Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-30 / 71. szám

ÁRA 10 FILLER 1943 MÁRCIUS 30. KEDD POLITI NAPILAP Felelcrkesztö: Dr. PHY PÁL IV. évfolyam Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. fPßßßMPßPßßßPAPßßßßßßßßßßßßßßßPßßßPA.. Radocsay László igazságügy mirszter a választókarHetéb XT ____ J •• . szag os főtitkár, aloártszervezési kérdések rgyalasa céljából v részt az értekezleten. ■ miniszt«r meghaktta a választópolgárai­ig Panaszai't és kéret, majd kimerítően vá- • z? aZ', e^angzotlrelszólalásokra. A mi- . • f yajasztópolgár lelkesen ünnepelték és ositottak további igaszkodásukról és tá- tic fa,tas"króJ- A miniter előtt küldöttségileg z elgett a január 1 -él megalakult Révfülöp zseg uj képviselőteülete is. Az értekezlet a!™in.iszter vitéáydeskuthy Sándornak, ovagoörsi MÉP szeiezet vezetőjének, Fóris renc helyettes vezemek, Ibos Ferenc ba- csonytomäji pártszeiezeti vezetőnek, Bur- |7'Karoly révfülöpi jártszervezeti titkárnak ■ a , u a* or,szaSos pár/ezetőség elismerő ok- ,értekezlet Kllay Miklós miniszter- ■ t^rratilag üdv^ölte. A miniszter a ani orakban visszautazott a fővárosba. Mesrendszabályozták Zalaegerszegen a hús kiszolgáltatásét Szóvá tette a Zalai Magyar Élet a hús szétosztása terén tapasztalt visszaéléseket. A polgármester most a panaszok orvoslására a következő határozatot hozta: — A város húsellátásának biztosítása és ez­zel kapcsolatosan a húsnak arányos és igazsá­gos elosztása céljából elrendelem, hogy a hús­iparosok sertés-, marha- és borjúhúsból a meg­engedett húsmérési napokon személyenként összesen 20 dekagramot meghaladó mennyi­séget nem szolgáltathatnak ki. Húsiparosok húst csak a kartonlapon fel­tüntetett személyek után szolgáltathatnák ki és tartozik a húsiparos a kartonlap hátlapjára a húskiadás idejét, leheüleg keletbélyegzővel, föltétlenül tisztán fölisirerhető módon sorrend­ben rávezetni. Felkértem a m. kir. rendőrséget, hogy az eddig tapasztalt hús-sztosztási visszaélések miatt a rendelkezésemet közegeivel a legszi­gorúbban ellenőriztesse. Ha tudomásomra jut, hogy a húsiparosok a fenti rendelkezésemet nem tartják meg es kartonlap nélkül, vagy a megengedettnél na­gyobb mennyiséget szolgáltatnak ki, a vágási engedélyek megvonásán kívül a további meg­torló intézkedést azonnal folyamatba teszem. Egy héttel husvét előtt lesznek az idén a tehetségvizsgák Évente 600 tehetséges, szegény falusi, vagy tanyai fiút vesznek fel ingyen a középiskolákba A tehetségmentő-mozgalomnak első félévi mérlege Kiszámították illetékes tényezők, hogy évente többezer magyar tehetség kallódik el csak azért, mert szüleik nincsenek olyan helyzetben, hogy iskoláztathassák őket. A magyarság leg- törzsökösebb rétegét alkotó parasztság fiai a tanyai és falusi házakból a pénzhiány és a távolság miatt nem juthattak abba a helyzetbe, hogy iskolákat végezzenek és ha arra alkalma­sak, vezetői legyenek a társadalomnak. Ezen az évtizedes hibán, a magyarság szempontjá­ból csaknem végzetessé válható hiányon segí­tett a kultuszminiszter a múlt esztendőben, amikor megindította a mozgalmat, mely az „országos magyar tehetségmentés“ nevet viseli. A tehetségmentést két évvel ezelőtt egy kísérlet vezette be. Az ország különböző részé­ből kiválasztott tehetséges elemi iskolásokat a közeli kijelölt gimnáziumokba hívták be. Kü­lönböző lélektani módszerekkel kiválasztották közülök a 85 legtehetségesebbet és az első év leforgása után a diákok bizonyítványai igazol­ták, hogy a mozgalom kezdeményezői helyesen jártak el a kiválasztáskor is. A múlt év májusában a kísérletek tanulságai alapján megindult a mozgalom teljes erővel. Egészen sajátos magyar módszerrel választot­ták ki az iskolázásra érdemeseket, összesen hatszázat. Az arra érdemes jelölteket a tanítók válogatták ki. Előzőleg még otthon a falusi, vagy tanyai elemi iskolában Írásbeli dolgoza­71- szám Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. tokát készíttettek velük, azután az ország 75 gimnáziumában kitűzték a tehetségvizsga nap­ját A lakóhely szerint legközelebb fekvő gim­náziumokban folytak le a vizsgák. Még az utazási költségeket is megtérítették s a vizsga napjain internátusi ellátást kaptak a gyerekek. Két napon keresztül alaposan megfigyelték a beküldött fiatal tehetségeket. Nemcsak szóbeli és Írásbeli dolgozatokban adtak számot képes­ségeikről, hanem még pihenőóráikban is meg­figyelték őket. Nem azt tanulmányozták, hogy a tanrendszerben előirt anyagból ki mennyit tud, hanem alkalmasságukat az emlékezés, ér­telem, képzelettársitás, a szabályfelismerés és képkapcsolás szempontjából vették vizsgálat alá. Például a fogalmazási feladatuk a követ­kező volt: egy képet mutattak eléjük három percen át, utána fél óráig mindegyik azt és annyit Írhatott róla, amit akart és amennyi eszébe jutott. Megható történetek játszódtak le a tehetség­vizsga alkalmával. Ezekből nyilvánvaló, hogy a falusi kismagyarokban mennyire él a tanulnivágyás, a fejlődniakarás. Volt Pápán egy gyerek, aki a közeli faluból jött be éjtszakának idején és a váróteremben aludt egy darabig, azután meg­tekintette a várost, mert még életében sohasem látta. Utána nagyszerűen vizsgázott. Egy másik lajosmizsei fiú 30 kilómétert gyalogolt a nagy­kőrösi gimnáziumig és valamennyi jelölt között első lett a vizsga versenyen, pedig a 12 eszten­dős szervezetét igen megviselte a gyaloglás és az éjtszakázás. A vizsgák után a vallás- és közoktatásügyi minisztérium illetékes ügyosztályán, amelyet Szombatfalvy György főtanácsos irányít, feldolgozták a vizsgák eredményeit, jegyző­könyveit. A legjobbnak bizonyult 600 magyar fiút behívták az ország 75 gimnáziumába első osztályos diáknak. Érdekes alakban találtak módot taníttatásuk költségeire. Valamennyi gimnáziumban mindegyik diák a beiratási és tandíjon felül pótdíjat is fizet, még pedig a jelesek és a jók 2 pengő 50 fillért, az elégsé­gesek 5 pengőt, a javítóvizsgásak 25 pengőt, az osztályismétlők pedig 50-et. Az állami gim­náziumok tanulói által befizetett összegekből adódik az Országos Horthy Miklós Tehetség- mentő Járulékalap. A katolikus intézetekéből a katolikus, a reformátusokéból a református, az evangélikusokéból pedig az evangélikus alap és ebből az összegből fizetik a tehetségmen­tés során iskolába került falusi diákok inter­nátusi és tanulmányi költségeit. A 600 közül csak az maradhat továbbra is iskolában, aki a főbb tárgyak feléből legalább jeles osztályzatot ért el. Akik gyengébb, jórendű tanulók, azokat majd polgári iskolákban nevelik tovább. Természe­tesen a mozgalom évről-évre megismétlődik és az idén is megrendezik. Április 18., 19. és 20-án rendezik meg a jövő évben behívandó 600 tehetséges fiú vizsgáját. Egy fél év ered­ményeit lehet csak egyelőre áttekinteni s ezeki ■mind azt bizonyítják, hogy a mozgalom jó utón halad. A tavaly szeptember 15-én középiskolába került tehetségeseknek 43.6 szá­zaléka kitünően és jelesen végzett az első félévben. Erősen jórendü tanuló, tehát több volt a jelese, mint a kettes: 34.4 százaléknak, jórendü volt 15.9 százalék, elégséges rendű A tapolcai választókerület Nemestördemic, Szigliget, Badacsonytomaj, Balatonrendes, Sal- föld, Kékkút, Mindszentkálla, Szentbékkálla, Köveskál, Balatonhenye, Monoszló, Balaton­szepezd, Nemesgulács, Kisapáti, Kővágóörs, Révfülöp községeinek MÉP szervezetei Rév­fülöpön a Népház nagytermében vasárnap ve­zetőségi értekezletet tartottak. A termet majd­nem teljesen megtöltötték a megjelent párt­vezetők. Az értekezletet a betegsége miatt tá­vollevő Bydeskuthy Sándor helyett Fóris Fe­renc nyug. alezredes, helyettes pártvezető nyi­totta meg és a jelenlévők hosszas tapsai között üdvözölte a megjelent dr. Radocsay László igazságügyminisztert, a kerület képviselőjét. Majd bejelentette, hogy vitéz gróf Teleki Béla főispán egyéb irányú elfoglaltsága miatt táv­iratban mentette ki magát. Az igazságügy- miniszter kíséretében volt Kosa Lajos MÉP

Next

/
Oldalképek
Tartalom