Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-05-12 / 106. szám

1943 május 12. rífto ' és így baleazóWá válnak. A másik esetben a szciharlámpát egyáltalaba l , nem ernyőzik, t fénye nemcsak oiaai- i ról, hanem felöl észrevehe'ö. Mtndké 1 eljárás hibás, r 1 az elsötétitésnőzlekedés biztonsága 1 megkívánja, mmden járómü észre- I vehetően megvilágítva, a másik esetben a teljes fényű lámpa az ellenséges repülelmét hívhatja fel Ismételten fella figyelmet az elsötétítés fontosságára. Nesszen meg senkit az a mindent jobban által hangoztatott kije­lentés, hogy aőtétilés felesleges. Igenis, számtalan példa zonyiték van arra, hogy egyetlenegy kiviiá ablak, vagy szabadban égő ernyőzellen ftrrás az illető pontra irá­nyuló bombadobáedményezett. PJR PATRIA Nyers Iván volt sümegi hányása kehti harctéren szerzet sériiése követ­keztéim a budapesti ha- dikórázban hősi halált halt. Emléke örökké él! Az elsötétítés részletfeladatairól a rádión ke­resztül már több alkalommal tájékoztatták az ország lakosságát. Sajnos, az elsötétítés terér mindig van hiba, tehát mindig van tennivaló is. Nézzük elsősorban a lakások elsötétítését. Meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren a múlthoz képest javulás volt tapasztalható, amit legjobban a rendőrbirói itélelek számának csök­kenése igazol. Mégis gyakran előfordul, hogy az ellenőrző közegeknek feljelentést kell tenni­i a?Jíxá8ok el netn sö,éti,ése> vagy helytelen elsötétítése miatt. Az első hibát, ataz a laká­sok el nem sötétítését, rendszerint feledékeny- ség okozza. Mindez azért van, mert igen sokan minden elfogadható ok nélkül — az utolsó pillanatra hagyják az elsötétítés végrehajtását és rendszerint pontosan 9 óra előtt pár perccel e??Si.k.,e Csak a redöny'> vagy szerelik fel az elsötétítő szerkezeteket. Ennek pedig semmi értelme nincsen. Legjobb, ha a lakás elsötétíté­sét már akkor elvégezzük, amikor az illető he­lyiségben a lámpát meggyujljuk. A másik gyakori hiba, hogy az elsötétítő szerkezetek nem jók, vagy nincsenek jól fel­szerelve és emiatt kisebb nagyobb réseken ke­resztül fény vetődik ki a szabadba. Ügyeljünk tehát az elsötétítő szerkezetek alkalmazására. Súlyosan kifogásolható az elsötétítés terén az is, hogy az udvarokra nyíló ablakok és egyéb fénykibocsátó nyílások elsötétítését egyesek egyáltalán nem végzik el, abban a hiszemben és eléggé el nem Ítélhető felfogásban, hogy oda az ellenőrző közegek úgysem látnak be, tehát felesleges volna ezzel törődni. Ezek elfelejtik a lényeget, vagyis azt, hogy az elsötétítést nem az ellenőrző közegek kedvéért kell elvégezni, hanem azért, hogy adott esetben a támadó ellenséges gép ne ta­láljon célzásra alkalmas fénypontot. A jövőben az ellenőrzés nyomatékkai fog kiterjedni az udvarok elsötétítésére is és ezt a rosszhiszemű felfogást a legszigorúbban üldözni fogják. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a la­kásnak minden lakott helyiségét el kell sötétí­teni, még akkor is, ha az elsötétítés kitűzött időpontja után az illető lakószobában nem világítanak. Igen sok lakásban meglévő szerkezetek szol­gálnak elsötétítésre, igy például az esslingeni redőny, zsalugáter és a spaletta. Ezek mind kiválóan felhasználhatók elsötétítésre, de csak akkor, ha jól zárnak. Vigyázzunk tehát az al­kalmazásánál a fénymentes zárásra és ha vala­mi hiba van a szerkezeten, azt azonnal javít­tassuk ki. Az üzlethelyiségek elsötétítése terén adódó feladatok az üzleteknek csupán egy töredékét érintik, minthogy a legtöbb üzlet még az elsö­tétítés előirt időpontja előtt bezár. Azoknál, amelyek az elsötétítés időpontja után is nyitva vannak, főképpen úgy tapasztalható hiba, hogy a bejárati ajtóknál nincsen úgynevezett fény­zsilip, azaz olyan szerkezet, amely az illető helyiségbe való bejutást fénykiszürődés nélkül biztosítaná. A járómüvek elsötétítése tekintetében, külö­nösen a gépjárómüveknél, az előbbi állapothoz képest javulás észlelhető. Hiba és hanyagság leginkább a kerék­párosoknál és a lófogatu járóműveknél tapasztalható. A kerékpárosok, vagy egyáltalán nem ernyőzik lámpáikat, vagy pedig a lámpát annyira elta­karják hogv a kerékpár elölről fel sem ismer­te#és^ emrntt másoka, és saját magukat is veszélyeztetik. A lófogatu járómüveknél igen sok esetben egyáltalán nem tesznek ftI ámpát azaz a kocsit az előirt módon nem jelölik meg 1943 — 103. vght. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Árvay István ügyvéd által képviselt Né­meth József javára 296 pengő tőke és több követelés és járulékai erejéig, amennyiben a követelésre időközben részletfizetés történt, an­nak beszámításával a zalaegerszegi kir. járás­bíróság 1943. évi P. K. 10 986 sz. végzésével elrendel, kielégítési végrehajtás folytán végre­hajtást szenvedőtől 1943. évi április hó 6 án lefoglalt 1800 pengőre becsült ingóságokra az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XL1. te 20. § a alapján a megnevezett, továbbá a foglalási jegyzőkönyvből ki nem tűnő más fog- laltatók javára is, az árverés megtartását elren­delem, de csak arra az esetre, ha a kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó ha­tályú igénykereset folyamatban nincs, — vég­rehajtást szenvedő lakásán, Nagykutason (29. házszám) leendő megtartására határidőül 1943. évi május hó 13. napjának délutáni 3 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt állatok s egyéb in­góságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is — de a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabban nem — el fogom adni még akkor is, ha a végrehajtató a helyszínen nem jelennék meg, ha csak ellenkező kívánságot — írásban — nem nyilvánít. Azon ingóságokra, amelyeknek a kikiáltási ára 1000 pengőn felül van, az Í5610—1931 M. E. számú rendelet értelmében csak azok árverezhetnek, akik a kikiáltási ár egytizedrészét bánatpénzül leteszik. Zalaegerszeg, 1943 évi április hó 24. DÉNESI ISTVÁN kir. iárásbírósági végrehajtó, A téli csata magvar hősei A téli csata egyik legvéresebb és legelkese- redettebb szakasza a sustyei áttöréssel kapcso­latosan kialakult ütközetek sorozata volt. Ezek­ben a harcokban tüntette ki magát P a p p József főhadnagy, madi Kovács Dénes fő- I hadnagy és Talpag Kálmán tartalékos fő- dnagy, mindhárman ugyanannak a tüzérez­rednek ütegparancsnokai. A sustyei védőállások 1943 január 14 én történt megrohanása alkal­mával mindhárman vakmerő bátorsággal ve­zették ütegeik tüzét még akkor is, amikor az ellenség már közvetlen közelből fenyegette megfigyelőhelyeiket. Papp főhadnagy elkesere- kett kézigránátharcot vívott a reátörő bolsevis­tákkal, majd tüzelőállásba vonult vissza, ahol a közben odáig nyomult ellenséges tömeggel im­már ütege élén vívott késhegyig menő közel­harcot. Ugyanide vonult az ezred si- és roham­osztaga is és nyomban ellentámadásra indultak. Papp főhadnagy ütegének, valamint a szom­szédos ütegeknek pusztító tüzével és az ellen- támadás lendületével sikerült is a bolsevisták két hatalmas rohamát visszaverni, az ellenséges gyalogságot visszavonulásra kényszeríteni, majd hosszabb ideig feltartóztatni. Ezzel huzamosan késleltették Kresztiki község elestét. E harc közben az utolsó lövésig küzdő üteg kilőtte a í bolsevisták két harckocsiját is. Mikor Papp I főhadnagynak az önfeláldozó harcban már csak lány embere maradt, ezekkel visszavonult isztiki községbe s annak körvédelmében colt addig, amig a teljesen bekerített köz­iből való áttöréskor halálos lövés érte. Ugyanilyen reménytelen helyzetben harcolt Idás vitézséggel madi Kovács Dénes főhad- gy. Miután a gyalogság támogatása közben legsúlyosabb veszteségeket okozta az ellen­gnek, de ez ennek ellenére is már mádi Ko- ics figyelőjét rohanta meg, $ hőslelkü fiatal szt kézigránátot ragadva vette fel a küzdel- iet támadóival. Szakadatlan kézigránátharc Szepette húzódott vissza tüzelőállásába, ahol aját ütegét, végül a már súlyos közelharcot ivó két másik üteg megmaradt legénységét is sszevonta és személyesen vezette a küzdelmet, tz ellenség ekkor harckocsikkal megerősített íjabb támadóhullámban húzódott előre. Madi íovács főhadnagy rendületlen szívvel biztatta ovábbi kitartásra embereit s azok parancsno- tuk példáján felbuzdulva, emberfeletti hősies­séggel viaskodíak tovább. Sikerült is három harckocsit kilőniük. Ezzel hosszabb ideig fel- lartóztatták a bolsevistákat s igy időt biztosí­tottak a gyalogságnak az elvonulásra. Madi kovács főhadnagy azonban súlyosan megse­besült a harcban. Ugyanitt lelte halálát Talpag Kálmán tartalé­kos főhadnagy, aki az áttörés során félelmet nem ismerő bátorsággal irányította ütege tüzét, roppant veszteségeket okozva az ellenségnek. Miként két bajtársát, őt is hamarosan közeltá- madás érte. Ennek elhárításában bámulatos nyugalommal vezette a tüzelőállás legénységét, miközben maga mindig az elsők között har­colt. Lelkesítő és példaadó magatartásával si­került is kivetnie a tüzelőállásába már behatolt ellenséget. A további harcokban azonban sú­lyos sebet kapott, amelybe utóbb bele is halt. Hősi önfeláldozásuk mindig magasztos pél­dája marad a magyar honvéd áldozatos köte- lességteljesitésének. I Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTOZOJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédetekre, akik sóvá­rogva várják a jó zalai újságot. A lakások, üzletek . Ä és iárómüvek etétitese

Next

/
Oldalképek
Tartalom