Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-09-30 / 220. szám
2 ílACTMRÍlET 1942 szeptember 30. Gyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát S A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz DDIT, GYÓGYÍT. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. letétbe is helyezi. Kérdésünkre a polgármester kijelentette, hogy * la szóba.’..evő 60 ezer pengőt Pék Gyula i j_ még mlem. helyezte letétbe. Folyamatban, van azonban a Novák Ferenc muraszombati építész által készített és a városi bizottság egyhangú tetszését elnyert sZín- háztervnek az engedély értelmében való méret- lecsök'kcntáse. Igaz ugyan, — mondta a polgármester — hogy mindnyájan szeretnénk már tető alatt látni az új mozi- és színházépületet, hiszen, annak megvalósulásába minden igyekezetünket, fáradozásunkat és erkölcsi támogatásunkat beleadtuk. Azonban figyelembe véve a viszonyokat, érdemes a gyönyörű terv kiviteléért valamit várakozni. Sajnos, a háborús viszonyok egyre inkább kitolhatják a várakozás idejét, mert ma százszor inkább úgy igaz a közmondás, hogy ami késik, az múlik. t ■. Apró zalai hírek Betörtek a Csáktornyái nagytrafikba és 2 ezer pengőt, valamint dohányt zsákmányoltak onnan. Ugyanekkor leszerelték az ugyanabban a házban lakó dr. Kallin orvosnak motorkerékpárjáról az új; gumikat. — Jól szerepeltek a nagykanizsai ökölvívó leventék Csáktornyán. — Meglopta nagykanizsai vendéglátó háziasszonyát Kovács Erzsébet többízben büntetett budapesti lakos. Tette után a legközelebbi vonattal megszökött. A csendőrség azonban telefonértesítés alapján már Siófokon elfogta. INNEN IS — ONNAN IS Három deci vért adott Marcinyák Erzsébet szombathelyi szövőgyári munkásnő egy sebesült honvédnek. Ez volt az első véradás Szombathelyen. — Nagy tűz pusztított a győr- megyiei Nyúl községben. Leégett 9 ház, 13 melléképület. De elpusztult sok lábasjószág is. A lángokban lelte halálát Varsics Istvánná és Pintér István ménfőcsanaki kőműves. — Szentmisét mondanák Pápán minden csütörtökön a harctéren küzdő honvédeinkért. — Nagyváradi napot 'tartanak október 7-én Pécsett. Előadás keretében ismertetik a két város történelmi kapcsolatait. — Tanfolyam végzésére kötelezik a rosszul sütő berlini pékekét. — Elfogták Balatonszabadi határában Takács János gyári munkást, aki meggyilkolta Lakos Erzsébet 20 éves budapesti munkásnőt. — Megkezdődtek a tanúkihallgatások Székesfehérvárott Kaszap István boldoggávatási perében. A perben több mint 150 tanút hallgatnak ki. — Halálra vonszolta a legeltetés közben megvadult ökör Fehér Béla várpalotai gyermeket, aki nem tudta kioldozni a kezére erősített kötelet. — Leyágta a lábát a vonat Tn- boff József mernyei (Somogy m.) szabadságos katonának, aki figyelmeztetés ellenére felugrott a mozgásban levő vasúti kocsi lépcsőjére és megcsúszott. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ ifi ■***-• . . te ■ M Százötven évvel ezelőtt született a sümegi vár tövében a balatoni várak regőse, Kisfaludy Sándor Vasárnap, szeptember 27-én volt 150 éve I annak, hogy Kisfaludy Sándor, a Himfy-ver- I seknek egykor körülrajongott költője, a balatoni várak regélője és' a balatonfüredi színház megteremtője a sümegi vár alatt megszületett. A másfélszázados jubileum alkalmából a Zalai Magyar Élet ez év június 20-i száma már lángot gyújtott, amikor a költőnek emberi 'egyéniségét eddig ismeretlen adatok alapján megvilágította. A zalai föld hálás kötelességének tartjuk, hogy Kisfaludy Sándor emlékét ezúttal iis és .majd még a továbbiakban is visszaidézzük. Nagy zalai embereinket ugyanis a világ észbontó eseményforgatagábán is számon kell tartanunk, mert az ő történelemmé vált személyük sugárzásánál tudjuk csak értékelni mindazt, ami a szellemi fejlődésben ma a mienk. A Kisfaludy-cisalád a Dunántúlnak legrégibb nemesi családjai közül való. A honfoglaló Szabolcs vezér fiától, Cháktól származtatták nemzetségüket, nevüket a sopronmegyei Kisfalud helységtől vették. Zala, Veszprém, Vas és Győr megyében voltak birtokai a nemzetségnek, amely egész életét a Dunántúl élte le. Nem bocsátott rajokat más vidékre és évszázaI dókon át zavartalanul csak e vidék képei és I viszonyai alakították nemzedékeinek lelkét. Kéky Lajos írja egyik tanulmányában (A Dunántúl a két Kisfaludy költészetében), hogy különösen Sándorban élt a szinte áhítatos tisztelet családjának múltja iránt :s egyszerss- rnind a legmelegebb együttérzés a dunántúli középnemesi osztállyal. Amikor Sándor a Kis- faludyakkal rokon, de már régebben kihalt Himfyt választotta írói álnévnek, mintegy a régi magyar nemesség emlékének gyújtotta első áldozati lángját. Sümegen töltötte első gyermekéveit is. A Bakony legszebb vidékének s távolabbról Kemenesalja kies völgyének képei mosolyogtak rá, a Somlónak és Ságnak a rónából dacosan kiemelkedő kúpjai csalogatták képzeletét. Egy időre elkerült ugyan Sümegről, de vissza- visszatért oda és a környék tündéri bája és életének emlékei varázslatos fénnyel vonták be képzeletét. Amikor külföldön járt, akkor is a Balaton környékének képei idéződtek fel a lelkében. Mikor pedig végleg hazatért, háziassága után néhány év múlva ismét Sümegen telepedett le s ott élte le életének legnagyobb részét. Ott is alussza örök álmát múzsája, Szegedy Róza mellett. A nagykanizsai halálos ítélet kimondása ... Megírtuk, hogy a nagykanizsai rögtönítélő bíróság halálra ítélte Bogdán Imre lakatos- segédet, aki Csáktornyán az elsötétítés ideje alatt betöréses lopásokat követett el. A rögtönítélő bíráskodást bevezető rendele- 1 tekkel összefüggően sok tévhit került forgalomba. A helyzet helyes megismerése céljából illetékes helyen, a következő szakszerű felvilágosítást nyertük: — A rögtönítélő bíráskodás Magyarországon évszázados intézmény, amelyet ,a régi időkben, sokszor szabad ég alatt tartott a bíróság. Innen sarjadt az ,a régi felfogás, hogy a rögtönítélő bíróság ítéletének, amennyiben halálbüntetésre és nem fölmentésre szólt, két órán. belül érvényt kellett szerezni, vagyis az elítéltet ki kellett végezni. Csak a legújabb korban történtek intézkedések, amelyek a rögtönítélő bíróság hatáskörét rendeletekben szabályozták. Ui rendelkezések és módosításai A 8020—1939 számú miniszterelnöki rendelet 16. szakasza szerint ha a rögtönítélő bíróság az elítéltet kegyelemre nem ajánlotta, akkor az ítéletet két órán belül végre kellett hajtani. Ha azonban a rögtönítélő bíróság kegyelemre ajánlotta az elítéltet, akkor az ítéletet nyomban írásba kellett foglalni, az ügy összes iratait az igazságügyminiszter elé kellett terjeszteni. Ezt a rendeletet váltotta fel az 1941 november 3-án megjelent 7800—1941 M. E. rendelet, amely az előbbi rendeletet módosította és új eljárási módozatokat tartalmaz. Ennek leglényegesebb pontja az, amellyel a 2. szakasz foglalkozik és amely szerint a rögtönítélő bíróság, amennyiben halálos ítéletet hoz, utána nyomban kegyelmi tanáccsá alakul át, amelybe belevonja a vádhatóság képviselőjét is, az ügyészt és ennek a kegyelmi tanácsnak jegyzőkönyvével együtt az összies iratokat föl kell terjesztenie az igazságügymiiniszter- hez, akár kegyelemre ajánlja az elítéltet, akár nem. E rendelkezés következtében megszűnt az a régi állapot, amely szerint a rögtönítélő bíróság halálos ítéletét, hmennyibien kegyelemre nem ajánlotta az elítéltet, két órán belül végre kell hajtani. Érdekes a rögtönítélő bíróság ítéletének ífásbafoglalása után az a tény, hogy a rögtönítélő bíróságnak a halálos ítéletről szóló jegyzőkönyvet nyomban — tehát szükség esetén még éjtszaka is — az igazságügyin,inisztérium- 1 ba kell juttatnia, tehát késlekedés nélkül. Az igazságügyminisztérium azonban nincs határidőhöz kötve a rendelkezéseket illetőéin, hogy a megfelelő helyre, vagyis a legfelsőbb kegy döntése alá mikor bocsátja a halálraítéltet, így történik meg, hogy a nagyközönség csupán a halálos ítélet kimondásáról értesül, míg iaZ ítélet végrehajtása sokszor napokkal, de előfordul, hogy hetekkel később történik. Ha a kegyelmi döntés megtörtént, az nem közvetlenül az ítéletet kimondó törvényszék elnöksége, illetve az ötöstanács elnöke kezébe kerül, hanem az összes iratok a döntéssel együtt az igazságügyminisztériumba kerülnek, amely azután zárt borítékban juttatja el a törvényszékre a legfelsőbb közjogi méltóság határozatát. Ennek kézhezvétele után mindenkor az ötöstanács elnöke bontja fel a lezárt borítékot és felhozatja a halálraítéltet s közli a végső döntést az elítélttel. Az esetben, ha az ötöistanács halálos ítélete végleges, a törvényszék elnöke értesíti erről az ügyészséget. Ekkor történnek intézkedések az ítélet végrehajtására, vagyis, a kivégzésre. Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ÉLET-ét, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell iiáími a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levélszekrénybe. Gondóijunk zalai honvédeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot.
