Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-22 / 115. szám
1943 május 22. MAíSmfiET ÁGYTOLL olcsón! Fosztatlan pehelyestoll 12—, szürke pelyhes kacsatoll nagyon könnyű 850, tarka fosztatlan toll 2—, szürke vegyes 260, szürke fosztoltas t 11 3 20, jobb 4—, finomabb, szürke fosztott 5 —, fosztott libatoll 1050, pelyhes 12.—, pelyhesebn 14 — P-től 5 kilós papírzsák csomagolásban, bérmentve, utánvéttel szállít: VARGA ANTAL igytollvállalata, Kiskunfélegyháza, Szent János-tér 30. Öreg diók útja (Alkalmi vers az alsólendvaí találkozóra)' írta VÖLGYESI JÓZSEF (Csentevölgy). Bujdosó utunkat Kikövezték gyásszal. Vitt-vitt a két lábunk (Hűséges pajtásunk). Keserűn ballagtunk Öreg cimborámmal. Jegenye-tilalmak Szegték be a sorsunk. Hej, mikor marsoltunk Égreverő daccal, Gyehennába’ égett Kitaszított voltunk. Kalapunk lehúzva, Ne érjen a zápor! Földönfutók lettünk, Árva koldusokként Mentünk a hazánkból. Búsan belevágtunk Széles országúiba. Fedtük könnyes orcánk, Senki meg ne lásson, (Ugy-e, jó pajtásom!) Míg az erőnk futja. Fütykösöket vágtunk, Szükség volt a botra, Olcsó volt az élet, Rossz csillagzat járt a Szegény magyarokra. IS' - 1 . Hosszú, barna évek Kisértek bennünket. Hahota zengett, hogy Szívbe, fába, kőbe Beírtuk nevünket. Sebünk nem kötözték, Ingyen folyt a vérünk. Mentünk, mentünk, mentünk; Akárhogy, hadd fájjon! Hátra mégse néztünk! Messzenéző nyárfák Takargattak minket. Egyedül ők látták S talán ők siratták Égő sebeinket. így mentünk, pajtásom! ... Míg fordult az élet. Acél-tilalomfal, H azúgság-országa Köddé, semmivé lett! Mehetünk, cimborám, Vissza — vissza, végre! (Nézhetünk az égre!) Isten mosolyog le Boldog vén diákja Hazatérésére. A korszerű erődítési művészet elemei Az Északi foktól egészen a Pireneusokig, sőt legújabban a Földközi-tenger mentén az Appenin félszigetig húzódik a németek második nyugati fala. A terveket katonák és mérnökök dolgozták ki. Százezernyi szorgalmas emberi kéz buzgólkodott megvalósitásukon, gépek ezrei zúgtak és dohogtak éjjel nappal, kovácsoltak és forrasztottak. A német szervezési művészet né hány hónap alatt olyan erődilményrendszert teremtett elő a semmiből, amilyenhez foghatót még nem látott a világ Mélyen tagozott és jól álcázott övezett erődökből és megerősített megfigyelőállásokból, ütegállásokból és géppuska- fészkekbő1, akadályokból és csapdákból áll ez az erődítmény, bőven ellátva minden irányú tüzelésre alkalmas nagy űrméretű ágyukkal és légvédelmi ütegekkel, géppuskákkal és gránátvetőkkel, alaposan átgondolt úthálózattal, bombabiztos fedezékekkel, lőszer és élelmiszerraktárakkal. Harcedzett egységek őrzik, amelyek minden pillanatban készen állnak arra, hogy teljes elháritóerejüket kifejtsék Erre azonban egyelőre nincs szükség és tétlenségre ítélve álmodozik a vasból és acélból készült övezet a hullámzó tenger partján De vájjon nem fölösleges anyag- és erőpocsékolás-e ez olyan időben, amikor a végső döntés a szellemi és anyagi világ minden erejének végsőkig való megfeszítését kívánja ? Nem. A nyugati erődöv akkor sem erőpocsékolás, ha hiába vár az ellenség támadókisérletére: az erődöv nem olyan tétlen, mint ahogy ez mesz- sziről látszik. Szürke hajótestek bukkannak elő a vizparti erődök alól, tengeralattjárók, gyorsnaszádok, hogy napról-napra megvívják harcukat az angol—amerikai hajózás ellen. Éjjel-nappal mozgalmas élet pezseg az erődrendszer védelmében elrejtett beton repülőtereken is, jelvényükül. Ezzel harckészségük erőtlenségéről tettek tanúságot. Franciaország elfelejtette, hogy mindaz a töméidek munka és anyagi áldozat, amelyet ebbe a sokat magasztalt erődítmény- rendszerbe befektettek, hiábavaló volt. A megerősitett helyek védelme helyesen minden időben cselekvő módon történt. A védekezésre szolgáló fegyverek mögött a háttérben ütőképes, mozgékony tartalékok állottak, amelyek nyomban előtörtek az erőd védőövéből, ha az ellenség valamelyik ponton gyengeséget mutatott, hogy súlyos veszteségeket okozva neki, az ostromzár feladására kényszerítsék, Trója csak addig tudott a görögök ostromának ellenállni, mig védőinek elég ereje volt ahhoz, hogy cselekvő módon a falak előtt harcoljanak. A legújabb korban a gépi fegyverek elhárító hatásának óriási arányú megnövekedése ellenére a megerősitett övezetek -és pontok védelmének cselekvő elemei még inkább előtérbe kerültek. A döntés súlypontja nem a nehéz ágyukkal megtűzdelt erődművekre esik, hanem a védelmi övezet mélyén visszatartott tartalékokra, amelyeknek az a feladatuk, hogy a betört vagy az erődművek közé beszivárgott ellenséget ellentámadással visszavessék és lehetőleg megsemmisítsék. A hadviselés hadtudományi kitervelésében az erődítési művészet cselekvő elemei még nagyobb, sokszor egyedül döntő szerephez jutnak. A helyi feladatoktól, például a hegyszorosok, átkelőhelyek, hadi és létfontosságú berendezések stb. védelmétől eltekintve az a feladatuk, hogy az arcvonal széles szakaszait aránylag kevés emberrel tartható állásokká változtassák, úgyhogy a rendelkezésre álló erők zöme más, a döntő támadás számára kiszemelt Öltözködtünk Tóth CvulS Kész nőlkabát és ruhaosztály m w ^ m Kész nőlkabát és ruhaosztály Urldlvat és szőveteladás úri és női szabóságábói ahonnan bármely pillanatban repülőgépek rajai szállhatnak fel védekezésre és támadásra egyaránt. — Az erődítés jelentőségének a hadászatban mindig az volt a döntő szempontja, hogy az erődök éppen annyira voltak a támadás ékzközeié is, mint a védelemé. A történelemelőtti idők családközösségei, a rabtóhajlamu szomszédok elten lakóhelyüket sáncokkal és árkokkal vették körül. Az igy alkotott védő- gyürün belül kovácsolták, vagy faragták kőeszközeikkel azokat a fegyvereket, amelyekkel hatalmuk és birtokuk növelésére hadba készültek vonulni A sziklaoromra épített lovagvár hasonlóképpen nemcsak félénk kispolgárok menedékhelye volt, hanem kalandvágyó nemesi családok sziklafészke, ahonnan fegyveres hatalmukkal messzi vidékeket fenyegettek. XIV. Lajos rajnai és a Schelde vidéke ellen intézett hadjáratainak az az erőditménykoszoru volt a támasza, amellyel Vauban, a barokkor legnagyobb erőditmény-épitésze vette körül Francia- országot. A harc mozgás. Aki erről megfeledkezik és azt hiszi, hogy nyugodtan kivárhatja, amíg az ellenség az eléje tartott nyársba, gépi fegyvereinek a hatókörébe belerohan, aki kényszerítő ok nélkül lemond a kezdeményezés szabadságáról, a játékot már eleve feladta. A Maginot- vonal megszállócsapatai az oroszlán vagy tigris helyett a földalatti lakásnak kényelmét és biztonságát gondtalanul élő borzot választották FERENCJOZSEF I KESERUVIZ szakaszok javára felszabadulhasson. A megerősitett terület tehát úgyszólván a pajzs, mely a mellet és a szivet védi, mig a súlyos kardot tartó kar halálos csapásra lendül. A németek a lengyel hadjáratban döntő fellépésüket) annak a nyugati védővonalnak köszönhették, amelyről eleve nyilvánvaló volt, hogy a franciák sohasem fogják megtámadni. Ilyen megerősitett övezet tervszerű kihasználásának természetesen az a feltétele, hogy megszállói a Maginot-vonal védői módjára ne tanúsítsanak teljesen szenvedőleges magatartást. Az ellenséggel való harci érintkezés fenntartásával azt a félelmet kell ébreniartaniók, hogy bármely pillanatban kezdeményezésre határozhatják magukat. Enélkül természetesen az a veszély állna fenn, hogy az ellenség is csak gyengébb erőket fog a megerősitett övvel szemben felállítani és megtakarított tartalékait éppen ott használhatja fel, ahol ellenfele könnyen megsebezhető pontot vélt felfedezni. (MN) Ne dobja el, ha mär elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZÓJANAKr vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kel ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levélszekrény be. Gondoljunk zalai honvédjeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot.
