Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-21 / 114. szám
1943 május 21. Isién mécsese (Ma este szerzői estet tart Alsólendván Mécs László. Ebből az alkalomból írta a költőhöz ezt a verset V ö 1 g y e s i József csentevölgyi igazgató-tanító.) Akkor feketén leömlött az éj, Aludt, álmodott minden, ami él. Szikráztak fönt a mélykék kupolán Millió fényes parányi napok: Öröktitku, hunyorgó csillagok. Tücsök-sírástól zengtek a rétek, Kanyargó éren csillant a hold, Csalogány sírta panaszos dalát, Májusi éjnek drága hímporát Szórta a szellő. Arany-éj volt. Szép piros élet, szép fehér élet, Rózsaszín álom... minden ragyogott. Mosolygó Isten májusa volt. Holtak, elevenek aludtak kábán. Fekete világ fekete álmán Virrasztott Ő, a Mindenüttlévő. És nézte, ahogy indul a gonosz ... Látta, hogy a szennyes, vad folyam Rátört egy népre, ki aludt boldogan. Tépte sövényét, határát, jussát, őszre hervasztotta piros májusát. Szép sárga nyara dermedt télbe szállt, Embervetéseken csúf halál kaszált. És szólott ő: Elég, emberek! S míg a könny pereg, árva kesereg, Egymást a népek tépik, marják, A gyengét vérben a földön hagyják. Szűk, sötét börtönt húznak köréje, Ne sóvárogjon világra, fényre! Ne tudjon róla! Törődjék bele, hogy meghalni jó! Sőt kell, ki nem e világra való! A börtön erős, remény hasztalan. Szebb a halál, te, szegény világtalan! — Vakok országa — tévelygő sötét, Vidám szó, öröm nem üthet tanyát; Csak a borongó fájdalom szavát Súgja a száj. De Isten is van! Vakok országa nem lehet sötét! Leküldi Ő a legszebb »Mécsesét«. Hogy világánál megnyíljék szemünk, Ha majd sugárba, napfénybe megyünk, Szelídek, jók és — emberek legyünk. Világíts AÍécsünk, legszebb csillagunk! Gyújtsd meg a máglyát, amit majd rakunk Magyar szívekből! S piros tiszta láng Tűzéből nézzen Isten arca ránk! Több mint félszáz polgári iskolai tanár kíséretében holnap délután Zalaegerszegre érkezik dr. Simon László tankerületi főigazgató Vasárnap emlékezetes napja lesz Alsólend- vának. Az Országos Polgári Iskolai Tanár- egyesület szombathelyi tankerületi köre — amelyhez Zala, Vas cs Sopron megye több mint 30 polgári iskolájának közel 300 tanára, tartozik — a visszatért Alsólendvát választotta ki évi rendes közgyűlése megtartásának helyéül. A tavaly Nagykanizsára tervezett közgyűlés különböző okokból elmaradt, az idén pedig a tanáregyesületi kör vezetősége hazafias és nevelő szempontokból egyaránt amellett döntött, hogy a lelkes magyarságában kitartó zalai végvárban rendezze meg közgyűlését. Különös nyomatékot akart adni a tanáregyesületi kör Alsólendva kiválasztásánál annak az eseménynek is, hogy ezúttal ünnepli a nagymultú alsólendvai állami polgári iskola a fennállásának hét évtizedes évfordulóját és ez alkalommal találkoznak ott össze az alsólendvai Öregdiákszövetség tagjai is. A kiváló megértés és ügyszeretet, umely- lyel dr. Simon László szombathelyi tankerületi kir. főigazgató a kerületbe lépésének első percétől kezdve viseltetett a gyakorlati értékű polgári iskola intézménye és annak tanártársadalma iránt, arra késztette, hogy az elnökség meghívásának készséggel tegyen eleget a hármas ünnepségen való megjelenésével. Értesülésünk szerint a főigazgató holnap a 15.47 órakor érkező vonattafvAlsólendvára való átutaztában Zalaegerszegen majd két órát fog tölteni. Kíséretében lesz az ugyanazon vonattal utazó vasi és soproni tanárok egy része, közel 70 személy. A vendégeket a főállomáson Zsúp pán József felügyelő-igazgató, az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület szombathelyi tankerületi körének elnöke vezetésével a zalaegerszegi polgári iskolák tanártestülete fogadja. A rendelkezésre álló idő alatt a főigazgató és a tanárok megtekintik a várost és az iskolai intézményeket. A főigazgató és kísérete a 18.25 órás vonattal indul tovább Alsólendvára, ahol az állomáson dr. O r s z á g h Pál ügyvéd és országgyűlési képviselő fogadja a község vezetőségének, ösz- szes intézményeinek és lakosságának nevében. Az alsólendvaiak hetek óta nagy szeretettel készülnek a vendégek fogadására. Szombaton este a Korona-szálló emeleti termében ismerkedő összejövetelt tartanak, a hármas ünnepség többi tárgypontját pedig vasárnap délelőtt bonyolítják le. Megalakult nagy tőkével a Baross perlaki fürdőszakosztálya Sok körültekintéssel és még több munkával és áldozatvállalással megalakult a Baross Szövetség Perlak és Vidéke fiókszervezetének kebelén belül a fürdőszakosztály. A Baross vezetősége többszöri kiszállás után megállapította a legkedvezőbb és fürdésre legalkalmasabb helyet, és már meg is kezdődött a fürdőtelep építése. Az anyagbeszerzés nehézségei mellett egyelőre csak négy bőséges térfogatú közös kabint építenek, pénztár büffé fülkékkel és W. C-vel. A fürdőtelepet bekerítik, a bejáratát székely stílusban alkotják meg és festik ki. A ftirdőle- lep a Dráva mellékága mellett lesz azon a részen, ahol a viz folyása a leglassubb. A fürdőteleppel szemben, a D.áva közepén egy jó homoku sziget van, szintén magyar területen. Az egész telep változatos és szép vidékével bizonyára megnyeri a vidéki nyaralók tetszését is, mert a Dráva magyar oldalán lassan kerepelő sok-sok vízimalom hangulatot ébreszt és a horvát oldalon szintén festői kép tárul a fürdő- közönség elé. Ott is hajómalmok sorakoznak a háttérben pedig magas hegyek nyúlnak az ég felé. A vidéki fürdőzők részére kitűnő ételt és italt szolgálnak a hiies ottoki vendéglők. Aki egyszer kimegy Óitokra az gyakran fog oda visszakivánkozni. Ma 0;tok Páriákhoz tartozó te'epüiés, de fási'ása és kedvessége már sok vendég szeietetét nyerte el A fürdőtel p avatását nagy ünnepség keretében jiiiuus 3 án, Á'dofocüiörtökre tervezik. Meghívják Nagykanizsa és Csáktornya, valamint az egész környék közönséget. Szép látványosság a D áva menién levő határvadász őrház, ahol a hármashalom felett a kettőskereszt fénylik, a Szent Korona, Magyarország térképe pedig díszes kövekből van kirakva. A Baross vezetősége szeretettel hiv és vár mindenkit és hiszi, hogy az ottoki levegő, a jó meleg és tiszta viz, a bőséges étkezés és csendes vigadalom sok rajongót szerez az ottoki Baross Fürdőtelepnek. VASS JÁNOS. PRO PATRIA Kalamár Károly honvéd szakaszvezető, a Bronz v Vitézségi Érem tulajdo- v nosa az orosz harctéren még 1942 augusztus 12-én hősi halált halt. Most érkezett meg a szomorú hír Lesenceistvándra az édesatyjához, Kalamár Lajos gazda, a község MÉP pártelnökéhez. A hősi halottá magasztosult keresztes vitéznek földi maradványait a pudu- dolecki temetőben külön sírban temették el bajtársai. A hősnek, aki életét adta a hazáért, örökké él a neve a hálás magyar nemzet emlékezetében. Kilenc tagból álló cigány betörő bandát fogtak el Tapolcán Egy esztendő óta fél Magyarországot végiglopkodta egy betörőbanda. A banda 9 tagból álló cigánykaravánját, férfiakból és nőkből vegyesen toborzódott társaságot a csendőrségnek sikerült elcsípni Tapolcán, amikor épperi betöréses lopást akartak végrehajtani. Bilincsbe verték őket és Szombathelyre kisérték. Megállapítást nyert, hogy 145^ betörés terheli a lelkűket, a lopott holmik értéke több- százezer pengőre rúg. Egy vasmegyei kereskedő motorkerékpáron üldözőbe fogta őket, amikor azonban utolérte a társaságot, a cigányok nekiestek és összeszurkálták. A banda tagjai között olyanok is szerepelnek, akik több évi szigorított dologházból kerültek ki. Most először a szombathelyi csendőrkerület folytatja le ügyükben a nyomozást, majd elszállítják őket az ország más csendőrkerületeibe, hogy összeállíthassák a teljes bűnlajstromukat. Nagy mennyiségben jelent meg a korai cseresznye a zalaegerszegi piacon A mai zalaegerszegi hetipiacra nagyobb felhozatal csak korai cseresznyéből és ültetni való palántákból volt. Paraj kilónként 60—70^ spárga csomója 80, sóska kilónként 20—30, saláta fejenként 6—16, új hagyma kötegen- ként 20, idei kalarábé darabonként 40, retek csomója 30 fillér. Cukorborsó kilónként 2.80 —3 pengő. Három darab vargányáért 1 pengőt kértek. Cseresznyét, amelyik bizony még meglehetősen aprószemű és vízízű, kilónként 1.60—2.80 pengőért, csomónként pedig 10— 12 fillérért árulták. Mint újdonság szerepelt az erdei eper. Egy literes fazékban, amelyik nem volt egészen tele, 3 pengőért kínálták. Az alma, amelyik ezúttal megvárta a cseresznyét, sőt az epret is, 1.80—4 pengős áron volt kapható. A tej és tejtermékek piaca kihalt volt. A bafömfipiacra ezúttal a pelyhes kislibák mellé rántani való kis csirkéket (de milyen aprókat) hoztak fel. Párjukért 10—14 pengőt kértek. Tyúkot darabonként 11—16 pengőért árultak. Pelyhes liba darabjáért 14— 19 pengőt kértek. Kecskegidát 30^ fiatal házi- nyulat 5 pengőért adtak darabonként. Kunos János orosházai parasztgazda halála előtt az ottani evangélikus gimnáziumra hagyományozta 41 hold földjét és fél házát.
