Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-01 / 97. szám

1943 május 1. célunk, a Don felé. Mi sem természetesebb tehát, mint hogy mind több tartalékcsapat és különleges alakulat táborhelye mellett vitt el utunk Nagy erők voltak itt már összezsúfolva. Édes hazánk legkülönbözőbb vidékeiről való honvédek jöttek-mentek a hadak utján s mele­gen érdeklődtek tőlünk, hogy mikor indultunk el hazulról s hová igyekszünk. Jutott időnk arra is, hogy kölcsönös „rémhíreinket“ kicse­rélhessük. Volt jókedv, nevetés, móka fogyásig. Az én szakaszom kiváltképp megtetszett nekik, mert mi dalolva „masíroztunk“, ahogy még az előző háborúban tanultuk és gyakoroltuk. Egye­lőre még nem volt okunk a busuló szótlan- kodásra. Minél közelebb érkeztünk egyik orosz város felé, annál nagyobb lett a forgalom. A hadse­regek szívdobogása és lélekzetvétele zajlott le itt: az utánpótlás. Német és olasz gépkocsi­oszlopok végeláthatatlan sorai robogtak el foly­ton mellettünk. Motorizált gyorsdandár A helyzet állandóan rosszabbodott. Táltosa­ink a rekkenő hőségben mindjobban kimerül­tek s egymásután dőltek ki. Volt nap, mikor husz-huszonöt frissen elhullt paci földi marad­ványait hagytuk magunk mögött egész rövid szakaszon. Az sem volt ritka eset, hogy a lo­vak egyszerűen megálltak, majd szépen le is feküdtek az ut kellős közepén, mert nem bír­tak tovább vánszorogni. Ilyenkor nem lehetett mást tenni: szénát adtak nekik s nyugodtan megvárták, amig elegendő erőt gyűjtöttek az evés, meg a pihenés révén az ut folytatására. Az egyik nap mulatságos jelenet szemtanúja lehettem. Két öreg, nagybajuszu, törzsökös magyar honvéd két hatalmas orosz ökröt „szerzett“ valahonnan és fáradhatatlanul terelte maga előtt az árok szélén. Az egyik kocsis, akinek kidőltek a lovai, hogy mégis előre juthasson, kölcsönkérte a két jámbor jószágot. Csodák csodája, a sok lim-lom között akadt a szeké­ren egy jó nagy járom, befogta tehát az ök­röket a lovak helyére. A két betyáros bajszu is örült, hogy legalább kocsira ülhet a hosszú gyalogolás után. Szépen, simán ment minden. A jámbor csülkösök húztak vígan, mintha mindig azt cselekedték volna. Hanem végül ők is meggondolták magukat. Amikor egy kis torlódás miatt meg kellett állniok, lefeküdtek. Aztán már hiába serkentették őket kiadós pü- föléssel, nem törődtek az ütésekkel. Itt sem használt más kúra: az ökröket meg- kellett etetni és pihentetni. Ez pedig időt vett igénybe. Javában állnak, álldogálnak az ut szélén, amikor mi utólérjük őket. Mindjárt láttam, mi itt a baj. De úgy tettem, mintha fogalmam se volna róla. Mellettük elmenőben mosolyogva kérdeztem az öreg magyaroktól: — Hát ez meg milyen alakulat ? A megszólítottak illendően vágták magukat vigyázzállásba s mert megértették érdeklődésem szándékát, egyikük teljes komolysággal vála­szolta, de szeméből visszavillant felém a hun- culkás mosoly: — Hadnagy ur, alázatosan jelentem, ez a motorizált gyorsdandár! Másnap délután elfogyott a hadak útja. Ke­rek hét heti vándorlás után, ezerkétszáz kiló­méiért téve meg, megérkeztünk rendeltetési helyünkre. HETYEY JÓZSEF. Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZOJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aktán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél­szekrénybe. Gondoljunk aulai honvédjeinkre, akik sóvl- rogva várják a jő zalai újságot mőmhET Szicília, a Földközí-íenger szíve Trinacria, a »háromágú«, így nevezték a görögök a szigetet. Ez a sziget, nem pedig Hellas volt a bölcsője és legkedveltebb »ki­rándulóhelye« az ókori istenvilágnak, számos ősi hitrege és hősmonda színhelye. Itt küz­dött Zeus Hercules támogatásával a Gigászok, Titán és a Föld fiai ellen. Leghatalmasabbjuk, a Zeus nyilaitól legyőzött Typhös füti az Etna óriási tömege alá bebörtönözve tehetet­len bosszúvágyának tüzével a nyugtalan tűz­hányót. Enna derűs mezővidéke volt Ceres kedvenc tartózkodási heííye. Erről a mezőről ragadta el játék közben leányát, Proserpinát, Pluto, az alvilág istene, hogy háromágú szi­gonyának ütésével megnyitva a földet, ma­gával hurcolja a sötét Tartarusba. Itt ütött rajta Jupiter Vulkanus leányán, a szép Aetna nimfán, akinek temploma híres jóshely és á fómaiák idejében minden esküszegő réme Volt. Itt játszódott le Venusnak is számos ka­landja. Polyphemos, Neptun fia volt a sziget réme, amíg Odysseus egyetlen szemétől meg nem fosztotta; a sziklák, amelyeket a meg­vakított óriás az agíyafurt kalandor után ha­jított, még jnost is láthatók a tengerben. Viasszal összetapasztott szárnyaival Daedalus Szicíliába igyekezett Krétából és Aeneas trójai népét Szicílián keresztül vezette; itt temette el kegyeletes pompával atyját is, az elaggott Anphysest. Szicília nem hiába került ennek a monda­világnak középpontjába. A Földközi-tenger szí­vében, majdnem egyenlő távolságra van három földrésztől — vájjon nem arra jelölte-e ki a természet törvénye, hogy irányadó, vagy leg­alább is jelentős szerepet játsszék a történe­cilia 1282-től 1713-ig a spanyol és aragon királyság alkotórésze lett. A Habsburg-ház spanyol ágának kihalása után a sziget birtoká­nak az utolsó Habsburg végrendelete értel­mében XIV. Lajos unokájára kellett volna át- szállnia. Bonyodalmas cselszövények és a nem kevésbbé szövevényes örökösödési háború eredményeképpen azonban a Bourbonok vo­nultak be Palermo fővárosba és hamarosan sikerült magukat még az Anjouknál is gyűlöl­tebbekké tenniök. A mozgalmas életű sziget történetében először az időközben teljesen olasszá vedlett lakosság nemzeti öntudatának fölébredése hozott megnyugvást: 1860-ban Trapaninál partraszállt Garibaldi, hogy a lakosság lelkes támogatásával innen göngyölje fel a nápolyi királyság oldalszárnyát. Ezzel Szicília az olasz birodalom alkotóré­szeként végleg elfoglalta azt a helyet, ame­lyet tulajdonképpen már a természet is ki­jelölt számára. A sziget a messzinai szoros lesüllyedése előtt összefüggő területet alko­tott az olasz félszigettel, sőt Afrikával is össze­köttetésben állott. Az olasz egység, különösen pedig Mussolini forradalma Szicíliának gaz­daságilag is javára vált. Mivel az egykor oly gazdag műveltséget teremtő szigetet a római nagybirtokosok és helytartók teljesen kizsák­mányolták és a germán uralom után a bizánci helytartók betetézték pusztító művüket, az aránylag jóindulatú arab uralom alatt, bár az idegen hódítók a rendszeres öntözés megszer­vezésével áldásos működést fejtettek ki, a tel­jesen elszegényedett és kietlenné vált ország oitözköd/ünk Tóth Gyula Kész nöikabát és ruhaosztály " » * Kész nöikabát és ruhaosztály Uridlvat és szőweteladás úri és női szabóságából lemben,? Volt idő, amikor úgly is látszott, hogy csakugyan be fogja tölteni ezt a szere­pet: sokáig Róma eltartója, később az ara­bok szerelmese, majd rövid ideig a Hohenr staufok csábító szirénje. De mégsem lett a »Földközi-tenger Angliája«, hanem történelme legnagyobb részében a »Földközi-tenger Ír­országa« volt. Talán egy tucatot is kitesz azoknak a népeknek a száma, amelyek meg­próbálták végleg gyökeret verni rajta. Azon­ban egymást váltogatták az uralomban és a szigetnek sohasem hagytak időt arra, hogy végre összeszedje magát. Ellentétes művelődési irányok léptek egymás nyomába, összekeveredve, vagy megsemmi­sítve egymást, fajok oldódtak egymásba. Kré­tai, phokisi, athéni, korinthosi gyarmatosítók harcoltak egymással, vagy a főniciaiakkal és karthágóiakkal azérí a földért, amelyen tulaj­donképpen az Élőázsrából elsőnek ideérkezett szikulok szereztek maguknak elsőséget. Ró­mai prefektusok és nagybirtokosok zsákmá­nyolták ki a szigetet, a rómaiak után gótok jés vandálok állították fel helyőrségeiket, míg .rövid időre a bizánci ágon ismét be nem vonult a görög műveltség. De nemsokára arab hódítók özönlötték el az országot, majd két évszázad múlva a normannok vetették meg földjén lábukat, míg a német Hohenstaufok át nem vették tőlük az uralmat. Az utolsó Ho- henstauf uralkodó kivégzésével a sziget egy- időre a francia Anjouk kezére került, de az idegen uralkodóház romlottsága az elviselhe­tetlen adóteherrel lázadásba kergette a forró­vérű népet, amely a szicíliai vecsemyében állított borzalmas történelmi emléket szenvedélyességének. A lázadás hátterében a spanyol Aragónia ki­rálya állott és ez magyarázza meg, hogy Szi­csak lassan tudott gyarapodni. Ám azt, amit a három és fél évszázados arab uralom felépí­tett, a helyüket elfoglaló normannok és utó­daik a jobbágyság bevezetésével és a nagy­birtok újra való megalapításával ismét sem­mivé tették. Amikor pedig Amerika fölfede­zése óta a Földközi-tenger mindinkább ki­esett a nemzetközi politikai érdeklődés köré­ből, az újabb csapásként hihetetlenül elbur- jánzó erkölcsi romlottságnak csapása szakadt a szerencsétlen országra. A megfékezhetetlen rablóbandák elől a földmívelő nép kénytelen volt a városokban menedéket keresni. Az új föllendülés korszaka a fasiszta uralommal kez­dődött. Ennek nagyvonalú mezőgazdasági és szociális politikája lehetővé tette, hogy Szicilia ma újra tetemes részt vállalt az olasz félsziget gabonaszükségletének fe­dezéséből. A múlt század közepe óta Szicilia rendkívül jelentős hadászati fekvése is mindinkább kezdi hatását éreztetni. Az olasz egység megalaku­lása, mint belpolitikai és a Szuezi-csatorna megnyitása, mint közlekedéspolitikai föltétel után ennek a fejlődésnek legújabb mozzanata Olaszország földközi-tengeri hatalmi igényé­nek a gyakorlati politika porondjára való be­vetése. Szicilia a mostani háborúban Európa és Északafrika hídja, ezenkívül a Földközi­tenger keleti és nyugati felének elválasztó ékét alkotó sziget, amely az elsőrangú fontosságú erőtér rangjára emelkedett. (MN) TENISZOTOT Zalaegerszegen a cserkészüzlet ben veszek — ott szakszerűen húrozzák. Telefon: 266. (lakáson is)

Next

/
Oldalképek
Tartalom