Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-31 / 122. szám

ÄRA 10 FILLfiR 1943 MÁJUS 31. HÉTFŐ IV. évfolyam # politikai napilap # 122. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P, Tittóssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A nemzeti érzéshez ünnepelte meg Zalaegerszeg népe a Hősök ünnepét Zalaegerszeg közönsége tegnap tartotta a Move-pályán a hősök emlékünnepét, az Or­szágos Magyar Tűzharcos Szövetség zalaeger­szegi főcsoportjának rendezésében. A Move tágas pályáját soha nem látott óriási közönség lepte el. A lelátót zsúfolásig megtöltötte a közönség, amelynek soraiban helyet foglalt a hadikórház lábadozó sebesültjeinek egy cso­portja is. A lelátó előtti füves térségen pedig a honvédek, tűzharcosok, leventék és a külön­féle iskolák növendékei helyezkedtek el taná.- raik és tanítóik vezetésével. Legelői álltak a; zalaegerszegi leventeleiányok. Jól esett rájuk nézni, amint szőke és barna hajfürtjeiken a leventesapkával, bátran néztek szembe a kö­zönséggel. Bárcsak több ilyen leventeleányt is láttunk volna ott! A Hiszekegy eléneklése után Cséby Zoltán polgárista Tóth Kálmán: Előre című versét szavalta érzéssel. Majd Földes Mária tanító- képzős mondta el emlékezését Zrínyi Ilona születésének 300-ik évfordulójáról. Helyesen állapította meg, hogy a nagy magyar nőket nemcsak tisztelni, hanem követni is kell. Zrí­nyi Ilona elsősorban honleány és csak azután volt nő. Nekünk is olyan édesanyákra van szükségünk, akik hősöket nevelnek, mert a nőknek kardja nem acél, hanem a kötelességek harca. A leventeleányok ünnepélyes fogada­lomtételének megható percei után Király Ivánné szombathelyi kerületi leánylevente ve­zető szólt az újonnan avatott leventeleányok­hoz. Hangsúlyozta, hogy minden törvényben legfontosabb annak a megtartása. P a d á n y i Gulyás Jenő országgyűlési képviselő volt az ünnepi szónok. Gondolatokban gazdag beszédében méltatta a hősök napjának jelentő­ségét. A sors úgy hozza magával, hogy időn­ként a vért áldozni kell. A történelemkönyvek lapjain nem néznek szembe velünk eleven erő­vel az elmúlt nagy események. Úgy tűnik fel, mintha a hősi eszmény maga is időnként fa­kulna. Jelenleg újra hősi időket élünk. A mos­tani időkben előtérbe lépett a közösség iránti kötelesség. Sokan polgári életpályát szerettek volna hazájuknak szentelni. De, inert a haza hívta őket, a harctérre mentek. Semmivel sem lehet a szent közösségnek nagyobb szolgá­latot tenni, mint a hősi áldozattal. A magyar­ság csak úgy állhat fenn, ha egynek tudja magát érezni a magyar népi közösségben. A hőst a maga hősi teljesítménye avatja hőssé, bármilyen sorból származott is. Még a nemzeti kérdést is világosan szemlélhetjük a hősi kér­désen keresztül. Mert ha vérük szerint nem is mind magyarok, akik életüket áldozták, de ha vérük elcsordult a magyar vér között, akkor beletartoznak a magyarság kötelé­kébe. Hőseinknek valamennyien tartozunk, akik élünk. Hősök ünnepén elvonul minden jó ma­gyar ember előtt az általa ismert hősök soraj. Nekünk az a legfőbb kötelességünk, hogy fiainkra olyan hazát hagyjunk, amelyért érde­mes meghalni. Tudjuk, hogy sok kívánni való van még a kötelességből, de naponta minden­kinek legalább egy-egy morzsányit el kell vé­geznie a tennivalókból. Olyan magyarokat kell nevelnünk, akik a hazáért élni tudnak, de ha a kötelesség úgy parancsolja, boldogan meg is halnak. Leventék, ifjak, honvédek, nektek kell ezt az érzést ébren tartani — folytatta tovább emelt hangon a szónok. — Vajha ez az év a háborúnak utolsó éve lenne. Emlékezem, hogy 25 évvel ezelőtt, amikor mint ifjú katona, a háború után Csáktornyára érkeztem a harc­térről, mélyen lesújtva fogadott bennünket az a látvány, hogy olyanokkal találkoztunk, akik nem akartak katonát látni. Azért tudtak pál­cát törni felettünk a nyugati hatalmak, mert nagyok voltak bűneink és mert kiengedtük kezünkből a vezetést. Még 1918-ban is pótolni tudtuk volna a hiányokat, ha együtt lett volna az a két ezred, amivel nem rendelkeztünk. A fényes magyar fegyvert nem adjuk ki többet a kezünkből. (Nagy taps.) A hősi áldozatnak nem szabad árának lenni. A társadalom tudja kötelességét a hősök iránt. Hőseink szellemé­ben mi is készek vagyunk ugyanolyan hősi harcot vívni. Megvédjük ezt a szent földet, mert nincs hejye a megalkuvásnak. A nagyhatású beszéd után Török István kereskedelmi iskolai tanuló Fazekas Miklós: Könyörögjetek című versét szavalta érzéssel. Nagy Gyula levente, az ifjúság szónoka arra hivatkozott, hogy a hősöknek ne csak szerte- foszló emlékét idézzük, hanem töltsön el min­den magyar ifjút büszkeséggel az a tudat, hogy áldozatot adott a haza oltárára. A Him­nusz eléneklése után a közönség a Horthy- térre vonult, ahol szebbnél-szebb koszorúkat helyeztek el a háború hőseinek emlékművén. Díszelvonulás fejezte be a lélekemelő ünnep­séget. Az ünnepély fényét nagyban emelte, hogy azon elejétől végig résztvett Grősz József ka­locsai érsek is kíséretével. De megjelent az ünnepségen a vezető emberek élén vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán és dr. Brand Sándor alispán is. Kivonult a katonai díszszakasz, az élen báró Gaudernak Emil ezredes, állomásparancsnokkal és a tisztikar­ral, testületileg az első és a jelenlegi világ­háború tűzharcosai, a Vitézi Rend tagjai, az egyesületek népes képviseletei. A kiváló megrendezés valóban dicséretet érdemel. * Hazafias kegyelettel áldoztak egész Zalában a hősi halott magyar katonák emlékének. Nagykanizsán Vajay József esperesplébános, Keszthelyen dr. Zsidó Sándor országgyűlési képviselő, Alsólendván a levente-otthon udva­rán Küronya Jenő polgári iskolai igazgató mondott beszédet. Ugyancsak vasárnap tartot­ták meg Alsólendván a levente-napot is. Bela- tincon a leventék és az iskolások az ország­zászlónál tartottak ünnepélyt. Megkoszorúz­ták az emlékművet, az iskolások mindegyike csokrot helyezett el rajta. Csácsbozsok leventeifjúsága a hősök emlék­művénél mondott szentmise ütán lelkes ün­nepséget rendezett. Délután levente-nap volt meglepően gazdag és változatos műsorral. Vitéz Varsányi József népiskolai igazgató, cso­portvezető a leventeintézmény célját méltatta. Nagy tetszést arattak azok a ritmikus táncok, amelyeket Varsányi Márta leányvezető tanított be. Ä műsoros délutánon, amelyet hangulatos tábortűz fejezett be, résztvett vitéz Szakmáry Richárd alezredes. Apró zalai hírek Hatalmas körmenetet rendeztek tegnap Be- latincon a győzelmes békéért való felajánlá­sért. A körmenetben a környéki falvak nép­sokasága is résztvett. — Holnap kezdi színi­idényét Szűcs László igazgató társulata a Bánk bán-nal Nagykanizsán. Most tartotta záróvizsgáját a Csáktornyái zeneiskola. A növendékek nagy közönség előtt mutatták be tudásukat, amely tanítómestereik szakavatott vezetésének a legnagyobb bizonyí­téka volt. — Dr. Sághváry Iván szolgabíró, tartalékos tüzérhadnagy leszerelt és elfoglalta helyét a Csáktornyái főszolgabírói hivatalban, — Az alispán György József salföldi vegyes- kereskedőt szappannak közvetlenül a fogyasz­tók részére való árusítására jelölte ki. — Dr. Fehér János tapolcai járási főszolgabíró köz- élelmezési hivatalvizsgálatot tartott a diszeli, monostorapáti és kapolcsi körjegyzőségekben, általános hivatalvizsgálatot pedig a taliándö- rögdi körjegyzőségben. — Tóth Kálmán csab- rendeki földmíves 18 akácfát kivágott és el­lopott a temető árkából. A járási főszolgabíró 3 napi elzárásra változtatható 15 pengő pénz- büntetésre ítélte és kötelezte 36 pengő kár­térítés megfizetésére. Több mint 800 diák szereplésével tegnap egyházi énekhangversenyt rendeztek a nagy- kanizsai iskolák a Jézus Szíve templomban. — Keszthelyen Kalász leánynapot rendeztek. A leány seregszemlén dr. Hoss József veszprémi prelátus-kanonok díszgyűlési megnyitót, Nagy Erzsébet egyházmegyei Kalász-titkár előadást tartott a katolikus leány feladatairól. Emléke­zetes volt a sportpályán rendezett műsoros ünnepély énekes-táncos népjátékok bemutatá­sával. — Fejszével elvágta a lábát munka köz­ben Wildhoffer Gyula becsalihegyi ácssegéd. — Elesett és eltörte a lábát özv. Fekete Im- réné búcsúszentlászlói idős asszony. Mi uiság a budapesti élelmiszer nagyvátártelepen A Magyar Vidéki Sajtótudósitó fővárosi je­lentése szerint május 21-től 27-ig az élő- és vágottbaromfipiacon az árak nem változtak. A tojáspiacon a legmagasabb hivatalos árak vol­tak érvényben. — A zöldség- és főzelékfélék piacán a hónapos retek ára 5, a sóskáé és parajé 20 fillérrel emelkedett, viszont a zöld­hagyma ára 4, a karalábéé és az apró hegyes zöldpaprikáé 10, a töltenivaló zöldpaprikáé 20, a karfiolé és a spárgáé 50, a főzőtöké pedig 350, továbbá a paradicsom ára 500 fillérrel csökkent. — A gyümölcspiacon az egres ára 80, a kerti nemesitett szamócáé pedig 200 fillérrel csökkent kilónkint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom