Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-09-24 / 215. szám

2 Ha^mCelet 1942 szeptember 24. Közel 200 muraközi gyerek jelentkezeti iparostanoncnak Az iskolánkívüli népművelési bizottságnak legutóbbi közgyűlésén tudvalévőién szób,akerült la Zalában létesítendő tanon cotthoimok kérdése. Ez az ügy egyébként már régebben foglal­koztatja a zalaegerszegi iparostársadalmat. Or­szágos és helyi megoldása égetően fontos j volna, hiszen inmein-oniman egyes iparágakat kellő utánpótlás hiányában a kihaláís veszélye i fenyeget. Muraköz visszacsatolásával fölme­rült a gondolat, hogy az ottan élő szegény- sorsú sokgyermekes családok felkarolását és a magyar szellemben való nevelés ügyét szol­gálná az, ha az ipari pályára kedvet érző gyermekeket elhelyezkedéshez segítené a kö­züliét és a társadalom. A mozgalom eredmé­nyeképpen megtörtént a jelentkezők összeírása is. Kiderült, hogy közel 200 gyermek szeretne ipari pályára menni. Most már csak arról van szó, hogy — mivel a mestereknek túlnyomó része ma már nem ad teljes ellátást a tanomé­nak, hanem inkább fizetést — egy-egy köz­pontban felállítandó otthonban helyezzék el őket, ahol kellő felügyeletben és nevelésben részesülnek. Zalaegerszegen általános vélemény szerint |az iparostanomcotthon kérdését miniden csűrés- csavarás, fontolgatás és köntörfalazás nélkül úgyszólván azonnal meg lehet oldani, legalább is ideiglenesen, ha az otthont a Művelődésház­ban rendezik be. Ez a nem magyar nyélvan kultúrháznak mondott épüket annlak idején iparostanuló- otthommak épült és csiak később térítették lel anyagi nehéz ;égek miatt eredeti ren­deltetésétől. A Mária Magdolna egyházközségen múlik te­hát, hogy vármegyénk székhelye minél előbb jó példával járhasson elől más zalai közpon­toknak és országosan is a tanoncotthonok lé­tesítésében. A kérdés megoldása tárgyilag semmi akadállyal nem járna, bízunk benne, hogy a szükséges anyagi támogatást pedig megadná a vármegye és a várois, sőt az ál­lam is. Teljesen téves alapon járnak egyesek, ami­kor ilyen célra az aggápolda alapítványi épü­letet is emlegetik. Érdekes, hogy bármely intézmény létesüléséről van szó, akár mozi­ról, akár múzeumról, mindig csak ez az épület kerül számításba, holott abban egyáltalában nincs hely, legalább is a háború végéig. Két helyiséget nemrég átadtak a cserkészeknek. Remélhetőleg seinki sem akiarja elvenni a cserkészektől azt az otthont, amelyre nekik is nagy szükségük van és ^me­lyet csak hosszas várakozás és türelmes után­járás után sikerült végre megszerezniük a várostól. Ez a két helyiség legyébként sem fe­lelne meg a tanoncotthon remdelteltéséniek. Gyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz üdít, gyógyít. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. Jelentkezett a „hősi hatott“ Kegyelettel számontartjuk a hazáért hősi halált halt zalai véreink neveit. Ebből a szem­pontból nemcsak a saját külön hivatalos érte­sülésünk szerint előforduló eseteket közöljük, hanem zalai laptársaink ilyen közleményeit is átvesszük. Szeptember 19-én helybeli laptár­sunkban olvastuk a következő közleményt a hírek élén: »A hazáért! Kovács János 33 éves zalaeger­szegi tizedes a szovjet elleni harcokban, a Vöröskereszt Egylet hivatalos értesítése sze­rint, még a tavasz folyamán a végtelen orosz pusztákon hősi halált halt. Emléked kegyelet­tel megőrizzük!« így került be azután lapunk babér- és cüer- fakoszorús keretébe tegnap a zalaegerszegi Kovács János neve is. Ma déli harangszói után azután megszólal a telefonunk és har­sány hangon jelentkezik katonásan aZ említett Kovács János és megkérdezte, hogyan kerül­hetett ő a hősi halottak rovatába, holott, íme, él. Szerinte rrlás zalaegerszegi Kovács János honvédtizedes nincs is, nem is volt a harcté­ren, tehát az azonosság kétségkívüli. Még az életév is teljesen egyezik. Kérte, hogy a halál­hírét cáfoljuk meg, mert vidéki hozzátartozóit nem akarja megszomorítani. A tény az, — mondja — hogy megsebesült és Budapesten gyógyfürdő-kórházban ápolták. Most pedig bi­zonytalan ideig szabadságon itthon van Zala­egerszegen, ahol egyébként a polgári életben a fakeneskedelmi szakmában foglalkozik. Egyébiránt már nem is 'tizedes, hanem előlép­tették honvédőrmesternek. Végtelenül megörültünk a »hősi halott« je­lentkezésének. Bárcsak minden szomorú "hírt ilyen boldogan megcáfolhatnánk! I Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a I ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori poistaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél­szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvá­rogva várják a jó zalai újságot. Biztosítók a honvédekért A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége elnöki tanácsának határozata alapján a biz­tosító magánvállalatok az elsők között kapcso­lódtak a Főméltóságú Asszony téliruhagyűjtő kezdeményezésébe. Elhatározták, hogy pénz­beli támogatást nyújtanak a honvédek itthon- maradottainak és hadiárváinak, a téli ruhagyűj­tésben pedig úgy vesznek részt, hogy annyi pár kötött kesztyűt készíttetnek, ahány férfi és nőtisztviselőjük van. Továbbá felajánlanak 500 pár papucsot kórházi betegek részére és puha fehérneműmaradékokból 500 pár kap­cát. (MVS) í j J Júliusi ingatlanforgalom Zalában (A lapunk előző számában megjelent közlemény folytatása.) Zala vármegye közigazgatási bizottságának gazdasági albizottságához július folyamán a következő ingatlanforgalmi ügydarabok érkezlek: Az ELIDEGENÍTŐ — A SZERZŐ FEL AZ INGATLAN TERÜLETE, NEVE ÉS LAKÓHELYE: MŰVELÉSI ÁGA, ÁRA: Mészáros Lászlómé, Nagyvázsony — Pálffy Károly., Kisdörgicsle, szántó, Akaii, 2550 pengő Koller Józsefné, Tótvázsony — Körmendy Imre), Tótvázsony, szántó, Tótvázsony, 1,000 P Niagy P étemé, Fűzfőgyártelep — Pánczél Imrei, Budapest, erdő, Alsóörs, 4.500 pengő Zakál Vilma, Szeinitgyörgyvölgy — Csatár József, Niemesnép, erdő, Nemesinép, 3.000 P Kocsis István, Halimba — Szabó István, Nyirád, erdő, Nyirád, 5.300 pengő Sipeki Balázs Béla, Budapest erdő, Balatonszepezd, 2.890 pengő Gyemes József, Toirnyiszemtmiklós — Hermám József, Kerkaszemtkirály, erdő, Dobri, 406 P Gerencsér József, Becsehely — Kotnyek Rie|mus, Tótszerdahely, erdő, Becsehiely, 400 pengő Vieszelkó Mária, Csáktornya — Csetkó Ignác, Vashegy, erdő, II. Hegykerület 1.300 pengő Stern Ferenc, Zalaszentgrót — Oravecz Pál, Budapest, erdő, Zalaszentgrót, 1.800 pengő Özv. Tálosi Józsefné — özv. Vukoszlovics Radoné, erdő, Nagybakónak, 900 pengő Sabjlán Karolina, Felsőrajk, dr. Sartori Zsigmondné, Nagykanizsa, erdő, Fdsorajik, 810 P Bicsérdi Nándorné, Nemesvita — Györkös József, Raposka, erdő, Hegymagas, 377 pengő Váry Éva, Budapest — Tóth János, Budapest, erdő, Balatonszepezd, 1.600 pengő Viza János, Balatonederics — Tihanyi István, Balatonederics, erdő, Balatonederics, 1.744 P Gombás Árpádina, Balatonszőllős — Gombás Lajos, Momoszíó, erdő, Momoszló, 1.500 P Kalotsa Imre, Balatonederics, Eszterbauer Rozália, Zalaegerszeg, erdő, B.-Ederics, 40.000 P Melkovies János, Kővágóörs — Slemmer Kálmán, Salföldábrahám, erdő, Kővágóörs, 800 P Antalosics Katalin, Bottornya, Jurisaga János, Bottornya, erdő, Vörcsök, 1.900 pengő Özv. Renner Pálné, Kisapáti, Beleznai Józsefné, Kisapáti, erdő, Kisapáti, 525 pengő Salamon Ferenc, Monostorapáti, Selmeczy Dezső, Monostorapáti, erdő, 300 pengő (Folytatjuk.) jdÁtfcútjyf IZLÉ/EiT-o€csó**

Next

/
Oldalképek
Tartalom