Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-09-29 / 219. szám

2 1942 szeptember 29. M/^mÍleT * öltözködjünk Tóth Gyula ff ész nollraháf pc iliaaczfálv W Kész nölkabát és ihaosztály Uridivat és szövettadás úri és női szabóságából Keszthelyi magányában meghalt Dr. LEhDL ADOLF, a budapesti állatkert megteremtője Gyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz ödit, gyógyít. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. hogy az ősziekkel bevethető területből egyet­len hold se maradjon ki, hanem az is, hogy vetésre jó m|ag kerüljön. A gyengébb csíraképességű és termelésre egyébként is alkalmatlanabb kenyérmag a közellátás céljaira még mindig megfelel, de vetésre felhasználni helytelen dolog, mert ez­zel mar előre meghiúsítjuk a jó termésered­ményt. Minden vidékien akadnak olyan gazdák, akiknek jó vetőbúzájuk termett: az ilyen bú­záért kell cserélni kevésbbé alkalmas magot és az utóbbit kell megőröltetni a malmokban, nem pedig a vetőbúzát. Aki elmulasztja a jó talajelőkészítést és nem vet jó vetőmagot, az magának kárt okoz, de kötelességét sem tel­jesíti a közzel szemben, amelynek érdekeit szolgálni háborús időkben egyenesen hazafias becsület kérdése. Ma nem vehetjük félvállról a közmondást, hogy ki mint vet, úgy arát, hanem elvárjuk és megköveteljük mindenkitől, hogy úgy ves­sen, hogy az eddigieknél többet és jobbat is arasson. Kedvezményes gyepvetőmagvakat kaphatnak a gazdák A földmívelésügyi miniszter a legeltetési tár­sulati, birtokossági közös, községi közlegelők, valamint 500 katasztrális holdnál nem nagyobb birtokon gazdálkodó zöldmeZőszövetségi tagok tulajdonában levő rétek és legelők gyepesíté­sét az 1943 évben is körülbelül 40 százalékos kedvezmény nyújtása mellett jóminőségű, ha­zai származású, tehát fagyálló és szárazságtűrő gyepvetőmagvak kiosztásával mozdítja elő. A kiosztással a földmívelésügyi miniszter az Or­szágos Zöldmező Szövetséget bízta meg. Azoknak a legeltetési társulatoknak, birtokos­ságoknak és községeknek, amelyek a kedvez­ményben részesülni kívánnak, igényüket az illetékes vármegyei gazdasági felügyelőségnél, az 500 katasztrális holdnál nem nagyobb bir­tokon gazdálkodóknak pedig az illetékes kerü­leti zöldmező alakulatnál kel bejelenteni. A Keszthelyen élő nyudíjasoknak’egyik vi­lághírű tagja dőlt ki az élk sorából. Dr. Lendl Adolf, akit szeretetremáósága miatt nyug­díjastársai csák »Dolfi bási« néven becéztek, a szombatra hajló éjfélben 81 éves korában örökre lehúnyta szemét. Vasárnap helyezték végső nyugalomra a SzentMiklós-temetőben a római katolikus vallás szírtartása szerint, ha­talmas részvét mellett. A emelésen nyugdíjas­társai úgyszólván mind egy szálig megjelentek, hiszen Lendl Adolf, miután feleségét is elte­mette ugyancsak Keszthelyen, egyetlen hozzá­tartozója, Lendl Olivér pedig a messze távolba, Argentínába került, őket tekintette családjá­nak. Nevükben Nádas Kálmán nyugalmazott igazgató búcsúztatta el a sírnál, megható sza­vakban fejezvén ki a köszönetét a nagy gon­dolkodónak és természettudósnak munkás jel­leméért és emberbaráti érzéséért. Dr. Lendl Adolf temesmegyei származású volt és olyan életpályát futott be, tisztán saját tehetségére támaszkodva, amely ritkaságszám­ba megy a magyar életben. Gerinces, kemény jellemű ember volt, annál inkább méltánylandó az ő magasba ívelő pályatörése. Mint fiatal tudományos tisztviselő, a Magyar Nemzeti Mú­zeumnál kezdte meg szolgálatát, ahol szép jövő várt reá. Csakhamar azonban különös összeütközése támadt feljebbvalójával, a mú­zeum akkori főigazgatójával. Ennek történetét később ő maga így beszélte el: — A főigazgató igein magasra tartotta a fejét származásánál fogva és az alájarendelt tisztvi­selőkkel nagyon is éreztette rangjának fölé­nyét. Amikor az én osztályomra, az állattanira ellátogatott, úgy beszélt velem, hogy a szobá­ban fenntartotta fején a cilindert. Elhatároz­tam, hogy viszonzásul a legközelebbi alkalom­mal én is fölteszem a cilindert, amelyet e célból állandóan a szekrényemben tartottam. A viszonzás, sajnos, a legközelebbi látogatáson be is következett. A főigazgató megsértődött, szó nélkül távozott, én pedig beadtam a mú­zeumnál viselt állásomról való lemondásomat. Ezután Lendl Adolf új pályát kezdett és páratlan szorgalommal és szervezőképességgel, külföldi tapasztalatain okulva megalapította Budapest székesfőváros állat- és növénykertjét, amelynek aztán igazgatója lett. Az állatkert szervezésével összefüggő munka volt mindvé­gig a legkedveltebb és legvonzóbb foglalko­zása. E célból tudományos utazásokat tett a nagyvilágban, bejárta Európát, Ázsiát és Ame­rikát. Közben megszervezte a buenos-airesi, montevideoi és bombayi állat- és növénykerte­ket. Neki köszönhető, hogy európai színvona­lon van a budapesti állatkert. Ő volt az, aki nagyszabású elgondolás keretében az egyes állatfajtákat tulajdonságaiknak és életföltéte­leiknek megfelelő környezetbe helyezte. Nagy­arányú elgondolása volt az Országos Magyar Természettudományi Múzeum létesítésének terve, amelynek keretében kidolgozta az úgy­nevezett »Néprajzi falu« tervét is a körülötte fekvő mezőkön berendezendő növénykerttel, Magyarország összes népviseletének, népmű­vészeti termékeinek, különleges háziállat faj­táinak és minden növényének bemutatásával. Nyugtalan tudományszomja elvitte a Taurusz hegyek rengetegeibe is, hogy fölfedje az ősi sziklasírokat. Közben a politikával is foglal­kozott. Szülővármegyéjének egyik kerülete, a temesrékási, országgyűlési képviselővé válasz­totta. Résztvett Pest vármegye törvényhatósági életében, a műegyetemen magántanárrá képe­sítették, a hazai és külföldi tudományos tár­saságok tagjai közé iktatták és több magas kitüntetés tulajdonosa lett. A természettudo­mány terén kiváló szakmunkái bizonyították el­hivatottságát. Életének utolsó éveit Keszthelyen töltötte el, ahol Deák Ferenc-utcai magányában sem tu­dott pihenni, hanem Keszthely fejlődésének föltételeit vizsgálgatta több érdekes cikkében és figyelemreméltó javaslatokat tett. Többször meglátogattam nyugdíjas vissza- vonultságában Keszthelyen és még mindig lo­bogó szellemű terveinek feltárásával szinte atyafiságos bizalmába fogadott. Meglátszott rajta, hogy kisgazda-család sarja, aki a kalá­szos búzatáblák ihletéből meríti jellemerejét: igénytelen, de öntudatos, nyájas, de önérzetes, kedélyes, de komoly. Utolsó napjaiban böl­cseleti és vallási kérdésekkel foglalkozott és magvas gondolatait, amelyek elmélyült Krisz­tus-hívőnek mutatják, meg-megküldötte nekem elmélkedésre és gyönyörködésre. Voltak idők, amikor félreértették, de megbocsátó leikével sohasem tudott haragudni, még csak védekezni sem. Mindig erőt adott neki a tudat, hogy mellette van az igazság. Dr. PESTHY PÁL. Apró zalai hírek A keszthelyi erdőhivatali kirendeltség űj vezetője Wächter Gyula m. kir. erdőmérnök. A nagykanizsai törvényszék teljes ülésén búcsúztatták a nyugalomba vonult Makáry Vil­mos törvényszéki elnökhelyettest. — A tél folyamán Muraköz minden községében ingye­nes tanfolyamokat rendeznek a különféle házi­ipari készítmények előállítására. — Átadták a forgalomnak az elvonuló jugoszláv csapatok által felrobbantott muraszerdahelyi közúti Mura-hidat. — Elütötte a motorkerékpár Er- dődi József nagykanizsai utcaseprőt, aki láb- törést szenvedett. — Leesett a létráról és agyrázkódást szenvedett Novák Vendel ke- hidai kőműivessegéd. A sümegi járás főszolgabírája október 10-i határidővel pályázatot hirdet a lemondás foly­tán megüresedett dabronci segédjegyzői állás­ra. — Sümeg képviselőtestülete 138.383 pengő szükséglettel és 95.424 pengő fedezettel el­fogadta a község 1943 évi háztartási költség- vetési lelőirányzatát. — A belügyminiszter a lakások igénybevételére vonatkozó rendelkezé­sek hatályát Káptalanfa községre is kiterjesz­tette. i MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. szeptember 28 tói Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MAVAUT Menetdi| — — —■— 14 45 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 9-55 1700 1-— — —•— 15T6 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet i. 924 16-29 _ 8 35 15 17 —■ — i. Bak Hangya szövetkezet é. 9-23 1628 1-80 — 9-07 15 45 ­— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8-53 1600 4-50 — —1720 —-— é. Hévizfürdő i. —■— —•— 450 — 10-30 1735 — — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-30 14-30 1035 17 40 —• — é. Keszthely pályaudvar i. —-— —•— Bak—Nova Menetdij —•— 8.40 15 20 i. Bak pályaudvar é. 655 13-35 —•— 9-30 16-35 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 13-30 1 70 1010 1715 é. Nova i. 6T0 12 50 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján —•— 1715 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. ­_•— 1-— 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet é. 705 1-70 17 59 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 4-50 19 25 é. Szentadorján i. 5-20

Next

/
Oldalképek
Tartalom