Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-17 / 61. szám
ARA 10 FILLER 1943 MÁRCIUS 17. SZERDA Negyvenkét zalai egyesület elhatározásából megalakult a Zalavármegyei Társadalmi Egyesületek Nemzeti Együttműködése Nagyszabású és lelkes lefolyású volt tegnap a megyeháza nagytermében tartott az az értekezlet, amelyet a főispán hivott össze, hogy azon a Zala területén működő hazafias, társadalmi és jótékonysági egyesületek elhatározzák a létfontosságú nemzeti céloktól megkövetelt együttműködésüket. Az alakuló ülésen meg- jeent Antal István nemzetvédelmi propaganda miniszter képviseletében dr. Lator Géza miniszteri tanácsos, a minisztériumból dr. Péter Ernő előadó, továbbá dr. Stitz János egyetemi magántanár, a sásdi (Baranya m) választókerület országgyűlési képviselője. Olt láttuk a vármegye hivatalos életének vezető személyiségeit, a megyei városok polgármestereit, a megyei tanintézetek vezetőit, több főszolgabirót, vitéz gróf Kornis Elemér és dr. Thassy Kristóf országgyűlési képviselőt, 42 társadalmi egyesületnek százötven kiküldöttét, a hölgyek élén a főispánnét. Vitéz gróf Teleki Béla főispán mondott rövid megnyitó beszédet. Hivatkozott a márciusi nsgyszeiű ünnepségre, amelyen elhangzott kormányzói szózatnak mondatai még a lelkűnkben rezegnek. Mindnyájan megértettük a szózatból, hogy az örök magyar célok szolgálatára egyesítenünk kell minden erőnket. Nem szabad ei gednünk, hogy a hamis propaganda elhomályosítsa előttünk a magyar felada tokát. A keresztény művelődés, világnézet védelméért állunk a harcban és mint független nemzet a végsőkig harcolunk a szentrstváni birodalomért s a bolseviki veszedelem kiirtásé ért. Ilyen célban való összefogásra akarjuk beállítani egységesen a társadalmi egyesületeket. Önbizalmat akarunk önteni a kishitűekbe, kiküszöbölni a gyávákat és meghunyászkodókat, a belső ellenségeket, akik a keresztény magyarság bukásától várják a hatalomra jutásukat. Azt akarjuk, hogy az egyesületek összefogása többet adjon cselekvésekben a magyar fajvédelem szolgálatának. Végül a főispán üdvözölte a budapesti és helybeli vendégeket, valamint a vármegye minden tájáról összegyűlt egyesületi vezetőket és kiküldötteket. Dr. Lator Géza miniszteri tanácsos felszólalásában dr. Antal István miniszter üdvözletét tolmácsolta és kifejezésre juttatta a miniszternek abbeli üzenetét, hogy egészségi állapotának helyreálltával felhasználja az alkalmat, hogy Zalaegerszeget ismételten felkeresse. Az értekezlet határozatilag kimondta, hogy sajnálja a miniszter távoliétét, minél előbb való teljes felgyógyulást kíván neki és fogadja, hogy nemzetvédelmi munkájában magyar becsülettel támogatni fogja. Dr. Péter Ernő miniszteri előadó szólalt fel ezután. Részletesen kifejtette az egyesületek társadalmi együttműködésének célját, amely hatalmas szociális feladatok megoldásának támogatására, nagy nemzeti célok mellett, vagy ezek ellen irányuló törekvéssel szemben való tüntető állásfoglalásra, a belső arcvonal hangulatának helyes irányba terelésére irányul. Hangoztatta, hogy az egyesületeknek iöivényhatóságok szerint munkaközösségbe való tömörítése nem jelend az egyesületek önkormányzati jogkörének, szabad működésének csorbítását. De a nagy feladatokat önállóságuk i egtartása mellett csak egymással szövetkezve oldhatják meg. Természetesen.csak azok az egyesületek tömö rülhetnek erre az önkéntes együttműködésre, ameyek ebben a három gondolatban egységesek : 1.) a szentistváni birodalom területi és szellemi egységének megteremtése; 2) keresztény világnézet ; 3) a magyar testvéri közösség szociális gondolata. Az új Magyarországnak ugyanis szociális Magyarországnak kell lennie Őseink vérszerződést kötöttek, amikor honfoglalásra indultak, nekünk is így kell tennünk, amikor boldogabb országot akarunk alapítani. Nem elég a hit, akarat is kell hozzá. Akaratból lesz a cselekvés és a magyar egység, ami az álmodott új Magyarország megvalósulásához szükséges. Dr. Árvay László városi főügyész, ügyvédi kamarai elnök az értekezletről fölvett jegyzőkönyvet ismertette az egyesületek kiküldötteinek ama javaslatával, hogy az ország nyugalma és biztonsága, a lelkek kiegyensúlyozottsága érdekében az egyesületek minden pártpolitikától mentesen közösen akarnak dolgozni a zaiamegyei társadalmi egyesületek együttműködése keretében és az egyesületek együttműködése részt kér magának minden munkából és a társadalmi megmozdulások megszervezéséből. Végül ismertette az együttműködés ügyrendjének főbb vonásait. A főispán a föltett kérdés után kimondta a javaslat egyhangú elfogadását. Dr. Telman Sándor kormányfőtanácsos, kir. közjegyző javaslatot tett az elnökség és intéző bizottság tagjainak megválasztására nézve. Az értekezlet egyhangú felkiáltással és nagy éljenzéssel járult hozzá a javaslathoz. Eszerint a Nemzeti Együttműködés elnöke B a r t a István kegyesrendi gimnáziumi igazgató (Nagykanizsa), helyettes elnök dr. vitéz Horváth Bertalan törvényszéki tanácselnök (Zalaegerszeg) és dr. Szerecz Imre apátplébános (Keszthely), ügyvezető titkár Markos Jenő népművelési titkár (Zalaegerszeg). Az intéző bizottság rendes tagjai: Zalaegerszegről Czobor Mátyás (Baross Szövetség), dr. Hollós Ferenc (Katolikus Kör), Kakas Ágoston (Iparoskor), dr. vitéz Tamásy Istvánná (a nőegyletek részéről), Nagykanizsáról: Mankovics István (Iparoskor), vitéz Tóth Béla (Baross Szövetség), dr. Krátky István (Polgári Egylet), felsőnyéki Farkas Vilma (a nőegyletek képviselője), Csáktornyáról: Mik Károly (Muraközi Köz- művelődési Egyesület), Tapolcáról: dr. Csá- nyi Pál (Keresztény Társaskör). Póttagok: Zalaegerszegről Kazay Gyula városi főintéző (Gazdakör), Nagykanizsáról: Anek György (Kiskanizsai Polgári Olvasókör), Keszthelyről: dr. Lénárd Jánosné (nőegyletek), Sümeg -ől: dr. Jánky István (Polgári Önképzőkör), Tapolcáról: Kiss Ferenc esperes (Katolikus Kör), Balatonfüredről: Cs. Darab József (Gazdakör), Alsólendvárói: Küronya Jenő (Baross Szövetség), Csáktornyáról: Saffarits István (Iparoskor), Zalaerdődről: Barcza Lajos (Gazdakör). B a r t a István átvévén az elnöklést, örömét fejezte ki a meleg összefogáson és idézte Széchenyit, aki szerint egy ember semmi? de az egyesülés, a társulat hosszú életű és «.inak súlya van. A múlt elveszett hatalmunkból, de a jövendőnek urai vagyunk, az összefogás által drága anyaföldünket szebb virradásra bírjak. Ezután dr. Stitz János képviselő feszült érdeklődés mellett közel egyórás előadást tartott. Bevezetésképpen hangoztatta, hogy az ellenséges hírverés minden bonyolult fegyver hatásánál félelmesebb. Ez kilopja a hitet, megfertőzi a lelket és orozva döfi le áldozatát. Tizenhét országból sugároznak felénk magyar- nyelvű rádióhíreket zsidó jampecek és ez a rádió hírverés hazudik és mérgez. Ki akarják kezdeni nemzeti becsületünket, a világtól, mindig megbámult, ősi, nagyszerű katonaerényeinket. így akarják elvenni önbizalmunkat. Másik eszközük, hogy légvárakat rajzolnak elibénk, mennyivel jobb lenne a sorsunk, ha nem léptünk volna be a háborúba. Stitz János, aki Európának majdnem minden jelentősebb államában megfordult és akinek alkalma nyílt betekinteni az ottani viszonyokba, tapasztalatai alapján megállapította, hogy a semleges államoknak gazdasági helyzete cseppet sem rózsásabb, mint a háborúban állóké. Majdnem mindenütt megvan a jegyrendszer, a drágaság, a sorbaállás a élelmiszerekért. Nyugodt lélekkel állíthatja, uogy alig van két semleges ország, ahol még aránylag olyan jó élet van, mint a hadban álló Magyarországban. Az is tény, hogy a velünk szövetséges államokat kivéve, mindenütt a legféktelenebb gyűlölettel izgatnak az újságok a magyarok ellen. Ebben a körülményben adva van tehát a mi külpolitikai állásfoglalásunk helyessége. Mert nem szabad elfelednünk, hogy a tengelybarátság révén hazánk területe négyszer is gyarapodott. Gondolatvezetésének filmszalagján Stitz János bebizonyította, hogy szükség van az egységre, amelyet a veszély tudata kovácsol össze. Apostolnak kell lennie minden egyesületi tagnak és hirdetni, hogy közönséges, ocsmány hazúg-
