Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-04-16 / 86. szám
8 1943 április 17, Íl/^^^LET Zalai gazdák: tavasztól őszig is gondoljunk a lucernásra Az ember kenyér-, az állat takarmányszük- ségbert szenved. Mivel az állati termékek épp olyan fontos közélelmezési és közszükségleti cikkek, nem lehet elhanyagolni a kenyér- gabona termelése mellett a takarmánytermelést sem. A lucerna a legfontosabb takarmánynövényünk. Igen sok gazda megelégszik azzal, hogy talaját előkészíti, elveti, de utána magára hagyja. Tavasztól-őszig kaszálja, hordja róla a legjobb zöldtakarmányt, a legillatosabb szénát, csak ad a lucerna évről-évre, de hogy kapjon is valamit vissza, arra vajmi ritkán kerül sor. Kisérjük végig a lucernát tavasztól-őszig fejlődésének mozzanatain. Lássuk, mit ad nekünk és mit nem kap tőlünk. Gazdalelkiisme- retünk hadd súgja meg gazdahanyagságunkat. Áprilisban ez a takarmánynövény hajt legelőbb. Legkorábbi zöldet igér a szárazon tengődő állatainknak. Tavaszi talajmunka a boronálás. A talaj felüdül utána. Sokkal nagyobb liévvel igyekszik a rajta és benne levő növényeket gyors fejlődésre serkenteni. A lucerna is erőteljes szárat, levélzetet fejleszt. Ki gondolna arra, hogy annak talaja is várja a gazdát? A pár tavaszi hétben nem borítja növényzet. Végigsöprik a böjti szelek, ha az eső várat magára, akkor hamarosan keresztül- kasul repegeti az idő a talaj felszínét. Szomorú látvány ilyenkor a kiszáradó lucernatalaj. A növény fejlődése megtéveszt bennünket. Csak akkor térünk észre, amikor pár hét múlva megáll a növény fejlődésében. Talán ezt se vesszük észre, különösen, ha az április csapadékos. De annak okát már sokszor nem fedezzük fel, hogy a lucerna az első kaszálás Után miért nem sarjad erőteljesebben. Ok: a tavaszi boronálás elhanyagolása. Újra száraz időket élünk. A tél is elég csapadékszegény volt. Aki ezt a csapadékot a szélre és a nap szárító hatására bízza, annak már nyár elejére fogyóban lesz a zöldtakarmánya. Alapos tavaszi boronálással tudjuk a csapadékot a talajba visszanyomni és a növényzet számára a későbbi időre megtartani. Amint a tavasziak vetésével végeztünk és a borona, a fogat felszabadul, azonnal neki a lucernának! Ha az őszi boronálást nem hanyagoltuk el, talán még meg is hasogattuk a lucernást októberben az utolsó kaszálás után, vagy fiatal még, akkor a középnehéz borona is jó munkát ad. Ha keresztben-hosszában megboronáljuk a földet, akkor a lucerna között az valóságos kapálást kap. Ha azonban az őszi boronálást elhanyagoltuk, lucernásunk már többéves, akkor a borona tavasszal csak akkor végez jó munkát, ha azt terheléssel a talajba nyomjuk. Minden tagra, levélre lánccal, dróttal egy-egy jó nehéz hasábfát kötözünk. Ha kell, kettőt is. Belekényszerítjük a fogakat a talajba. Ha két irányban végigmunkáljuk, a talaj felszíne megkapja a laza takarót és alatta megnyitottuk a csapadék befogadására. Elősegítettük levegő bevezetésével a talajélet megindulását is. A kikelet után agyonboronált lucernásban talán sok lesz a letépett hajtás, de nem lesz soha kitépett. Az életre keltett üde talaj pár hét alatt olyan növényfejlődést indít meg, hogy rá se ismerünk. Mintha évekkel megfiatalodott volna lucernásunk. A tavaszi boronálás a téli csapadék meg- őrzője. A nyári csapadék felfogója a minden kaszálás után elvégzendő boronálás. Megfigyelhetjük azt, hogy amint kaszáljuk a lucernát, lábunk süpped a talajba. Porhanyó, nedves, a beérés jelét mutatja. A növénytakaró elősegítette ezt. Ha ettől a takarótól megfosztjuk, kitesszük a szél, a nap szárító hatásának, akkor a talaj kiszáradása mindig megismétlődik. Mire a lucernás pár hét alatt beborítaná új hajtásaival a talajt, arra már híre sincs a talaj felszínén a nedvességnek. Kár a papirost arra a megállapításra vesztegetni, hogy az idő vasfoga nemcsak a tatarozást nem látott, házfalat, de a nem ápolt talajt is kőkeményre koptatja. Kaszálást követő boronálás a termőföldnek tatarozása a lucerna nyári fejlődési időszaka alatt. Ha minden kaszálást nyomon követ a borona, ha kell, egymásután kétszer is, akkor a tarjunk mindig kész a termelésre, a növényfejlesztésre. A kaszálások eredményében nem lesz visszaesés. Nem csalódunk e fontos növényünkben. A zöld mellett jócskán marad szárításra is. Ha a boronálást tavasszal és nyáron elhanyagoljuk, megszűnik a talajélet, nem lesz a talaj tevékeny, ellustul; nem lesz képes a növényzet fejlesztésére. Fele termést se takarítunk be hanyagságunk miatt, mint rendszeres növényápolás mellett. Aki nem hiszi ezt el, az tegyen most a nyár folyamán kísérletet. Említettem, hogy a tavaszi boronálás a téli csapadék megőrzője. A nyári esőnek felfogója a kaszálások utáni boronálás. A növényápolásnak az alapvető munkája az őszi szántás, lucernánál az őszi boronálás. Az utolsó kaszálás után, ha a következő évi termést meg akarjuk alapozni, ezt a munkát sohase hanya,- goljuk el. Különbözik a nyári boronálásoktól. A célja nem a csapadék visszatartása, hanem 'a talaj megnyitása a téli csapadék, a hó, részére. E szó: megnyitás — már sok mindent is mond. Az üres szántót ősszel mélyen megszántjuk, hogy a laza talajban legyen a hólének helye. A lucernát nem szánthatjuk meg, de a talaját megnyitjuk, hogy a nyílásokon át a lehulló őszi eső, téli hóié a talajba szivároghasson. A talajmegnyítást a kisgazda, ha ninNe dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZOJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kei ráírni a kp fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél • szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédjeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot csen erőteljesebben porhanyító eszköze, kiélezett boronával is elvégezheti. Ha a boronát annyira megterheli, hogy minden méter hosszra egy métermázsa súly jut, akkor annak fogai a keretig a földbe vájnak. A háromtagú boronát nem viszi el a foga-* tunk. Kössünk utána csak egy tagot. Akasz- szuk jó hosszúra, hogy az első sor fog i& belemélyedjen a talajba. Kötözzünk rá annyi darab, lehetőleg nyers, jó vastag hasábfát, vagy erre a célra elkészített kerítésoszlopszerű betontömböt, hogy a fogak majdnem »nyakig« besüllyedjenek a talajba. Szinte szántják, fordítás nélkül a lucernást. Járjuk meg kétszer. A növényzettel ne törődjünk. Sokat kitép, de a gyökerét mind benne hagyja. A gyökérzeten újra hajt. Hisz a lucernát nemcsak magról, de gyökér- zetről is lehet szaporítani. A nedvességgel telt élő gyökérrészek mind kihajtanak. Ez a magyarázata annak, hogy az agyonhasogatott lucernás tavasszal sűrűbben hajt, mint az, amelyiknél ezt az alapvető ápolási munkát elhagytuk. Elgondolhatjuk, hogy a téli csapadékot maradék nélkül magába szívó talaj mekkora biztosítékot nyújt a biztos terméshez! Az erőteljes őszi talajhasogatásnak idősebb és már-már kiszántásra ítélt lucernásnál van csodálatos felújító hatása. A kivénült lucernásra tavasszal alig ismerünk rá. Kétszerannyi hajtás van rajta, mint előző évben. Okát tudjuk már. Most, amikor nehéz magot kapni és elég magas ára van, kétszeresen megokolt lucernásainknak megfiatalítása. Ha ezt a legértékesebb növényünket fejlődése folyamán nem hagyjuk magára, hanem az őszi és tavaszi boronálás mellett még a kaszálásonkénti nyári boronálásokat is elvégezzük, akkor kétszerannyi termést ad és ké*t lévvel tovább kitart. PÖRNECZI JÓZSEF, Laptulajdonos: Zalai Magyar Elet lapkiadó kft. Felelős kiadó: Dr. Pesthy Pál. Kakas Ágoston nyomdája, Zalaegerszeg. Telefon 131. Minden alkalomra ss könyv! Mindenféle könyvet, írószert, kegytárgyakat, hanglemezeket, lemezjátszó gépeket stb. Fekete légvédelmi papiros kapható! előnyös árban, nagy* választékban talál a Kakas-nyomda könyv, papír, Írószer és zeneműkereskedésében Zalaegerszeg, Kossuth L Telefon 131.
