Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-06-15 / 134. szám

ÍIAOTmtlF.T 1943 június 15. Az állatárak estek. Uiabb nemzetvédelmi keresztesek Zalában A Kormányzó Ur zalai viszonylatban leg­utóbb a következő személyeknek adományozta a Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetést: Rojkó József állami polgári iskolai tanár (Páka), Rády Győző nyug. postahivatali igaz­gató (Zalagyertyálios), Redler József asztalos- mester (Keszthely), Rezgő Antal tisztviselő (Sümeg), Ritlop István gazdálkodó (Kebele- szentmártpn), Rosta Gyula asztalossegéd (Hottó), Ruzaics Mihály földmíves (Légrád), Samu István kisbirtokos (Zalamindszent), Sán- tek József földmíves (Muraújfalu), Sárváry Ede városi tisztviselő (Pötréte), Simon Gyula tisztviselő (Hagyáros), Simonffy Ferenc Máv üzemi segédtiszt (Zalaegerszeg), Sipos Ernő szállítmányozási vállalkozó (Zalaegerszeg), So­mogyi József Máv állomási elöljáró (Nagy­kanizsa), Sostarics Antal kereskedő (Perlak), Söveges Ferenc földmíves (Rezi),Szabó György földmíves (Légrád), Szabó 9. János rendőr­tiszthelyettes (Nagykanizsa), ifj. Szabó János városi alkalmazott (Zalaegerszeg), Szabó László tisztviselő (Keszthely), Szalay Béla m. kir. számvevőségi tanácsos (Bocfölde), Szalay János tisztviselő (Zalaszentiván), Szerdahelyi Károly nyug. Máv főellenőr (Szepetnek), Szig­ligeti Gyula Máv fékező (Zalaegerszeg), Szik- szay Pál volt zalaegerszegi m. kir. rendőr­tiszthelyettes, Szilvás Jpzsef földmíves (Zala- istvánd), Szita János földmíves (Cserszeg- tomaj), Szita Lajos m. kir. próbarendőr (Cser- szegtomaj), Szívás József Máv segédhivatal­nok (Zalalövő), ifj. vitéz Szomolányi Károly órássegéd (Nagylengyel), vitéz Szőke Ferenc földmíves (Petesháza), dr. Tamás Ferenc keszt­helyi gazdasági akadémiai tanár, vitéz Tamó- czay István rendőrfelügyelő (Galambok), Tar- nóczai Sándor Hangya tisztviselő (Zalaeger­szeg), Tálas Géza kereskedősegéd (Zalaeger­szeg), Tóth István földmíves (Alsólakos), Tóth Péter molnár (Lendvavásárhely), Tollár József alkalmi munkás (Zalaszentlászló), Tomka György vaskereskedő (Alsólendva), Toplak István kereskedő (Alsólendva), Toplak István Futura albizományos (Lendvavásárhely), Toplak József kereskedő, földbirtokos (Alsó­lendva), Tkalcsecz György földmíves (Zala- újvár), Varga György napszámos (Alsódombo- rú), özv. Vavroh Frigyesné polgári iskolai tanár (Csáktornya), Vedrődi Ödön nyug. köz­jegyző (Díszei), Verly Ernő nyug. takarék- pénztári igazgató (Perlak), Vida István föld­míves (Csentevölgy), Vogler György 'belatinci uradalmi főerdész, Vönöczki Zoltán zalaeger­szegi állami polgári iskolai tanár, Vöröss Endre fodrászmester (Tapolca), dr. Vörös Ist­ván székesfővárosi gimnáziumi tanár (Zala­egerszeg), Vörös Károly földmíves (Lendva- lakos), dr. Vörös Sándor nyug. pénzügyi ta­nácsos (Csabrendek), Zadravecz Jeromos föld­míves (Murakirály), Zadravecz Vid kisbíró (Alsópusztafa), Zag Győfi Miklós földmíves (Lendvalakos), Zdacsek Antal földmíves (Csák­tornya), Zerényi Imre földmíves (Cserszeg- tomaj), Zoltán József kisbirtokos (Zalaújlak), Zorcsecz István földmíves (Zalaújvár), Zsbulj Alajos szabó (Perlak), dr. Zsidó Sándor zala­egerszegi országgyűlési képviselő, Zsizsek Jó­zsef vármegyei irodatiszt (Belatinc), Zsohár János nyug. Máv műszaki altiszt (Galambok), Zsuppán István fodrász (Zalaegerszeg), Zob Péter zalai vállalkozó. (A zárójelben levő helységnév a születés­helyet jelenti. Ha a legutóbb kitüntetettek közül valakinek a neve kimaradt volna eme névsorból, tudomásunkra juttatás után pótló­lag közöljük.) Gönczi Ferencnek, Göcsej néprajzi kutatójának nevéről nevezik el a zalaegerszegi Oncsa-telepet Többen intézkedést kértek a marhaátvétel sérelmének orvoslására. Az átvétel ugyanis annyira késedelmes, hogy az állatok lerom­lanak és a hosszú várakozás miatt az emberek is szenvednek. Megállapítást nyert, hogy a rendelet pontosan előírja, hofíy a MÁSz át­vevői tartoznak a községekhez legközelebbi hiteles mérlegeknél teljesíteni az átvételt, te­hát nem tartozik senkisem fölöslegesen a he­lyükbe menni. Panasz esett arról is, hogy a marhaátvevő bizottságok nem állanak hivatá­suk magaslatán, mert a rendelet ellenére törzs­könyvezett állatokat és igás állatokat is le­bélyegeznek. Az igazság az volna, hogy a bizottságok elsősorban ott vegyék igénybe az állatokat, ahol a marhalétszám a szokásos lét­számnál nagyobbra emelkedett. Az alispán a rendelet megtartása ügyében a körjegyzők­nek utasítást fog kiadni. A főispán jogosul­taknak ismerte el ,a marhaátvétellel kapcsola­tos panaszokat. Bejelentette egyben, hogy* július elsejétől kezdve rendezik az átvétel módját. A beszolgáltatás kötelezettsége folytatódni fog, valamivel nagyobb mértékben is, de a mérték túlzottnak nem mondható és vigyáznak arra, hogy egyes gazdáknál a beszolgáltatás meny- nyisége ne haladja meg az egy évi szapora-1 latot. Az állatátvétel sérelmét a MÁSz vezető­ségénél szóvátette és panaszt tett illetékes helyen is. Ennek eredménye gyanánt felvál­tották a MÁSz központi kiküldöttét is és most az új kiküldött olyan, akinek zalai kapcso­latai vannak, működése iránt bizalommal le­hetünk. A jövő hónap elsejétől a hiteles mérlegen átvett állatot az itteni súly alapján fizetik ki. Függőben van még a minősítés kérdésének eldöntése. A főispán azt kérte, hogy a minősí­tés ott történjék, ahol az állatot lemérik. Meglepetéssel értesült azonban arról, hogy a Igazdák érdekképviselete a minősítésnek Buda­pesten való eszközlését kívánta. Törzsköny­vezett, igásállatot és egy darab marhát nem szabad igénybe venni, ha azonban az utóbbi igénybevételére sor kerülne, akkor az illető gazda a juttatás során pótlásnak tenyészüszőt fog kapni. Olyan intézkedés is várható, hogy a szabad forgalomban érvényben levő és a hi­vatalos átvételi ár tekintetében valami, kiv egyenlítés a gazdák javára. Végül a bizottság úgy határozott, hogy is­mételten kéri a Mávot, lehetőség szerint hagy­ja meg a Csehlaka—Tüskeszentgyörgy nevet a Murakirály—Kisszabadka között létesítendő megállóhelyet illetően. SPORT Move ZSE I.—Pápai Kinizsi 5:1 (4:0). Za­laegerszegen bonyolították le ezt a bajnoki mérkőzést. Az első félidőben nagy fölényben volt a Move, a második félidő mezőnyjáték­kal telt el. Tapolcai Vasutas i—SzFC kombinált 3:2 (2:1). Barátságos mérkőzés Tapolcán. Nemzeti bajnokság. Haladás—Salgótarjáni BTC 4:2 (3:1). Ez volt a Haladás utolsó ha­zai bajnoki mérkőzése, amelyet pünkösd nap­ján Szombathelyen játszottak le. Pünkösd két ünnepén bonyolították le Szom­bathelyen a nyugati kerület egyéni teniszbaj- inokságát, amelyben a férfi és női egyest Bujtor szombathelyi és Bártfainé ugyancsak szombathelyi nyerte. Az ifjúsági versenyben a zalaegerszegi Kováts Ervin lett az első,. Törülközők tiszta kenderből, erős szö­vésű, piros széllel 8.80 pengőtől vannak a Schütz Árúházban. A Göcseji Egyesület tegnap tartotta közgyű­lését Mindszenty József prelátus-plébános elnöklésével. Dr. Nagy Károly kir. járásbíró, az Egyesület és a keretébe tartozó Gyűjte­mény f elindítója és szorgalmas, kitartó mun- kálója felolvasta Gönczi Ferenc, a Somogy - vármegyei Múzeumegyesület igazgatójának le­velét, melyben az egykor Zalában működő tan- felügyelő és Göcsejt, Muraközt és a Vend­vidéket néprajzi szempontból felkutató szak­ember tanulmányszerű kimélyítéssel adott út­mutatásokat a zalamegyei általános múzeum megszervezésére, amelynek egyelőre gyökere a göcseji jellegzetű tárgyak gyűjtése. Gönczi Ferenc nem első alkalommal adja most a taná­csait, hasznos útbaigazításait. Megadta ezeket már több mint egy évtizeddel ezelőtt is, ami­kor a göcseji hét rendezése alkalmával föl­merült a múzeum megszervezésének kérdése. Ha akkor Gönczinek sok-sok célszerű tanácsa nem égett volna el a szalmalángban, ha már akkor megragadta volna egy társaság, egyesü­let szívós erővel a gondolatot és megfogta volna a munkát, akkor már együtt lehetne sok minden, ami azóta elveszett. Mert Göcsej érdekességei, különösségei ma már arra a sorsra jutottak, mint Amerikában a bölény. Helyesen állapítja meg Gönczi, hogy Göcsej babonás hiedelmei, amelyek a népélet sajátos­ságainak ezer színét hordozzák, ma már eU elmaradnak, népköltészete kiapad. Már csak a maradékok maradékainak megmentéséről lehet sző, újabb tíz év múlva azonban már morzsa is alig lesz. Gönczinek az az elgondolása, hogy ha már a göcseji eredetiségek gyűjtésével elkéstünk, hát legalább minél szélesebb kör­ben induljon meg a gyűjtési mozgalom, hogy kialakuljon belőle az általános zalamegyei múzeum. Múzeumok tekintetében Zala meglehetősen széttagolt: Sümeg, Keszthely, újabban Nagy­kanizsa is gyűjti az anyagot. Gönczi felfogása szerint a központi székhellyel létesülő zala­megyei múzeum kiigényelheti a Balatoni Mú­zeumtól nemcsak az innen odaszállított gö­cseji anyagot, de mindazt is, ami nem szo­rosan a Balaton vidékének jellegzetes anyaga. A gyűjtést télen kellene leginkább eszközölni, amikor a nép ráér a gyűjtőkkel való érint­kezésre és ,a gyűjtés költségeit úgy lehetne fedezni, ha az egyesületi tagdíjakon kívül a város, a megye intézményszerű támogatást adna és államsegély is kieszközöltetnék.' A gyűjtés lebonyolítását Gönczi szinte a leg­kisebb részletekig megvilágítja az említett le­velében. A megjelentek nagy élvezettel és figyelem­mel hallgatták a tanácsokat és elhatározta a közgyűlés, hogy megkeresi a hivatalos várost: nevezze el a vasúti főállomással szemben, a Páterdombon létesített és göcseji stílusban épült háztelepet Gönczi Ferenc nevéről. Ezzel kívánja a város leróni háláját Gön­czinek, aki Nemesrádón, tehát Zalában született és vagy négy évtizeddel ezelőtt tíz évig tanul­mányozta Zalának jellegzetes tájait, tanulmá­Öltözködjünk T Gyula nölkabát és ruhaosztálv " Kész nőlkabát és ruhaosztály Urldlvai és szöveteladás úri és női szabóságából

Next

/
Oldalképek
Tartalom