Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-06-17 / 135. szám
2 1943 június 17. Folyamatban van a mozgalom Donászy Ferenc zalaegerszegi szobrának megvalósításáért A Göcseji Egyesület legutóbbi közgyűlésén foglalkoztak a Donászy-szobor létesülésévél és úgy vettük észre, hogy az egyesület nincs egészen tájékozódva a Budapesten május 19-én lefolyt országos Donászy Ferenc szobor- bizottság alakuló közgyűlésének határozataival. Ez nem is csoda, mert az alakuló közgyűlésen megjelent dr. M i k u 1 a Szigfrid zalaegerszegi polgármesterhelyettes tájékoztatásából a lapok csak röviden közölték az éseményt. Ezért hasznosnak tartjuk, hogy most részletesen is ismertessük az ülés lefolyását annál inkább, mert a tárgyilagosság szempontjából —- szégyen ide, szégyen oda — el kell ismernünk, hogy a szobor felállítása nem a szülőföld itt élő polgárainak, vagy bármely itt levő egyesületnek gondolatából indult ki, hanem a budapestiek gondoltak erre. A zalaegerszegi születésű országos nevű ifjúsági író emlékének megörökítésével azok a fővárosiak törődtek elsősorban, akik talán nagyobb távlatból látják Donászynak értékét, mint itt az ő késői polgártársai, mert ezek a hétköznapi gondok között könnyen elfeledkeznek a városnak ilyen eszményi értékeiről. Hogy a kezdeményezés nem a mienk, azt, ha szégyeljük is, nem illik letagadnunk, de örülnünk kell annak, akárhonnét is jött a gondolat. Fő most az, hogy közös erővel támogassuk annak mielőbbi testbe öltöztetését. A szoborbizottság budapesti alakuló ülésén Karafiáth Jenő nyug. kultuszminiszter elnökölt és résztvett azon az író özvegye is. Karafiáth a megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: — Azért jöttünk össze, hogy a nagy magyar ifjúsági írónak, Donászy Ferencnek méltó emléket emeljünk. Immár harmadik nemzedék serdülő ifjúsága merít tanulságot az ő műveiből és lelkesedik a halhatatlan szerző által megrajzolt dicső magyar múlt nagyjain és kortársain. Való azonban, hogy a legtöbb ember arra a kérdésre, ki volt Donászy Ferenc, nem tud válaszolni. De ha azt kérdezzük valakitől: olvasta-e fiatal korában a Buda hősé-t, avagy az Egy magyar diák című könyvet, felcsillanó szemmel fog emlékezni. Mert az ifjúság magát a könyvet, a történetet tartja meg emlékezetében és nem a szerző nevét. Pedig talán éppen az író személye az, akivel müvein keresztül az első igazi barátságot köti meg az ifjú ember. Mint az utókornak küzdő magyarjai, akik egyben kortársai is voltunk a nagy magyar ifjúsági írónak, nemcsak a kortársi megbecsülést, az utókor háláját akarjuk ércbe öntetni, amidőn Zalaegerszegen szobrot akarunk felállítani. Hanem fel akarjuk hívni a későbbi nemzedékek igyelmét a halhatatlan szerző érdemeire és trra a magyar múltra, amelyre a magyar jöiendő épült. Karafiáth indítványba a közgyűlés kimondotta a szoborbizotts.g megalakulását. Á d á m T. István íó, aki az előkészítő bizottság megbízásából nemrégiben Zalaegerszegen járt, bejelentete, hogy a szobor ügyében eljárt dr. vitéz Tamásy István polgár- mesternél, aki örömm.4 fogadta a gondolatot és a legteljesebb közeműködáséí ajánlania fel a megalósításban. A zalaegerszegi más tényezők is hasonlóan nyilatkoztak. Majd lonászy kiadójával, a Hungária részvénytárasággal lépett érintkezésbe a fővárosban. Ott a legteljesebb megértéssel fogadták a ;ondolatot és közölték, hogy a remélt anyag támogatást megadják az író emlékéhez mltó szobornak hamaros megvalósulásához. Viéz Bánó Lehel nyug. vezérkari ezredes a Hmgária könyvkiadó vállalat nevében szólt eztán és ezeket mondotta: — A Donászy Frenc emlékbizottságnak megalakulásában évti2des munkánk magvetését látom kalászba sákni. A magyar íróknak és magyar irodalomnac mindig mostoha gyermeke volt az ifjúság. Évtizedek kellettek ah- hogy, hogy a magyai írók, de a magyar közönség is ráébredjen annak tudatára, hogy érdemes írni a magar ifjúság számára és érdemes olvasni az ifúság számára írott magyar müveket. A néneteknek van Aáav Káro- lyuk, a franciáknak an Verne Gyulájuk, az amerikaiaknak van Goperjük, csak a magyar írók nem tartották skáig hazafias és erkölcsi kötelességüknek z ifjúsági irodalom ápolását. Donászy Ferenc vöt úgyszólván az első, aki egész írói tudáát, ragyogó képzeleA Baross Szövetség Perlak és Vidéke fiók- szervezete dr. Dómja Gyula Baross-ügyész és Vass János Barossitkár vezetésével a pünkösdi ünnepekben baitoni kirándulást rendezett, amelyen huszonégyen vettek részt. Pünkösd napján a eggeli gyorssal utaztak el Fonyódra, ahonnét xtórás tartózkodás után hajóval mentek át Bdacsonyba, ahol bogáti Hajdú Lajos volt báacsonytomaji vezető- jégyző várta a vendéeket és felkisérte őket a Kisfaludy-házba. Itta főjegyző meleg szeretettel üdvözölte a mraközi Baross-tagokat. tét, megvesztegető stílusát kizárólag az ifjúságnak szentelte. Évtizedeknek kellett elmúlni ahhoz, hogy ráébredjünk, milyen nagy kincs van a birtokunkban. Donászy olyan magyar író, akinek műveiből a legtisztább hazafiság, mély erköl- csiség, keresztény öntudat, nemes emberség sugárzik s akinek műveit örömmel és büszkén adhatjuk a magyar ifjúság kezébe, mert a szülők és az iskolának nevelő munkájához keresve sem találhatunk jobb segítőtársat. A közeljövőben lesz 20 esztendeje, hogy Donászy, a magyar ifjúsági irodalomnak páratlan népszerűségü művelője örökre itthagyott bennünket. Meghatott hálával köszöntőm azt a gondolatot, hogy ennek a kiváló magyarnak emléke szoborba öntve hirdesse eljövendő nemzedékeknek, hogy mi sem vagyunk hátrább a számban' nagyobb nemzeteknél sem. Azután vitéz Bánó ezredes bejelentette, hogy a Hungária könyvkiadó vállalat Donászy Ferenc müveinek tízkötetes emlékkiadásával óhajtja a maga részét ai évforduló ünnepéből kivenni és a felállítandó szobor költségeihez 5 ezer pengővel járul hozzá. Ez biztosítéka annak, hogy a bizottság összejövetele nem múló lelkesedés, hanem az első lépés ahhoz* hogy irodalmunk büszkesége a halhatatlanok Pantheonjában elfoglalja az öt méltán megillető helyet. Karafiáth elnök a bizottság nevében hálás köszönetét mondott a mai nehéz időkben különösen méltánylandó áldozatkészségért. Azután a tisztikart választották meg, amelynek elnöke dr. vitéz József Ferenc királyi herceg. Az ülésen foglalkoztak azzal is, kivel készíttessék el a szobrot. Elfogadták azt az indítványt, hogy felkérik boldogfai Farkas Sándor zalai származású szobrászművészt a pályázatban való részvételre, de egyben más fiatal tehetséges mestereket is felkérnek a pályázaton való részvételre. Legutóbb arról értesültünk, hogy az orszá-. gos bizottság főtitkára, valamint a női bizottság titkárnője rövidesen leutazik Zalaegerszegre, hogy bekapcsolja a munkába a város és a megye hölgyeit is. Mint az édesapátok, úgy ölellek benneteket keblemre, — mondotta többek között, — hiszen 18 évig én is Muraközben, Kotorban voltam főjegyző és ismerem jó magyar érzelmeiteket, ha a 23 év alatt sokat is felejtettetek a drága magyar szóból. Legyetek apostolai a magyarságnak, mert a magyar haza szerető és gondoskodó keze felétek is kinyúlt és segít benneteket. Itt, a magyar tenger mellett érezzétek magatokat otthonosan, mert a tietek is minden, ami itt van, hiszen ti is ennek a gyönyörű országnak egyenlő jogú honpolgárai vagytok. Dr. Dómján Gyula megköszönte a szíves fogadtatást, megértést és támogatást kért Muraköz népének, amely megérdemli a szeretetet és a segítséget. Jóakaratú és mindig magyar volt, a közösen áldozott hősök és az ezeréves együttélés örökre ide láncolta Zrínyi népét édes hazánkhoz. A társaság jó hangulatban utazott el Badacsonyból Tapolcára, ahol a Baross képviseletében Bauer ügyvezető elnök fogadta őket és kisérte el a számukra kijelölt szállásokra. A tavasbarlang megtekintése után másnap a korai személyvonattal utazott el a társaság Tihanyba, ahol Szunyogh Baross-testvér kalauzolta őket. A nevezetességeket megtekintették, majd autóval a hajókikötőbe mentek, hogy Balatonfüredre hajózzanak. Ott Tanczer ügyvezető elnök pinceszerezni vitte a már amúgy is jó. hangulatban levő társaságot. Horváth Zsigmond volt községbíró látta vendégül a kirándulókat. Mindenütt elgyönyörködtek a magyar tenger ezer szépségében és a tájkép panorámájában. A kirándulást Siófok meglátogatásával fejezték be. v MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943 május 17-től MAVAUT Menetdíj-- / — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-té é. 1000 17 05 1 30 15-17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 928 16-33 '-8 10 15 20 — — i Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2 30 8 55 15 45 — é. Zalaszentmihály—Picsa p. i. 9 00 16 05 5 80 10 30 17 25 — é. Hévizfürdő i--*-14 20 5 80 10 45 17 40 — — é. Keszthely Hungária szálló i. 725 14 05 5 80 10 55 17 50 — — é. Keszthely pályaudvar Bak—Nova i.--*-—— M enetdíj — 8 35 15 40 i. Bak pályaudvar é. 155 13 15 — 9 30 15-45 i Bak Hangya szövetkezet é. 50 1310 2 20 Menetdíj 10 10 16 25 é. Nova 1 Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján 10 12 30 —--•-17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —--•-1 30 14-20 18 05 i Bak Hangya szövetkezet é. •00 15 20 2 20 1458 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 42 15 08 5-80--•--19 50 é. Szentadorján i. 10--'--Perlaki Baross-tagok kirándulása a Balatonra
