Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-20 / 64. szám

4 1943 március 20. n/^/vR'fcirr „Eszményi rabbilíncsef" íaléűí ki egy rendőrtiszt Az utóbbi hetek folyamán egész sor rab­szökési eset történt az ország különböző vá­mosaiban. Mint ismeretes, az egyik szegedi fegyintézetből is megszökött egy halálraítélt rab, akit azután Nagykanizsán az elfogatásira kiküldött rendőrök agyonlőttek, minthogy többszöri felszólításra sem adta meg magát. Néhány héttel ezelőtt pedig a rendőri őrizetből szökött meg egy megbilincselt cigány, aki bűvészmutatványnak is beillő ügyeskedéssel pattanhatta le kézcsuklóiról a lelakatolt bilin­cseket. A vakmerő szökési eset tanulságaként azon­nal intézkedés történt,«hogy a kapitányság bi­lincseit cseréljék át jól záró, erős, új bilin­csekre. Ez meg is történt és az új bilincsek valóban megfelelnek a kívánt célnak, úgy hogy hasonló eset előfordulásától nem kell tartani. Gyakorlatilag tehát megoldódott az ügy, elméleti síkon azonban tovább foglalkoztatja a megbilincselés kérdése az illetékeseket. Nem kétséges ugyanis, hogy a lakattal ellátott bi­lincsek alkalmazása nem a legjobb megoldás a foglyok ártalmatlanná tételére és a szökések megakadályozására. A láncbilincseken kívül különösen alkalmi elfogásoknál használ rtos megoldás még kevésbbé felel meg a közbiz­tonság követelményeinek, mint a másik. Egy- egy vékonyabb kézcsuklójú ember pedig egy­szerűen kisiklik a meghatározott méretű bilincs karperecének szorításából. Az európai államok­ban és különösen az amerikai rendőrségeknél számos kísérletet végeztek már a lakatolást kiküszöbölő újrendszerü bilincsek alkalmazá­sával, ezek azonban főként súlyosságuk és szerkezetül bonyolultsága következtében nem váltak be a gyakorlatban. Egy magyar rendőrtiszté az érdem, hogy feltalálta az »eszményi bilincset«, amelyre nem kell külön lakat, mert önműködően záródik és ezenkívül számos más előnye is van a szelle­mes szerkezetnek. Dr. Fehér Gyula rendőrkapitány, a szegedi kapitányság bűnügyi osztályának helyettes ve­zetője az újrendszerű bilincs feltalálója. Talál­mányát bemutatta a szakembereknek, akik egy­értelműig megállapították, hogy az az eddig használatos bilincsek minden fogyatékosságát kiküszöböli. Egyszerűségénél és könnyű hasz­nálhatóságánál fogva kiválóan alkalmas arra, hogy minden olyan hatóság, amely foglyokkal bánik, bevezesse a használatba. A Fehér-féle bilincs két különböző acél- karperecből áll, amely nikkelezett, kovácsolt, nemesített acélból készült. Súlya mindössze 35 dekagram, tehát jóval könnyebb, mint a mai vasbilincs. Emellett lánc nem szükséges hozzá, mert a két karperec szellemesen meg­szerkesztett és lényegében roppant egyszerű rugószerkezettel egyetlen nyomással úgy ösz- szekapcsolható, hogy nincs az az erős emoer, aki ketté bírja szakítani. A karperecek a kéz­csukló mérete szerint szűkíthetők, vagy bővít­hetők, mert fogas koszorúval vannak ellátva. A karperec is önműködő módon záródik, a megbilincselt azt sem szétfeszíteni, sem ki- nyítani semmi módon nem. tudja. További előnye a találmányank, hogy egy pár bilinccsel acéllánc közbeiktatásával egyszerre négy embert is meg lehet vele bilincselni, mert a karperec szerkezete a láncnak egészen különleges fűzési módját teszi lehetővé. Telje­sen elégséges, ha a bilincspár fele az első, másik fele pedig a negyedik ember kézcsukló­jára kerül. A bilincs ugyancsak lánc nélkül a páros fűzést is lehetővé teszi, tehát egy pár bilincsre két ember is verhető. De védekező fegyverül is használható a találmány, ameny- nyiben alakja hasonló a boxeréhoz és alkal­mas is arra, hogy szükség esetén boxerül használják. Dr. Fehér Gyula kapitány találmánya rem- csak hazai, de külföldi szakkörökben is nagy feltűnést keltett. A belügyminiszter elrendelte A Mareth-vonalat, melyet a franciák a tripo- liszi határral szemben az olaszok ellen építet­tek, most az olaszok és németek tartják rész­ben a franciák érdekében is az angolok ellen, íme, ilyen különös helyzetet teremtett a háború Franciaországnak helyzetében. Az északafrikai hadszíntérnek aligha van szakasza, mely hadászati jelentőségében felve- hetné a versenyt ezzel a 35—40 kilóméter szé­les és mintegy 20 kilóméter hosszú folyosóval, mely nyugatról a legfontosabb Tunéziába ve­zető átjáró. Az egyik oldalon a kietlen Dahsr- fensik járhatatlan szakadékain az év 365 napja közül 350 nem lát csapadékot Fölötte a sós­tavak könyörtelen sivataggal övezett egész­ségtelen vidéke terül el. A másik oldalon a lagúnákkal teieszórt mocsaras tengerpart van, amellyel szemben zafírra helyezett smaragdként emelkedik ki a Földközi-tenger kék vizéből Dzserba paradicsomi szigete. Valóságos bűn­beesés előtti paradicsom, melynek nincsenek tiltott gyümölcsei. A tenger és a homo.ktenger között nemcsak páncélkocsik, hanem békés karavánok számára is az egyetlen járható ut a dzseffarai szoroson vezet át. Itt ott, de csak ritka kivételként, vér- szegénységben sorvadozó árva pálmaligetek, a írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépm O szeré sz. a bilincsek kipróbálását. Ezt a budapesti rend­őrfőparancsnok végeztette el és a dr. Fehér­féle bilincseket a kipróbálás eredményeként tökéleteseknek minősítették. Ugyanilyen ered­ménnyel járt a találmány csendőrségi kipróbá­lása is. Fehér kapitány már szabadalmaztatta is a találmányát, a magyar szabadalom száma 5513. Külföldi szabadalmaztatásának egyelőre a háború a legfőbb akadálya, de már közvet­lenül a háború kitörése előtt Amerikából is érdeklődtek a találmány iránt és ajánlatot tet­tek a megvásárlására, a feltaláló azonban el­hárította az amerikai ajánlatot. Az önműködően záródó rabbilincsek be­vezetésének ezidőszerinti legnagyobb akadá­lya az, hogy a mostani háborús időkben a szerszámgyártó üzemek elsősorban hadfelsze­relési cikkeket gyártanak, így a bilincsmodell- nek futószalagon való gyártása csak a háború után lesz lehetséges. (k.b.) nappafü szürke foltjai, elvétve megkínzott fügefák. Ez a Mareth-vonal külső képe. Az erődítmények a líbiai határtól száz kiló­méterre kezdődnek és Ben G írdana és Mareth között lépcsőzetesen követik egymást. Tervezői a Maginot-vonalnak, később pedig a Sigfned- vonalnak agyafúrtságait is szívesen felhasznál­ták. Most német mérnökök végzik az utolsó simításokat. Tömegével építik be Rommel hires „farkascsapdáit“, melyek már a 8 angol had­sereg feltartóztatásában is olyan nagy sikerrel szerepeltek. A kívülről ártatlan homokbuckák és futóho­mokvonulatok álarcába rejtett beton és acél­csodák között éppen ilyen ügyesen rejtőzködő falvak ősrégi nevekkel.. Tarnerzet.. Duiret... Ezeket a lakótelepeket néhány száz méterről is lehetetlen felismerni Nem is csoda : földalatti barlangok, bejáratukkal a föléiül szolgáló köz­ponti barlang körül sorakoznak. Ennek jelentő­ségéi pedig nem boltok, vagy templom adja meg, hanem egy kút, a falu egyetlen kútja. A lakosság pedig ugyanaz a bö’cs nyugalmu nomád iakosság, mint akár Hannibál, Genzerich vagy Belizár századában A halszáikamintázatu rajzokkal bekarcolt testű asszonyok még a régi berber nyelvet beszélik, a nomád pásztorkodást folytató, de alkalomadtán u»onállásra is hajla­mos férfiak pedig egy elrontott arab nyelvjárást. A nomád életmód még mindig annyira a vé­rükben van, hogy időnkint még a városok férfilakossága is szívesen kivonul egy kis siva­tagi táborozásra. A nomád vérrel együtt termé­szetesen a pusztai vendégszeretet is fennmaradt. Mint Karthágó idejében, most is tojással töltőit sáska és nyárson sült kutyacomb a vendéglátóknak ünnepélyesen feltálalt csemegéje. Amiben az évezredek némi változást hoztak, az csak a vallás. A berberek ma mind Allah híveinek vallják magukat,.bár ez a hit jogosan botránkoztatja meg a Mohamed tanításaihoz jobban ragaszkodó igazhivőket. A Föld fiának nevezett kígyó és a halak ősi tiszteletének ugyanis bő teret enged. Az utóbbi időben a vendégszeretet mintha fogyóban lenne. Nem is csoda, a berbereknek is gondjai vannak. A háborúval nem lehet tré­fálni. A nomádok nyájaikkal kénytelenek voltak a német fegyverek oltalma alá menekülni és most az egész környék lakossága ott szorong a Mareth-vönal erődítményei között. (MN) MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. november 2-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdij — —-------’-------­14 45 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 955 1700 T— —-------•-------­15-17 1 7 47 é. Bak Hangya szövetkezet i. 9 23 1628 ____ _ 8 30 15 20 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 20 16 26 1-80 — 9 05 15 46 —é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 854 16-00 4-50 —-------•-------­—■ — —•— é. Hévüfürdő i. —•— —•— 450 — 10 25 17 20 —•—é. Keszthely Hungária szálló i. 7-30 14 30 10-35 17 30 —é. Keszthely pályaudvar i. 7 23 —•— Bak—Nova Menetdij-------*-------­9. 20 15 30 i. Bak pályaudvar é. 655 1315 ____*------­9­30 15 35 i Bak Hangya szövetkezet é. 650 13-10 1 70 10-10 1615 é. Nova i. 6T0 12 30 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján-------•-------­17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. ­_•— T— 17 47 é Bak Hangya szövetkezet é. 7-05 1-70 18 04é. ’ Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 4-50 19 30é. Szentadorján i. 5-20 A Mareth-vonal, amiről most az afrikai harctéren a legtöbbet beszélnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom