Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-10-23 / 239. szám

1942 október 23. hősköltemény a zalai hadnagyról, aki hősi halállal vizsgázott le a versből... Az »Egyedül vagyunk« című folyóirat októ­ber 9-íki számában Oláh György, a folyóirat főszerkesztője Honvédtisztek címen vezércik­ket írt, amelyben megragadó sorokat szentel azoknak a magyar honvédtiszteknek, zászló­soknak, hadnagyoknak, főhadnagyoknak, szá­zadosoknak és törzstiszteknek, akik hónapok óta verekednek a Donnál vérben, sárban,, szá­raz, forró pusztai napsütésben és fagyot hozó éitszakában, hogy mi idehaza vetett ágyban áthassunk. Hőskölteményt kell róluk írni, — úgymond — akik a mostani háborúnak eget- földet megrázó idegmegpróbáltatásai és bor­zalmai közben annyi hős cselekedetre képeseik. Tudunk zászlós urakról, hadnagy urakról, fő­hadnagy urakról, akik egy percre se mozdul­tak el onnan, ahol legénységük veszélybe ke­rült és egy falást sem ettek volna addig, amíg a legénység kosztját meg nem kapta. Az legész hitetlen magyar társadalomnak el kel­lene olvasni azokat a szarkaláb betűkkel rótt paraszti leveleket, amelyeket a zalaegerszegi származású Harsai Ödön 21 esztendős gya­logos hadnagynak hősi halála után százada legénysége írt az özvegy édesanyának hete­ken át. Azt írták, hogy bennük is valami nagy csoda történt, amikor látták, hogy a hadnagy úr 8 orosz támadás után váll-lövéssel és láb-lövéssel, két sebből vastagon vérezve, eléjük állott és nekivezette őket annak a ma­gaslatnak, amely miatt oly tarthatatlan volt a védekezés. Bicegve, félholtan, de elsőnek ért fel a tetőre. Mikor tüdőlövéssel holtan levitték onnan, már ők, a magyarok voltak az urak a Don felett. A hadnagy úr megváltott minket, szüntelen rá gondolunk és róla be­szélünk azóta, mintha csak itt volna. Harsai Ödön egyik bakája — egyszerű munkás- ember — meg azt írta haza a hősi halott édesanyjának, hogy a hadnagy úr sírja ott fenn a donparti magaslaton; a legbiztosabb gát az orosznak. így emlékezik meg a cikkíró a Zalai hősi halottról. Remegő meghatottsággal olvassuk és rágondolunk arra, hogy a mindig jeles gimnazista diák, Harsai Ödön valóban át­érezve tanulta meg Gyulai Pál annyiszor sza­valt versét, a Hadnagy uram-at. Ragyogóan követte az eszményi példát: Megy a honvéd, áll a hadnagy, Mély sebében összeroskad. »Hadnagy uram, hadnagy uram!« »— Csak előre, édes fiam!« Harsai Ödön utoljára és ezúttal is a leg­jelesebben tette le a vizsgát. Az örök magyar verset nyomában új diá­kok örök nemzedéke tanulja... A zalai gazdatársadalom korszerű haladását szolgálja az arany- és ezüstkalászos gazdák szakosztálya A mezőgazdasági szakképzés alsó fokán a löldmívelésügyi kormány által létesített téli gazdasági iskola intézménye jól bevált. A fiatal gazdanemzedék itt nyeri szaktudásbeli képesítését, de kitűnő intézmény a téli gazda­sági tanfolyam is, amelyen az idősebb gazda- nemzedék is alkalmat nyer a továbbképzésre. Abból lesznek az aranykalászos, ebből az ezüstkalászos gazdák. Az arany- és ezüstkalászos gazdák alkotják elejét a földmíves gazdáknak, akiknek sorából kell majd az arra valókat kiemelni, gazdálko­dásukban, gazdaságukban támogatni őket, hogy szakértelmükkel, józan magyar felfogá­sukkal gazdatársaiknak például szolgálhassa­nak. Ennek előmozdítása érdekében a Zala­vármegyei Gazdasági Egyesület a vármegye arany- és ezüstkalászos gardáit működési kö­rébe vonta be és részükre külön aratjy- és ezüstkalászos gazdaszakosztályt létesített. En­nek a szakosztálynak keretében nyílik alkal­muk a szakelőadások révén szaktudásukat to­vább fejleszteni, az egyes mezőgazdaságpoliti­kai kérdések ismertetésével felfogásukat irá­nyítani. A szakosztály kiválasztó munkája le­hetővé teszi azt, hogy a kisbirtokos gazda­társadalom érdemes tagjai az egyesület igaz­gató választmányába és a mezőgazdasági ka­mara tagjai sorába is bizonyos számban be­kerüljenek. Eszekre a gazdákra vár majid az a feladat, hogy á községek vezetésében és a gazdaköri életben irányítsanak. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület a szakosztály elnökévé M Ő c s y Béla nagykani­zsai m. kir. téli gazdasági iskolai igazgatót, ügyvezetővé pedig Kovács Ferenc Zalaeger­szegi kisbirtokost választotta ,nieg. .A szak­osztály téli munkába állítására rövidesen meg­történik az intézkedés. Az arany- és ezüst- kalászos gazdákat e célból összehívják s köz­ségenként, járásonként állapítják meg a teen­dőket. Mócsy Béla szakosztályi elnök a szakosztály célkitűzéseit a következőkben állapította meg: Összefogni a magyar kisgazdatársadalmat a kor szellemének megfelelő emeükedettebb szel­lemű gazdatársadalmi munkára és állampol­gári életre. Fejleszteni a gazdatársadalom elméleti és gyakorlati szaktudását. Kifejleszteni a kisgazdatársadalomban a mi­nél erősebb közösségi érzést, az egymásra­utaltságot, a közös munkának megbecsülését, az élénk szövetkezeti életet. A közösségben rejlő nagyobb erő révén ha­tékonyan előmozdítani az egyes gazdák bol­dogulását a közös beszerzésiek és értékesíté­sek által. A községi gazdakörök egységes működésé­nek irányítása egyrészt a szakismeretek fej­lesztése terén, másrészt a mezőgazdaságfej­lesztő törvény intézkedései és a közellátási rendelkezések végrehajtása, illetőleg" az ezek­ben biztosított előnyök kihasználásának ismer­tetése terén. * Vármegyénkben az 1929—30 évtől kezdő­dően az 1941 —42 évig bezárólag 59 téli gaz­dasági tanfolyamot tartottak, amelyeken átlag 40—50 hallgató vett részt. A téli gazdasági iskolából évről-évre kikerülő tekintélyes számú j kisbirtokos összefogásából eredő céltudatos' munkával vármegyénk kisbirtokosainak gaz­dálkodása a haladó kor és a jövő követelmé­nyeinek megfelelően állítható be. A mező- gazdasági tudásban mindig fejlődői s a közös­ségi érzés révén öntudatos, józan felfogású, a magyar föld szeretetében a hazáért munkára, áldozatra kész új gazdanemzedék alakul ki. j Az arany- és ezüstkalászos gazdák saját és gazdatársaik jól felfogott érdekében tehát a szakosztály munkájában mindannyian vegye­nek részt. A Zalavármegyei Gazdasági Egye­sület és az Alsódunántúli Mezőgazdasági Ka­mara a szakosztály működését közös erővel fogja támogatni. 3 Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET net, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a neveti rendfokozatot és a tábori postaszámot keli ráírni a láp fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédőinkre, akik sóvá­rogva várják a jó zalai újságot. A tisztviselői kartársi szeretet megkapó példája A magyar testvéri szerletet összefonódásá­nak olyan megkapó példáját szolgáltatták a pécsi városi íőtisztviselők, aminőre nincsen példa az egész országban. Most, hogy a há­borús gondok miatt gondot Okoz a téli be­szerzés, nemcsak az iparvállalatok és gyárak, hanem a tisztviselő csoportok is úgy segíte­nek magukon, hogy együtt és közösen szerzik! be a legfontosabb élelmiszerekét, hogy a téli hónapiokban minél kisebb legyen a város köz- ellátását irányító hatóság munkája. Ezen a téren a város vezetősége mutatott példát. A közgyűlés maga is megértéssel támogatta ezt a törekvést. Ezt a célt szolgálta a megszava­zott fizetési előleg is a sertésvásárlásolcra^' Emellett a város vezetősége gondoskodni kí­vánt arról is, hogy a tisztviselők és alkalma­zottak mar most hozzájussanak a téli hóna­pokra szükséges fontosabb élelmiszerekhez. Természetesen a kisebb fizetésű tisztviselők és alkalmazottak nincsenek abban a helyzet­ben, hogy nagyobb Összegeket erre a célrta biztosítani tudnának. A kartársi szeretet azon­ban ezt az akadályt elhárította. A város fő­tisztviselői százezer pengős jótállást vállaltak a Pécsi Takarékpénztárnál a kisebb fiZetésűek érdekében. Ez a nemes csélekedéít nagy gon­dokat vesz le az érdekeltek vállairól és egyben iskolapéldát szolgáltat a kartársi szellemről, amely bizonyára Zalában is megértésre és követésre talál. Hol jelentkezzenek „híradó“ szolgálatra a nők? A Női Önkéntes Honvédelmi Munkaszerve- zejt felhívására naponta százával jelentkeznek! a Jnők az önkéntes honvédelmi munkaszol­gálatra. A híradó szolgálatra jelentkezők kö­zül sokan levélben fordultak bővebb felvilágo­sításért la központi irodához. Félreértéseik el­kerülése végett illetékes helyről ismét felhív­ják á 16—26 év közötti híradó szolgálatra jelentkező leányok és gyermektelen asszonyok figyelmét, hogy a négy középiskolai. végzett­séget lés magyar állampolgárságukat igazoló okmányaikkal, bejelentőlappal a lakóhelyükhöz legközelebb (levő Női Önkéntes Honvédelmi Munkabizottságnál jelentkezzenek. Az Eskü­ült 6. sz. III. emeleti honvédelmi osztálynál csak ia budapesti lakosok jelentkezhetnek. 9.571—1. 1942 I. szám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A , kir. kincstár tulajdonát képező volt lete- nyei vámhivatali épület Letenye községházánál 1942 november 16-án délután 2 órakor tar­tandó nyilvános önkéntes árverésen eladásra kerül. Részletes feltételek alulírott m. kir. pénz­ügyigazgatóságnál és Letenye község elöljáró­ságánál tudhatok meg. Zalaegerszegi m. kir. pénzügyigazgatóság. — Az agyvelő titókzlatas üzeneteiről közöl érdekes képekkel tarkított cikket Tolnai Világ­lapja legújabb száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom