Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-04-03 / 75. szám
6 1943 április 3. Biztosítson a Tiszta keresztény intézet. Főképviselő: SZÉKELY JÁNOS Zalaegerszeg, Petőfi-u. 23. szám. (Trafik.) szén felelevenüljenek, nem mulasztják el a megjelenést Jubálnak még a szomszéd megyék beavatottjai is. Főképp Badatsony s a többi hegyek, hol számosabb Fő nemesség birtokos, egész városi népességig elevenülnek. Lehelet len, hogy ezt látván, eszünkbe ne jusson min dég az, a miről már Kisfaludynk Csobántza is emlékezik: Durrogtatnak a mozsarak, Hogy a bértzek ropogtak, Kongtak a még üres hordók, Az ostorok pattogtak. Szólt a duda, tapsolt a tántz, A hegedűk zengének, Harsogtak a tárogatók, A sarkantyúk pengének. 9 S valóban, ez most is egészen úgy vagyon. Lehetetlen, hogy hidegen maradjon mind az, a ki badatsonyi szüretben lévén, a természetnek részvevő érzeményekkel vizsgáló barátja, hogy legkedvesebb elragadtatás özönébe ne merüljön, kivált ott, ahol ez nem tsak a külső tárgyaknak kellemetes harmóniájával, hanem adományaiban is édes anyai szeretettel s tsupa ünnepi pompájú jelenetekben bővelkedik. Itt elnémulok, mert már az emlékezés minden más tárgyat kirekesztőleg elfogja egész valómat s tsak azt mondhatom még: „jöjj és láss.“ Szedjünk még ki egy furcsa kis részletei Hrabovszky leveleiből: „Erdeje a sokszori irtások mellett most is igen számos s annyi, hogy sokszor nem is hordatik a levágott fa haza, hanem helyben összehordatva felégettetik vagy még álló korában felgyujtattatik. Szüntelen látni illyen füstölgő s égő fákat. Nem fogja e ezt Somogy is már tiz húsz esztendő múlva megérezni? Nem lehetne-e ezen sok szép fát jobb helyeken hamuvá tétetni ? Álmodik még itt a régi magyar arról, hogy milyen élet virulhatna a Balaton körül. TÁBORI KORNÉL********************************** Mi uiság a budapesti élelmiszer nagyvátártelepen A Magyar Vidéki Sajtótudósitó fővárosi jelentése szerint március 26-tól április 1 ig az élő és vágottbaromfi piacon az árak változatlanok. A tojáspiacon a hatóságilag megállapitott legmagasabb árak voltak érvényben. — A zöldség és főzelékfélék piacán a leveles újdonság kaia- rábé és a hegyes zöldpaprika ára 20, a meleg- ágyi fejessalátáé 30, a hónapos reteké 40, a tölteni való zöldpaprikáé 50, a parajé 80, a sóskáé pedig 100 fillérrel csökkent. — A gyümölcspiacon a közönséges fajtájú alma ára 50, a vörösbélü narancsé pedig 80 fillérrel emelkedett kilőnkint. Lehetőleg tőldbetüllyetztett .. silókat kell épiteni A földmívelésügyi miniszter már évek óta a kerületi mezőgazdasági kamarákkal és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesülettel bonyolittatja le a kisgazda-silóépitési mozgalmat. A háborús viszonyok azonban szükségessé teszik a rendelkezésre álló anyagokkal való takarékoskodást és ezért a silók építésénél a betonvas használatát kerülni kell. Mivel a földbesüllyesztett beton- vagy téglasilókhoz vas nem szükséges, a lehetőség szerint tehát ilyen silókat kell épiteni. Ahol esetleg a magas talajvíz mialt földbesüllyesztett betonsilót épiteni nem lehet, inkább több kisebb átmérőjű silót kell épiteni, mert ezáltal is kevesebb vasmennyiségre lesz szükség. 7',/' T fi] Magyar ei.f.t HETI ÉRDEKESSÉGEK Valamelyik pékmester kihágási ügyéből kifolyólag a fellebbviteli hatóság bizonyításkiegészítést és új tárgyalást rendelt el. Azt a kérdést kellett eldönteni, vájjon a búzából sütött kenyeret a nem szakértő is meg tudja-e különböztetni a szemével az egységes lisztből sült kenyértől. Az elsőfokú hatóság megkereste az országos vegykisérleti állomást, amely két mintát küldött. Mind a kettő igen helyes kis cipó. Az egyik olyan, mint valamikor, réges- régen, az álomvilágban a nagy zsemlye volt. A másik bizony a háború sötét kenyere. Szak- vélemény: lehetetlen a kettőt összetéveszteni. A kőkeményre vált cipókat a kihágási ügynek ítéleti befejezése után átadják a Göcseji Gyűjteménynek, hogy mint a legizgalmasabb korszak emlékeit őrizze meg őket tanulságul a boldogabb nemzedék részére. * Úgy látszik, a guruló mozi, a vándor filmkocsi mégis csak megvalósul Zalában. Markos Jenő népművelési titkár legalább is ezt a jó hírt hozta magával a napokban Budapestről. Több ilyen filmkocsi vár állítólag kiosztásra az ország különböző vidékeire, Zalába is küldenek egyelőre kísérletképpen belőle. Jó lesz, csak igaz legyen. Akkor elkövetkezik nálunk is a népművelés aranykorszaka, ami a műszaki vívmányok alkalmazásával Németországban már javában folyik. Micsoda csődület lesz egy- egy göcseji faluban, amikor a guruló mozi megérkezik! Vasárnap majd kevesebb Noha- bor fogy, mert senkinek se akad éppen akkor dolga a hegyen pincét nézni és a falu dobosa tudtára adja mindenkinek, hogy az iskolaszoba falát ki ne merje rúgni a tolakodásával. * Azt is hallottuk, hogy május végére ragyogó művészestet tervez a vármegyei népművelő bizottság Nagykanizsára. Operaházunk legkiválóbb művészei ígérték meg közreműködésüket, úgy hogy ezen az esten az egységes Zala megye társadalma ad majd emlékezetes találkozót. A régi megyebálok fénye fog felvillanni — bál nélkül, de a lélek legmagasabb műélvezetének szépséges varázsával. Június végén pedig Keszthelyen népművelő előadóképző tanfolyamot tartanak, amelyen tudományos és közéleti világunk jelesei fognak irányító ismereteket nyújtani. Délelőtt előadások, délután nótatanfolyam és tanulmányi kirándulások. Azt mondják, hogy a kultuszminiszter megjelenése is remélhető, sőt hogy ez alkalommal a miniszter meglátogatja Zalaegerszeget és kirándulást tesz Göcsejnek jellegzetes falvaiba is. A kustánszegi bokréták már mozgósítva is vannak. Mellesleg, de megnyugtatásra megjegyezzük, hogy mindezen értesüléseinket nem április elsején szereztük, amikor tudvalevőleg bolondozni szoktak az emberek. Piff István, aki egyházfi a zalaegerszegi reformátusoknál, ma arra a kínos tapasztalatra jutott, hogy a városban jártában kiesett a zsebéből a bőrerszény és elveszett a benne levő 200 pengővel együtt. A régi városházáról lejövet még meg volt az erszény, de aMárffy- trafik előtt elhaladva, valahogy, talán a zsebkendőjével kirántotta. Alig tett néhányszáz lépést, izgalommal észbekapott, visszament, de a pénzt már nem találta meg, hanem talált helyette ugyanott egy 20 pengős bankjegyet. Ez a pénz pedig nem az ő elveszett erszényéből származott, mert abban csak egy darab 100-as és két darab 50—50 pengős bankjegy volt. Állítólag az erszényt valami lézengő személy vette föl és tovább inait vele. Tanú is van rá. Az elveszett pénz egyházközségi adó volt, amelyet szegény Piff napokig-szedegetett ösz- sze. Az esetről jelentést tett a rendőrségen, a 20 pengőt pedig, amely egyelőre nem a veszett fejszének a nyele, beszolgáltatta. A Széchenyi-téri trafikok előtt sok dolog- talan ember fordul meg, aki leskelődik az elhullott pénzek után. Úgy látszik, ez is kereseti forrás. írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépműsxerésx. >***************»»*****************<»*< Derűs életkép: Dzenet a faluból a városba Kisguczi Imre bejön a városba, ahol elintézni valói vannak s fölkeresi a tekintetes urat is. A tekintetes sógoránál kapási minőségben tevékenykedik, amúgy igen jóravaló ember, mert hogy állandóan szemelőtt lévén, csak páratlan furfanggal dézsmálhatná meg a tavasz első terményeit. Néha mégis rajtakapván, meghatóan tudja égnek mereszteni a szemét, mintha odafelülről várna megerősítést. (Szavaira. — Nem szabad sajnálni a szögénytül, akinek kis családjai vannak. Imrét most a rokoni kapcsolat alapján nyájasan fogadják s amikor kirak a magával hozott kosarából némely holmikat, megkínál- tatik egy pohár pálinkával. — Hogy vagytok a falun? — Köszönöm, csak viselhetően. Még mindig járja a hűvös. — Nekünk is van benne részünk. Mit üzen a sógor? Imre riadtan üti föl tekintetét, mintha mellbevágták volna, aztán a tarkójához nyúl, de nem felel. — Üzent-e valamit? — sürgeti a tekintetes. — Szörnyű nagy bajban vagyok én, hallja-e. Üzent hát, csak elfelejtettem, hogy mit, mert az adóban is jártam, aztán alkudoztam egy ruhára, de nem lehet megvenni, olyan drága, tojást is adtam el a piacon... sok minden gyötört, no! — Tán a disznóról? — siet elébe a tekintetes. — Nem, arról nem szólt, a disznó még eszik. Falánk egy állat az! Más valami volt, hogy a mindenségit ennek a buta eszemnek, úgy kimegy a fejembül minden, mintha kémény volna. Uram Isten, mi is lehetett? — Nem készül be a városba? — Azt sose tudhatni, mikor jön meg az ilyesmihez az ember kedve. De ezt se mondta. — Alma? — próbálkozik egy kicsit májtürelmetlenül a tekintetes. — Azt mind eladtuk, jó most az ára. Azért raktunk belőle félre tetszetősen. De nem mondta ezt se. Most már majdnem mérges a tekintetes. — Ha se ezt, se azt, akkor mi a csodát üzent? Imre a dolgok szigorú menete miatt alaposan meg van zavarodva, a kínlódásba bele- vörösödik a nyaka, annyira szégyelli magát. Azonban látva, hogy nem faggatják tovább, tudomásul veszi a hangtalan neheztelést s illendőnek tartja, hogy kitérjen a további bosszantás elől. Én ugyan szépen megbuktam ezzel a mafla fejemmel, de így jár az ember, ha vénül. Most leszek a nyáron hatvankettő, vagy megálljunk, hogy is van csak... persze, persze, csak a hatvankettőbe fordulok. Hát Istennek ajánlom. Forgatja a kalapját, tart az ajtónak, amikor hirtelen megáll. Ä szeme csupa derű, ráncai is kisimulnak. — Tudom már, hogy a fene rágja ki! Azt üzente, hogy tisztelteti a tekintetes urat! e**WWW*WWWWWWWWWWWWW. Bélyegzőt Zalában Szabó cserkészüzlet szállít Zalaegerszeg — Telefon: 266. P. P,