Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-04-16 / 86. szám
2 NaotaíCkif.t 1943 április 17. Nagy lelkesedéssel ünnepelték mes a visszatért zalai területeken a felszabadulásnak második évfordulóját A visszatért zalai területeken a nép örömmámorral és a nagy időkhöz illő komolysággal ünnepelte meg a magyar hazához való visszatérésnek második évfordulóját. Az a rendkívüli lelkesedés, amely két évvel ezelőtt a biztonságot és szabad lélegzetet jelentő magyar honvédség bevonulásánál és fogadtatásánál tapasztalható volt, most újra fellángolt és egy szív- vel-lélekkel ünnepeltek a zászlódíszbe öltözött falvak. Nagyobb ünnepélyeket rendeztek Csáktornyán, Perlakon és Alsólendván. Csáktornyán már kora reggel zenés ébresztővel járták körül a várost, az utcákon mindenütt hullámzott az ünneplő közönség. Az országzászlónál felállított tábori oltárnál szentmise és szentbeszéd volt. Utána folyt le a hazafias ünnepség, amelyen mély érzéssel teli énekszámok és tüzes szavalatok hangzottak fel. Az ünnepi beszédet dr. B e r n á t h József kereskedelmi középiskolai igazgató mondotta magyar és tauraközi nyelven. : Alsólendván fáklyás felvonulás vezette be az ünnepséget. A Szentháromság kápolnához az esti felvonulás regényesen nagyszerű képet nyújtott. Hajnalig tartó szentségimádás volt a program legmegragadóbb része. Hálaadás és engesztelés szállt fel ezer, meg ezer lélekből az Egek Urához. Reggel szentséges kör- menetet vezettek a plébániatemplomba, ahol Z e n z Péter esperesplébános nagymisét mondott, az evangélikus templomban pedig S k a - lies Sándor lelkész tartott istentiszteletet és Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara állattenyésztési szakosztálya Kaposváron a tagok élénk érdeklődése mellett gyűlést tartott. A tárgysorozat legfőbb pontja a vágómarhaigénybevétel szabályozásáról kiadott közellátási miniszteri rendelet gyakorlati tapasztalatainak megvitatása volt. A gyűlésen Fodor Jenő nyug. gazdasági szakiskolai igazgató elnökölt és azon többek között résztvett dr. báró Mirbach Antal, a kamara elnöke is. Molnár Pál főtitkár, a szakosztály előadója röviden ismertette a kamarához befutott gazdapanaszok és kívánságok lényegét, aztán pedig az Országos Mezőgazdasági Kamarának a rendelet megalkotása körül teljesített jelentőségteljes közreműködését. A kamara eme céltudatos munkájának tulajdonítható, hogy a központi minősítés és elszámolás rendszerét léptették életbe a korábbi, vidéken történő és sok súlyos kifogást kiváltó minősítés és elszámolás helyett. Az új rendszerben általában az az alapelv érvényesül, hogy a hatóságilag igénybevett vágóállat nem lehet kereskedés tárgya és azon a gazda rovására senki személyes hasznot nem húzhat. A szakosztályi tagok saját tapasztalataik alapján mutattak rá a rendelet alkalmazása során észlelt visszásságokra. Gyakorlati érvekkel igazolták, hogy a marhaigénybevétel a gazdákra nemcsak súlyos anyagi veszteséggel jár, de igen nagy aránytalanságokat foglal magában. Egyesektől elviszik az állatokat, másoktól nem. Az volna a legmegnyugtatóbb eljárás, ha mindenkire ki lehetne vetni a hozzájárulást, vagy a meglévő állatok száma, vagy mondott alkalmi beszédet. Az ünnepély az országzászló előtt folyt le a helyből és vidékről összesereglett sokezer főnyi közönség könnyekig megható, tomboló lelkesedése közben. Ez alkalommal avatták fel a Levente Egyesület zászlaját is, amelyet Dervarics Elemér városbíró adott át megkapó szavak kíséretében. Több jeles szavalat és énekszám hangzott el, az ünnepi beszédet pedig dr. Zsidó Sándor országgyűlési képviselő mondotta. Kifejtette a felszabadulás jelentőségét a lelkek újjászületésében és az egységes magyar hazának gazdasági, szellemi és erkölcsi téren való újjáterem- tésében. A nagy, erős és független Magyar- ország alapföltétele az, hogy bőséges gyermekáldás legyen minden magyar házban, mert ahol nincs gyermek, ott idegené lesz a föld és a ház. A magyarnak itt van a helye és a kenyérhez való joga ebben az országban és a Bánffyak, Esterházyak városa állandóan a magyar kötelességekre figyelmeztet bennünket. Déltitán a Levente Egyesület műkedvelői nagy élvezetet szereztek a Krasznahorka büszke vára című színműnek előadásával. Az említett helyeken, valamint Zalának más községeiben rendezett ünnepélyeken kidomborodott a Kormányzó Ur iránt érzett nagy hódolat az országgyarapításért és dicső honvé- deink ünneplése. pedig a földterület alapján. Rámutattak egyes községeknek a közös áldozatvállalásból önként meghozott, követésre méltó példáira, ahol azok a gazdák, akik mentesülnek az igénybevétel alól, megfelelő összegű, rájuk eső készpénzzel kárpótolják a beszolgáltatásra kötelezetteket. Ennek a rendszernek intézményes, rendeleti utón való kötelezővé tételét sürgették. Szükségesnek tartották, hogy az egyes vármegyék, majd pedig azok határain belül a községek a rájuk kirótt beszolgáltatás számszerű összegéről legalább félévvel korábban értesüljenek, hogy ahhoz kellőképpen fel tudjanak készülni. Felhozták a jelenleg érvényben lévő hivatalos átvételi árak feltűnő aránytalanságát a valóságban kialakult piaci marhaárak és különösen egyes iparcikkek áraihoz mérten és kérték a ma érvényben levő alacsony árak fölemelését. Szükségesnek tartották, hogy a vásárlással vármegyénként megbízott kereskedők kijelölésénél vegyék figyelembe az illetékes megyei állattenyésztő egyesületek javaslatát. Felhozták azt a sérelmet is, hogy a vágómarhaigénybevétel alig pár hónappal a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer előtt kezdődött és éppen ezért megokoltnak tartották, hogy ezeket a vágómarhákat beszámítsák a Jurcsek-féle beszolgáltatási keretbe. Az ülés elhatározta, hogy az észlelt bajokat (emlékiratban foglalja össze és eljuttatja a! közellátási és a földmívelésügyi kormányzathoz s nyomatékosan kéri azoknak minél sürgősebb orvoslását. Ugyanakkor felhívja az egyes vármegyék főispánjainak figyelmét is a tapasztalt visszásságokra és az orvoslásra hathatós közbelépésüket kéri. Ugyanúgy az Országos Me* FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ zőgazdasági Kamaránál is eljárnak, hogy ezeknek a jogos kívánságoknak országos viszonylatban is adjon hangot. Molnár Pál tájékoztatta még az ülést a földmívelésügyi minisztériumnak arról a kezdeményezéséről, amely a levágásra szánt bárányokat akarja a gyapjútermelés fokozása érdekében megmenteni és igénybevenni. Ezzel a feladattal a Futurát bízza meg és a Futura a közeljövőben adja ki az erre vonatkozó részletes tájékoztatóját. Ebben egyrészt az eladásra szánt választási bárányokat óhajtja felkutatni, másrészt pedig azokat a gazdákat, akik gyapjútermelés végett ilyen bárányokra igényt tartanak. Ahogy a humorista látja: A maharohabeti kalifa, avagy mily udvariasak manapság a vevővel némely íávolkeleíí boltokban SZEREPLŐK: Botos. Vevő (azelőtt őfelsége, ezidőszerint trónja- vesztett). Popelka (udvariassági héten nagydíjat nyert ,első segéd). (Történik egy maharahobai üzletben, mesz- sze, messze, fene messze, valahol az alahabadi térségben.) * Vevő: Alázatos tiszteletem. .. (homlokával a földet érinti). Bótos: (Újságot olvas, föl se néz és oda ige pök.) Vevő: Áve cézár, bonzsur moszjő ... (homlokával a földet érinti). Bótos: (Felnéz és odapök.) Vevő: (térdre esik) La il allah il akhbarj fényes arcú kalifa! (Homlokával háromszor a földet érinti.) Bótos: Mi kő? (Persze távolkeleti nyelven, indovahabita tájszólással.) Vevő: Ha kegyeskednék méltóztatni... Bótos: Nincs! Vevő: ...persze csak az esetben, ha nem okozna különösebb fáradságot... Bótos: Az is kifogyott! Vevő: ...felvilágosítást adni, ha vájjon a kirakatban látható holmik közt akadna-e ne- talántán olyas valami, ami efsetleg eladó? (Homlokával a földet érinti.) Bótos: Oszt minek az magának? Vevő: Ő, keziccsókolom, hiszen nem is úgy gondoltam, csak ha talán efsetleg mégis.... (Homlokával a földet érinti.) Bótos: (a segéd úrhoz) Popelka, vágja ki. Udvariasan. Popelka: (vevőhöz, gyengéden, szinte babusgatva) Na, gyüjjön kis gügyörém és engedje meg, hogy a londoni szovjet követség diplomáciai nyelvén szóljak önhöz. Vevő: Tessék, tessék! Popelka: Majsz ki! (Talpával a vevőt érinti.) (KISS JÓZSEF.) Felemelik a selyemgubó beváltási árát A kormány a selyemhernyótenyésztéssel foglalkozó lakosság érdekeit méltányolva, jelentősen fölemeli a selyemgubó beváltási árát. Ebben az évben az elsőosztályú selyemgubóért kilogramonként a tavalyi 3.50 pengő helyett öt pengőt, a másodosztályú gubóért kilónként a tavalyi 1.20 pengő helyett 2.50 pengőt fizetnek. A hulladék kilogramja 30 fillér lesz. Azoknak a tenyésztőknek, akik 20 kilón felüli gubót szolgáltatnak be, a 20 kilón felül beszolgáltatott elsőosztályú selyemgubóért kilónként hét pengőt fizetnek. W m • és minden lakberendezési tárgy nagy választékban R U t O T Szalay és Dankovitsnál ■ Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány utca 4. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara állásfoglalása a vágómarhaigénybevétel kérdésében
