire, öregre, fiatalra egyarán. A kis magyarok por­szemeiből rakódik ös»ze ez a nemzet és a porszemek milliói, ha a viharban egymáshoz simulnak, megállhatják i helyüket. A nagy épü­letben, amelyben mindannyian lakunk, nem lehet hiányosság, mert az épület csak akkor erős, ha a téglák rendszerben foglalnak egy­más mellett helyet, de gyenge lesz és nem tud a viharnak ellenállni, hä ferdén, vagy hiányo­san építették fel azt. Ha meg van közöttük a szoros lelki kapcsolat, akkor mindannyian jobban tudjuk szolgálni a magyar jövőt. Ép­ségben kell, hogy éljen _ bennünk a magyar nemzet eszméje és ha ennek a jegyében fela­datunkat teljesítettük, megteremtve a nagy ma­gyar összefogást, akkor nem lehetünk kishitüek. Dolgozzunk ezen a feladatunkon megalkuvás, kis­hitűség, légvárak építése nélkül, csakis a saját erőnkben bizva biztosan Adjon erőt nekünk ehhez a hit Hit Istenben, hit a négy folyóban, a hármashalomban. Célunk csak egy lehet: a jobb magyar jövő. Ezt szolgáljuk és ebben a szolgálatban megerősít bennünket a magyar föld szeretető is. Mindannyiunknak érezni kell, hogy a viharban a magyar lélek megerősödik. Éreznünk kell, hogy a magyar gondolat elin­dult diadalmas útjára és magához ragad mind­annyiunkat. Huszonöt évvel ezelőtt egy pusztí­tó vihar szórta szét a magyarságot és a ma­gyar gondolat akkor is elindult lassan, majd­nem észrevétlenül hogy egybefogjon bennünket. Ez a gondolat tartotta meg a megszállás hosszú két évtizede alatt az idegen uralom igájában szenvedő magyarságot. Akkor is szinte észre­vétlenül indult el, de folyton erősödött, leküz­dött minden akadályt és egybeforrasztott ben­nünket hazatért testvéreinkkel. A zúgó viharban éreznünk, hallanunk kell, hogy robogva jön felénk, mint ahogy Végvári irta: Az eszme jön robogva, tűzszekéren: A mozdony nő, de amig testet ölt Csak tompa, fojtott dübörgése haitik Mit a ráhajtott fülbe súg a föld. A mai nap országos és világ- vonatkozású eseményei A Kormányzó Ur a miniszterelnök előter­jesztésére dr. Chorin Ferenc miniszteri taná­csost és Láng Gusztáv kormányfőtanácsost ötévi időtartamra az országgyűlés felsőházá­nak tagjává kinevezte. ' ’ ! | ; | ! _ " 1 — A vitéz Horthy István Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak kettős ünnepet ültek va­sárnap. Az idén van 75 éve annak, hogy a diósgyőri kis vasmű jelenlegi helyére épült a mostani üzem, azonkívül a Mávag 302 mun­kása is jubilált, akik több mint három évtizede állanak a gyár szolgálatában. A diósgyőri ünnepségen megjelent Bornemisza Géza ipar­ügyi miniszter is, aki személyesen adta át a munkásoknak az elismerő okleveleket. Beszé­dében az iparügyi miniszter leszögezte, hogy tőlünk függ, milyen sors vár reánk. Ne higyje senlri ebben az országban, hogy magá­nak jobb helyzetet, esetleg kedvezőbb elbírá­lást biztosít, ha megtagadja ezt a magyar sorsközösséget, ha bármely irányban kilép a egység kötelékéből, mert magyar volta el- téphetetlen részesévé teszi annak a jövőnek, amely az egész magyarságnak jut osztály­részül. Hogy milyen sors vár reánk a jövőben, függ a magunk egyetértésétől, belső összhan­gunktól, összefogásunktól és elszántságunk­tól. Alsóság vasmegyei községben 118 gazdától 998 métermázsa olyan »fekete« gabonát kobo­zott el a csendőrség, amely nem volt beve­zetve sem a termény-, sem a mázsakönyvbe. A gazdák ellen a honvédelmi törvénybe üt­köző bűntett miatt eljárás indul. A mennyisé­gek egy mázsától harminc mázsáig terjednek .egy-egy gazdánál. Vitéz Szabó Gyula budapesti detektívfel­ügyelő lakásán a mérnöki pályára készülő fia vizsgálgatni kezdte apjának szolgálati piszto­lyát. Közben a fegyver elsült és a golyó meg­ölte a detektívfelügyelőt, aki az értelmi osz­tály csoportvezetője volt. A közellátási miniszter rendelete értelmében L55 kilónál nehezebb súlyú, legfeljebb kétéves, tenyésztésbe nem fogott, elsőrendű, jólhízott sertés 155 kilón felüli élősúlyának a termelői ára kilónként négy pengő. A megállapított kö­vetelményeknek megfelelő sertés 155 kiló alatti élősúlyára a 39.200—1943 számú rendeletben megállapított termelői ár az irányadó. A közellátásügyi miniszter másik rendelete azzal egészíti ki az 1943 évi termésű gabona cséplésére, őrlésére vonatkozó rendelkezést, hogy a kenyérgabona vámörlésére az a kis­iparos is jogosult, aki a vele egy községben, vagy városban lakó gazdálkodótól a részére végzett kisipari munkáért a helyi szokásoknak megfelelően és rendszeresen kenyérgabonát szokott kapni. A belföldi származású keserüvizeknek, glau- bersós vizeknek és az ezekből előállított gyógykeserűsóknak alapára 30 százalékkal föl­emelhető . A szombati hivatalos lap közli a rendeletet, amely szerint a közellátási miniszter megállapí­totta a kereskedelmi és vámőrlésben felőrölt búzakenyérlisztnek, egységes rozslisztnek, va­lamint a finomlisztnek legvilágosabb és legsö­tétebb színhatárát. A Szentatya Maglione bíboros államtitkár­hoz levelet intézett, amelynek útján arra szán­dékozik buzdítani az összes püspököket, hív­ják fel híveiket, hogy annál hőbb imát küld-

Next

/
Oldalképek
Tartalom