Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-10-14 / 231. szám

ÄRA 8 FILLÉR 1942 OKTÓBER 14. SZERDA III. évfolyam 4 POLITIKAI NAPILAP ♦ 231. szám. Szerkesztősig is kiadóhiratal: Zalaegerszeg, Tüttőssf-atea 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 A Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 $x. Százhatvanezer pengővel biztosítja a közoktatásügyi kormány az alsólendvai polgári iskola és internátus felépítését Többízben megemlékeznünk már arról, hogy iaz alsólendvai polgári fiúiskola fejlesztésére okvetlenül szükség van. Arról is megemlékez­tünk, hogy Alsólendva község elöljárósága fő­ispánunk útján kérelemmel fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy az immár 70 éve fennálló m. kir. állami polgári iskola mellé külön leánypolgári iskolának felállítását rendelje el. A kérelemben hivatkoztak arra, hogy a polgári iskola fejlesztése nemcsak he­lyi, de országos érdiek is, mert a polgári iskola abban a járásban ■ a legmagasabb tanintézet, amelynek hivatása volt a múltban é|S a jövőben is az lesz, hogy terjessze a magasabb szín­vonalú magyar műveltséget. Szükséges, hogy a .végvidéket képező Alsólendva minél erő­sebb művelődési intézménnyel légyen ellátva és hogy az iskola befogadhassa a tanulni vá­gyó fiatalság tömegeit. A vármegye kisgyűlésének mai ülésén napi­renden szerepelt néhány községnek határozata az alsólendvai polgári iskola támogatása és segélyezése ügyében. Ezeket a segélyeiket 1942-re vonatkozólag a minisZterközi bizottság törölte a községek költségvetéséből. így a vármegye kénytelen volt a határozatokat már csak olyan értelemben figyelembe venni, hogy az érdekelt községek a segélyezést majdl az 1943 évi költségvetésükbe állítsák be. Az üggyel kapcsolatban vitéz gróf T e l e k i Béla főispán bejelentette, hogy az alsólendvai polgári iskola ügyében el­járt a kultuszminisztériumban és plédig eredményesen. Azóta már írásban is megkapta a miniszter el­határozását arról, hogy programba vették az iskola fejlesztését és az internátus felépítését. Erre a célra 160 ezer pengőt biztosítottak, amely összeg egy, vagy két év alatt rendelke­zésre is áll. Sikerült tehát főispánunknak meg­győzni a legfelsőbb köröket is arról1, hogy la végvidéket képlező Alsólendva műve­lődési intézménye egyetemes állami érdlék. A kisgyűlés egyébként a főispán elnökllé- sével 258 tárgypontot intézett el. Zalaegerszeg és Nagykanizsa határozatai jóváhagyást nyer­tek azzal a kivétellel, hogy a kisgyűlés alaki okokból megsemmisítette Zalaegerszeg város képviselőtestületének a Gábor-féle moziépület átalakítása ellen való állásfoglalásáról szóló határozatát. Az említett határozat ugyanis nem volt előre fölvéve a tárgysorba, hanem csak napirend .előtti felszólalás alapján hozatott s így szabálytalan volt. A kisgyűlés állásfogla­lásával végre rendeződött a zalaegerszegi Bődy-kilátótoronynak tulajdonjogi kérdése is. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az ingatlan a városé volt, ,a felépítmény pedig a vármegyéé. Az alispán és a város kö­zött végül is az a megállapodás jött létre, hogy a vármegye átengedi a városnak tulaj­donába a kilátótornyot azzal a föltétellel, hogy annak az alsó helyiségét az államépítészeti hi­vatal szerszámok elhelyezésére mindenkor fel­használhassa. Betöltötték az üresedésben levő millenáris ösztöndíjnak Nagykanizsán megüresedett he­lyét is. Három pályázó közül a kisgyűlés la 200 pengős ösztöndíjat Bogenrieder Jó­zsef nagykanizsai VII. osztályos tanuló­nak ítéltei oda, aki szegénysorsra jutott érdemes családnak a tagja és kiváló sikerrel folytatja tanulmá­nyait. Gróf Somssich Antal és mások felszólalá­saira válaszolva a főispán bejelentette, hogy lépéseket tett a levente foglalkoztatásoknak a sürgőjs mezőgazdasági munkák elvégzése cél­jából való szüneteltetése érdekében. Ugyan­csak ilyen lépést tett a közigazjgatási bizottság határozatából kifolyólag az alispán i®. Zalavár községben panasz merült fel a rozsvetőmaggal való ellátás körülményei tekintetében. Ezt aZ ügyet a főispán kivizsgálja. Általános véle­mény, hogy szükség van az egyes községekben a tenyészállatok ellenőrzésére. Ez elsősorban a járási gazdasági felügyelők kötelessége. Gyanú merült föl abban a tekintetben, hogy a kincs­tár számára leadandó marhák megvásárlásavai megbízott kereskedők részéről í néimlelyíelk visszaéléseket követnek el úgy, hogy az állatokat polgári célokra adják tovább. Ha kézzlelfogható adatokkal alátámasztott 'ese­tek lesznek, a legszigorúbb megtorlást teszik folyamatba. A főispán kifejíezést adott abbeli felfogásának, hogy az állattenyé|sz!tés érdekeit jobban szolgálta ,az a megoldás, amikor a vétel teljesen az állattenyésztő egyesület révén bonyolódott le. Tomka György azt kérte, hogy la Zalaegerszegről Alsólendva felé induló reggeli vonatnak olyan járatot adjanak, amely az alsóiendvakömyéki lakosság ér­dekeinek megfelel. Kívánatos, hogy ez a vonat félnyolc körül meg­érkezzék Alsólendvára, hogy az iskolába tö­rekvő gyermekek és a bíróságot kereső ügy­felek igénybe vehessék. Szükséges továbbá ál Murán való átkelés megoldása is, mert a közúti híd megnyitása óta a magánkomp já­rata megszűnt és az Alsólendváról Csáktor­nyára járó utasoknak, főképp a munkásoknak két és félkilométeres, esőben szinte járhatat­lan utat kell megtenniük, hogy a vasúti híd1 helyreállításáig a vonatot elérjék. A főiispán Ígéretet tett, hogy a kedvező; megoldás érde­kében el fog járni. Látogatás a zalaegerszegi aszalóüzemben, ahol szorgos munka folyik a főzés téli gondjainak enyhítésére Az évszakoknak megfelelő szebbnél szebb virágairól híres zalaegerszegi városi kertészet­ben, már négy hete szorgos munka folyik a gyümölcsaszalóban. Az aszalóüzem 1939-ben létesült. Jelenleg a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének tulajdonában van, de egy bizo­nyos idő elteltével, a város tulajdona lesz. Az idén az üzem még egy aszalókemencével és egy lekvárföző üstíel bővült. A szilva tartósítása nagyjában befejeződött. Hólyagpapirral kibélelt nagy ládák és kádak állnak tele „pekmesszel“, ahogy errefelé a szilvalekvárt hívják. A hőmérőkkel ellátott nagy rácsokon pedig még aszalódik az utolsó szilva rakomány. 24—30 óra leforgása alatt a ham­vaskék gyümölcs, fekete ráncos valódi aszalt­szilvává változik. A szilvafőzés idején éjjel-nappal keverték 6 nagy vörösrézüstben váltott munkaerők, a for­tyogó, pöfögő lekvárt. Napi 18 mázsa szilvát dolgoztak fel. Az összesen feldolgozott szilva körülbelül öt vasúti kocsi rakománynak felel meg. A ládaüzemben nagyban készítik a leszabott állapotban érkezett deszkákból a kisebb-nagyobb ládákat. A gyümölcsízt még egyszer átforrósit- ják és úgy öntik a kibélelt ládákba. ízléses színes címke kerül a láda tetejére. Ilyen tet­szetős csomagolásban kínálja majd magát a vevőknek az árú. Jelenleg nagyban folyik a hagymaszárítás. Ugyanis 20 métermázsa körüli, későn ültetett hagyma termett a kertészetben, tehát csak ilyen módon lehet tartósítani. A külső burkától meg­tisztított hagymát egy hatalmas gyalun iegya- iulják. 15 kiló körüli mennyiség kerül egy-egy száritó rácsra. Terjeng is olyan hagymaszag itt, mintha legalább egy hadsereg számára ké­szülne gulyás, vagy pedig valami jóféle pörkölt. Az illat hatására szinte a szájában érzi a szem­lélő a jó magyarosan főzött paprikáslé izét. A szilva és a hagyma után az almára kerül a sor. Almából szintén 5 vasúti kocsinak meg­felelő mennyiség kerül feldolgozás alá. Ebből a gyümölcsből almasajt fog készülni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom