Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-23 / 66. szám

2 1943 március 23. MAflflyiffxET Auguszta csipkedi Katinkát Katinka csipkedi Ágotát (Tudomany os meg állapítások a baromfiak természetéről) Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZATARTQZÓJANAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyegenélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédőinkre, akik sóvá­rogva váriák a jó zalai újságot. meg, amelyek között nincs semmiféle területi kapcsolat. Az egyik támadás a tulajdonkép­peni Mareth-vonal ellen, a másik pedig a tengerparton indult meg 8 kilométer széles­ségben. Rommel tábornok csapatai visszaver­ték a Mareth-vonal ellen intézett támadásokat. A tengelycsapatok folytatják támadásaikat Ta- barka irányában. A tunéziai harcokat degaul- leista erők is támogatták. (Búd. Tud.) Brit és amerikai bombázó kötelékek tegnap délután támadást kíséreltek meg Németország ellen. A támadó gépeket a német elhárítás már a tenger felett harcra kényszeríteíte. Bombákat csak tervszerűtlenül dobtak le, épü­letkárok keletkeztek. Mára virradóra ellensé­ges repülőgépek nem hatoltak Németország területe fölé. Ugyanezen idő alatt a németek támadást intéztek Anglia keleti partján fekvő egyik kikötő ellen. Három német gép nem tért vissza támaszpontjára. (NTI) Vakbélműtét után meghalt Hans Adolf Moitke madridi német nagykövet, aki a há­ború kitöréséig varsói német nagykövet volt, majd pedig különleges feladatokkal volt meg­bízva. A német könyvkereskedelem birodalmi veze­tőjének előterjesztésére a birodalmi irodalmi kamara elnöke az összes könyvkereskedéseket egyben kölcsönkönyvtárakká nyilvánította. A rendelet értelmében könyvek ezentúl csak ak­kor adhatók el magánfelek részére, ha a keres­kedőnek nagyobb készlete van az illető könyv­ből. Egyébként a könyvek csak olvasásra köl­csönözhetők ki. Nem vonatkozik a rendelet a tan- és szakkönyvekre. Bulgáriában Lom vidékén kiadós kőszén­erekre bukkantak. A kibányászandó szén fe­dezni fogja Bulgária szükségletének egy ré­szét. (MTI) Bajtársi szolgálat a biztosító vállalatoknál A BIOSz. elnöki lanácsa most tartotta szoká­sos havi értekezletét Gebhardt Domonkosnak, a Szövetség elnökének vezetésével. Az elnöki tanács foglalkozott a bajtársi szolgálat meg­szervezésének kérdésével. Néhány biztositó vállalatnál már eddig is működött a bajtársi szolgálat, de kívánatosnak mutatkozik a szol­gálat megszervezése az összes vállalatoknál. A bajtársi szolgálat fenntartja a bevonultak csa­ládjaival való közvetlen érintkezést, tanáccsal és útbaigazítással szolgál, soronkivül intézi összes gazdasági ügyeiket. A vállalatok bajtársi szolgálatának vezetőiből megalakul a biztosí­tók országos bajtársi szolgálata, irányitó jellegű hatáskörrel. Tyúkanyó eddig a békés falusi élet, a gond­talan mindennapi élet jelképének számított. A serény gazdaasszony figyelmes gondozásában, jó karban tartott kerítés és esetleg egy derék komondor oltalma alatt minden munka nélkül ingyenes ellátást és ráadásul még egy tyúk­látókör szélességének teljesen megfelelő sza­badságot élvezett. A saját fajtájabeliekkel való apróbb torzsalkodásoktól eltekintve, zavartalan társaséletet élt. Vájjon nem jogosan gon­dolta-e eddig az egész világ, hogy a baromfi- udvar lakói könnyen »kukorékolhatnak« az egesz világra? Nos, amint dr. S c h j e 1 - derupp-Ebbe, a német állatkutató tízéves rendszeres munkával nemrég kimutatta, a vi­lág és a baromfitenyésztő gazdaaszonyok mil­liói nem jó megfigyelőknek bizonyultak. A baromfiudvarban nem vidám gondtalanság, ha­nem kegyetlen társadalmi törvények uralkod­nak és a látszatra játékos, vagy legalább is komolytalan csipkelődések mögött halálosan komolyan vett hatalmi küzdel­mek húzódnak meg. SZIGORÚ TÖRVÉNYEK A BAROMFIUDVARBAN Az első hallásra kissé hihetetlennek hangzó megállapítások helyességét mindenki maga is könnyen ellenőrizheti, ha mondjuk, a baromfi­etetést alaposabban megfigyeli. Az eddig ma­gányosan kapirgáló, vagy a tyúkól egyik sar­kában összebújva szunyókáló tyúkok a létért való küzdelem törvényének hatalma alá ke­rülnek. Minden tyúk minél többet akar a be­gyébe kaparintani, társait igyekszik elűzni, sőt már csőrükbe kapott falatjukat elragadja tőlük. A következmény természetesen az általános vagdalkozás. Ez a vagdalkozás azonban nem olyan általános, amilyennek a nagy kavaro­dásban látszik, és nem is kölcsönös. Ha pél­dául az egyik kendermagos, nevezzük Schjel- derupp szemléletes előadása nyomán Augusz­tának, Katinka fejére koppant, Katinka soha­sem fogja visszaadni a kölcsönt. A baromfi- udvarban tehát szigorú törvények szabályoz­zák, hogy melyik tyúknak melyik társán szabad kényuraskodni és melyiknek melyiktől kell mindent ellenszegülés nélkül eltűrnie. Ezek alapján valóságos rangsort lehet a tyúkok között felállítani. Ha Augusztának szerencséje van, minden más tyúk fölött uralkodhat, Katinka már csak egy- gyel kevesebb tyúkot csipkedhet meg ellen­állás nélkül, és így tovább, a rangsor végén álló szegény Ágota pedig esetleg az egész tyúktársadalom bántalmazását kénytelen el­tűrni. A szegény Ágota tehát alig tudja meg­szedni begyét, nem kap helyet a tojófészek­ben, az ólban is a legkedvezőtlenebb hellyel kénytelen beérni, úgy hogy az örökös üldö­zés egészen lesoványítja, míg az egyedural­kodó Auguszta szinte basaéletet folytathat. A RANGSOR ELDÖNTÉSE. De hogyan történik a rangsor megállapí­tása? A legtermészetesebb gondolat az lenne, hogy a rangsor testi erőhöz igazodik. Tényle­gesen azonban nem ez a helyzet. Abból, hogy Auguszta Katinkát csipkedi, Katinka pe­dig Ágotát, még korántsem következik, hogy Ágota Auguszta hatalmának is alá van vetve és gyakran előfordul, hogy Ágota viszont ép­pen Augusztát tartja szolgaságban. Schjelde- rupp olyan esetet is megfigyelt már, hogy egy húsz tyúkból álló tyúktársadalomban a listát vezető Auguszta 18 tyúkon uralkodott és éppen a mind a 18 tyúknak alávetett Eleonóra basáskodott rajta. Ennek a szövevényes hely­zetnek az a magyarázata, hogy a rangsor el­döntése nem a felnőtt korban, hanem már a kamaszkorba esik. Amíg a tyúkok még arany­sárga pehelyruházatban sétálgatnak a kotló oldalán, gyermeki ártatlanságban és békében élnek egymás mellett. Ha kívánatos csemegét kínál nekik anyjuk, versenyfutásra kelnek ugyan érte, de egyiknek senr jut még eszébe, hogy a másik gyenge .taralyába csípjen. Né­hány hét múlva azonban, amikor kinőnek a boldog paradicsomi korból, tollasodni kezde­nek és függetlenítik magukat a szülői veze­téstől, a verekedések is nyomban megkezdőd­nek. Az utolsó rangsort, amely gyakran egész életük végéig, azaz a levesestálig változ itlan marad, ezek a döntő harcok határozzák i leg. A régebbi keltetésből származó csirkék termé­szetesen mindig győztesek maradnak a fiata­labbak fölött és a most kialakult hűbéri vi­szonyok akkor is megmaradnak, ha a fiata­labbak időközben erősebbekké fejlődnek. A HATALMI KÉRDÉSEK ELDÖNTÉSE. És ha tíz tojótyúk új felnőtt tíz társat kap a baromfiudvarban? A tyúkok ilyenkor sím tudnak addig nyugodni, amíg pontosan el nem döntik egymás között a hatalmi viszonyo­kat. A döntés háromféle módon történhet., Gyakori eset, hogy az egyik tyúk a másiknak már a pillantásától is annyira megrémül, hogy ez figyelmessé lesz rá és fölénye tudatában nyomban nekiront és megkergeti. Ezzel a két tyúk között már nincs szükség további vitára az egymás közötti hatalmi kérdésben: a meg­futamodott tyúk engedelmeskedni tartozik a bátrabbnak. Ha mindkét tyúk megrémül és kölcsönösen menekülésre fogják a dolgot, az lesz a zsarnok, amelyik hamarább legyőzi fé­lelmét. A harmadik és leggyakoribb eset azon­ban a harc. Ezek a harcok sohasem ártal­matlan játékok, hanem mindig meghatározott rosszindulatú verekedések. Tizenöt perces mér­kőzés után legtöbbször mindkét fél annyira kimerült már, hogy szemét is alig tudja nyitva tartani. A döntést azonban föltétlenül kicsi­karják, még ha valamelyikük holtan marad is a csatatéren. A verekedő tyúkok szétválasztásának nincs sok értelme, mert amíg nyitott kérdés egymás között való rangsoruk, úgyis nyomban megint egymásnak esnek. Életre-halálra szóló verekedés után elő­fordulhat, hogy az egyik kimerült felet egy friss ‘ erőben levő tyúk hívja párbajra, amely ilyenkor különben erősebb ellenfél fölött is könnyen biztosíthatja magának az uralmat. Érdekes, hogy a »hazai pálya« előnye ezeken a döntő mérkőzéseken is érvényesül. Az ide­gen helyre kerülő tyúkok rendszerint a bi­zonytalanság érzésével szállnak harcba és a Öltözködtünk Tóth Gyula Kész nőikaóát és ruha osztály m w mm m ^ w Úrid Svat és szöveteladás uH éS HŐI Szabóságából

Next

/
Oldalképek
Tartalom