Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-08 / 54. szám

1943 március 8. 3 Esküvői népszokások a zalai vendeknél (Dr. Pesíhy Pál gyűjtéséből.) Farsang eredményezi a legtöbb házasságot a Vendvidéken. Nagyobb községeikben min­den vasárnapra e;sik négy-öt lakodalom. A muravidéki vendeknél így megy végbe a házasság ceremóniája: A menyasszonynak kiszemelt leányzót a le­génytől küldött idősebb férfiak (rendszerint rokonok) kérik el a szülőktől. Kedvező válasz esetén ugyanezek mindjárt meg is alkusznak ia leány szüleivel a hozományra vonatkozóan., Nem kell iezt a hozományt halálosan komoly­nak venni. Nem egyszer előfordul, hogy a hozománynak feltüntetett vagyon ,a holdba köl­tözik, mikor már megtörtént az esküvői. Mindjárt a 'teánykérés után kezdődik az es­küvőre való készülődés. Két héttel a lakoda­lom előtt cifraruhás vendégbívók állnak mun­kába. Többnyire a rokonsághoz tartozó fiata­labb, nős férfiakból kerülnek ki elzelk a tiszt­ségviselők. Fejüktől a talpukig sokszínű papír­szalaggal vannak feldíszítve. A fővendéghívó kezében bot van, amelynek végére sündisznó­nak szőrös bőrét erősítik. Lábain csengők csi­lingelnek. Elmaradhatatlan kísérőjük a sok kacagó gyermek. Házról-házra járva, mókás tartalmú versekkel csábítják a vendégeket. Az esküvő előtti napon érkezik a vőlegény lakásába ,a menyasszony kelengyéje,. Szekéren hozzák szalagokkal feldíszített kaiaipú legényeik. Végig kurjongatják az utat. Mi a kelengye? Egy szekrény, tele ruhával, a szekrényen pedig tollas ágypárnák. Az ágyai a vőlegény adja. A többi bútordarabbal nem történik szertartá­sosság. Asztal, szék csak úgy »adódik« a dolog természete szerint. Előírás, hogy a menyasszonynak a legder- mesztőbb hidegben is könnyű, fehér ruhá­ban, fátyolosán kell esküdnie. A plébánosnak jár a Lakodalmas háztól egy nagy, gömbölyű, közepén lyukas kalács. Kedvesen veszik, ha a plébános a kalácsot maga fogyasztja el a háznépével. De ha több a lakodalom és sok a kalács, a iszegényekneík jut a fö'öslqg. Ma már rangosán, kocsin megy a násznép és a pár a templomba és onnét haza. Régebbiéin azonban gyalog tették meg az ,utat. -■Ahol ma is tartják a régi módit, ott templomból ménéit a vendéghívó libeg elől táncos lépésekkel1. A lakodalmi főétkezés este van. Legessel kezdődik, utána mártás körítéssel, aztán több­féle pecsenye és tészta, különösön rétesfajták< Ezután megint húsfélék következnek, mag a kájposzta, majd az lelmaradhatatlan »gibance«. Ezt úgy készítik, hogy a sütőedénybe iejgy sor rétestésztát, arra túrót tesznek. Aztán megint egy irétqg rétestészta, azon. dió követ­kezik és így tovább több réteg, váltakozva mákkal, mazsolával, lekvárral, túróval, míg az egész anyag 10—15 centiméter vastag lesz. Az ételeket félórás időközökben reggelig hordják. Hajnalban savanyú Levest is fdlszol­gálnak gyomorjavítónak. Közben persze rölyik a itorőköblögetés bőven és ropog a tánc. Tánc közben ősik meg a menyasszonycsók is. Bárki felkérheti táncra a menyasszonyt, de felsőbben úgy Ülik, hogy a rokonok és az idősebbek forgassák meg. A felkérés csókkal jár, de a csók nem megy ingyen, hanem aki a puszit 'elsüti, annak pénzt kell beledobnia a menyasszony előtt levő tálba. A pénzt a végén a vőlegény markolja ki magának a tálból Tánc alkalmával adják át az ajándékokat is a menyasszonynak. Legvégénél jön a táncra ké­rők közül az újdonsült férj. De lezzel vége is a menyasszony szabadságának. Eztán már vég­leg átmegy férjének birtokába és az ő karjai­ból többé senkinek sincs joga kiemelni. Módosabb családoknál két napig is tart a heje-hujia. Először a vőlegény, aztán a meny­asszony szüleinek a házánál. Apró zalai hírek A nagykanizsai ipartestület Mankoviis István eddigi alelnököt választotta meg elnökévé. — A zalaegerszegi Jókay-utcai körzeti állami elemi iskola igazgatói tisztségére Farkas Sándor zala­egerszegi tanító kinevezését várják. — Átköltö­zött a nagykanizsai téri mezőgazdasági iskola a Horthy Miklós-úti uj intézeti épülésbe. Az intézet eddigi helyiségen most a forgalmi adó­hivatal céljaira aiakifjak ás. — Több napon át iskola látogatást végzett a nagykanizsai gimná­ziumban dr. Simon László szombathelyi kir. kerületi főigazgató — A zalaszentmihályi le­vente egyesület műkedvelői, sport felszerelésük pótlására műkedvelő előadásban szinte hozták a Bokréiás Mariska cimü népszínművet. — Az ékszertolvajlás miatt letartóztatott Szita Adél keszthelyi háztartási alkalmazott a nagykanizsai törvényszéki fogházban cserepet nyelt, úgyhogy műtétet kellett rajta végrehajtani. A bírósági tárgyaláson most mindent töredelmesen beval­lott, de a tárgyalás izgalmat alatt összeesett. Ezért a tárgyalást elnapolták. A keszthelyi premontrei gimnáziumban hi­vatalos látogatást tett dr. Holenda Barnabás győri bencés gimnáziumi igazgató, a katolikus tanügyi főigazgatóság megbízásából. — Aka­démiai vívómesterré nevezte ki a kultuszmi­niszter Eábián Zsigmond okleveles vívómes- tert, aki már 41 éve működik Keszthelyen. —< A keszthelyi országgyűlési képvisielőt kereste íö! Szántó Viendelné alsópáhoki 70 éves öz­vegyasszony. Amíg a másutt élfoglalt kép­viselőre várakozott, hirtelen rosszuf lett és meghalt. — Ismét megnyílt a keszthelyi sza­badegyetem. A megnyitás alkalmával dir. Sza- lay Albin igazgató a művelődés értékét mél­tatta. — A balatonfüredi fürdő keletkezésének kétszázadik évfordulója alkalmából azt java­soltak, hogy a balatonfüredi első magyar nem- aeti színház emlékének megörökítésére emlék­művet állítsanak fel az elpusztult színháznak! homlokzati oszlopaiból. — Megszúrta a tüske a lábát Bangó Ilona zalaszcntlőrinci fiatal! leánynak. A sérülés nyomán mierevgörcs lé­pett fel. Balogh János nagygörbői gazdasági cseléd az erdőn fakivágással foglalkozott. A dőlésben lévő fa ágai utolérték a félreugrott cselédet és a kezét valósággal a földhöz szegezték. —< Papp József dabronci földmívejs a községi időljáróság engedélye nélkül sertést vágott. A sümegi főszolgabíró 5 napi elzárásra vál­toztatható 40 pengő pénzbüntetésre ítélte jog­ierősen. Elkoboztak tőle 22 kiló füstölt sertés­húst és 9 kiló zsírt. Ugyancsak iez a bünte­tése Csalló Józsefné dabronci földmívels öz- vegyasszonynak is. Tőle 25 kiló füstölthúst és 14 kiló zsírt koboztak el. — Cukorkiskcnes- kedőnek jelölte ki az alispán Nagy Mihály sü­megi lakost. Szövetkezeti körzeti szappanfőző üzem Minden zsiradékot fel kell használni, amivel a szappanellátáson javítani lehet. Vidéken gyakran akad fogyasztásra nem alkalmas zsi­radék, ami könnyen kárba vész, mert lugkő nincs, amivel a szappant megfőzhetnék. Pót­anyagok használata esetén pedig, ha ez nem kellő szakértelemmel történik, a szappanfőzés eredménye bizonytalan. Ezen kíván! segíteni a közellátási minisztérium, amikor egyelőre kísér­letképpen körzeti szappanfőzők létesítését en­gedélyezte A Hangya szövetkezei azonnal ma­gáévá tette a gondolatot és Tordason körzeti szappanfőző üzemet létesített. Kellő mennyiségű zsirhulladák összegyűlt és a szövetkezeti minta- faluban megkezdte működését a szappanfőző üzem. A háború tartama alatt természetesen az előírás szerinti egységes szappant állítják elő. Az üzem minden kilogramm beszolgáltatott huiladékzsirért ugyanannyi egységes szappant ad, minden költség felszámítása nélkül. így a legkisebb mennyiségű zsirhulladék sem marad a környéken felhasználatlan. PRO PATRIA i Záheczkv József és Szabó Lajos csabrendeki föld mí­vesek a szovjet ellepi di­csőséges harcban hősi ha­lált haltak. Hegyi György csabrendeki földmívejs a keleti harctéréin kapott sé­rülésében a debreceni ha­dikórházban meghalt. A hősi halottat hozzátartozói hazahiozatták, hogy a szü­lőföldben álmodjon a zebb magyar jövőről. A, / hazáért meghalt bősök em- ‘ léke örökké él! MAGYAR HŐSÖK A téli don-menti harcokban ismételtem ki­tüntette magát dr. Horváth Károly karpaszo- mányos őrmester, egyik gyalogkötelékünk sza­kaszparancsnoka. Csaknem minden vállalkozásra önként je­lentkezett. Ezek során különösen kitümtettq magát 1942 december 3-án, amikor világos nappal kelt át embereivel a Donon. Miután egy igen erős ellenséges tábori őrsöt telje­sen megsemmisített, majd pedig a bolsevisták fő ellenálló vonalát tüzetesen földerítette, aZ ellene irányuló liegheyesdbb tüzbeln is kevés veszteséggel vezette vissza földerítő járőr|ét saját állásainkba. Megjutalmazták a toiásgyüitésben eredményes munkát végzett szövetkezeti boltkezelőket A Hangya szövetkezeti központnak az ország számos helyén van baromhhizlaló telepe és hütőháza. Gondot fordít arra, hogy a tojaster- melés és baromfitenyésztés a hüiőházak és te­lepek környékén fokozódjék s azt ismertető előadásokkal segíti elő. Emellett megjutalmazza azokat a munkatársait, akik ebben a tevékeny­ségben résztvesznek s a fejlődést elérhetővé teszik. A tojásgyüjtő szövetkezetek boltkezelői azok, akik a termelőkkel érintkeznek és akik­nek a munkája, mind a termelők, mind a fo­gyasztók részére különösen hasznos és meg­becsülendő. Ezt az értékelést fejezi ki az, hogy a Hangya Központ a műit évben kimagasló eredményeket elért 80 szövetkezeti boitkezelőt pénzjutalomban, 14 boltkezelőt pedig dicsérő elismerésben részesített. rWWWAIWMWIAAAAAAAAAAAAAMAAAAAA ,-.:3 A Mi ulság a budapesti élelmiszer nagyvásártelepen A Magyar Vidéki Sajtóludósitó fővárosi je­lentése szerint február 26 tói március 4-ig az élő- és vágottbaromfi piacon az árak nem vál­toztak. A tojáspiacon február 26 tói a közellá­tási miniszter 15.900—1943. számú rendelete értelmében az árak 20 fillérrel csökkentek kilónkint. — A zöldség- és főzelékfélék piacán a leveles karfiolból nem volt felhozatal, — a tisztított karfiol ára 250, a paraj ara 80 fillérrel emelkedett, — viszont a sóska ára 380 fillérrel csökkent. — A gyümölcspiacon a nemesfajiáju alma ára 60, a vörösbálü narancs ára 50, a gesztenye ára 40 fillérrel csökkent kilónkint, — viszont a sárgabálü narancs ára 60 fillérrel emelkedett. * Régen bevált lődenklabátok, lesőköpe- nyek, női tavaszi kabátok lés ruhák nagy vá­lasztékbán Tóth Gyula divatházában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom