Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-09-25 / 216. szám

1942 szeptember 25. Gyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz üdít, gyógyít. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. Borjúhús, lapocka, karaj, vésés, Tarja, nyak, mell, lábszár, pörköltnek való hús nagyban 3.20—3.80 pengő, fogyasztói árban 3.80 pen­gő. Borjúmáj 3.80—4.80 nagyban, fogyasztói úr 4.80 pengő. A közellátásügyi miniszter rendeletet adott ki, amely megállapítja, hogy a vágóborjú ára élősúly kilogramonként I. osztályú borjúnál 1.70, II. osztályú borjúnál 1.60 pengő. Ez az iar a vágóborjú legmagasabb termelési ára s laz átadó istállójában, vagy ahhoz legközielebb fekvő vásártéren mért súly alapján értendő. A budapesti ferencvárosi közvágóhídon tör­ténő átvételnél I. osztályú borjú 1.82, II. osz­tályú borjú 1.72 pengő. A pestvidéki törvényszék rögtönítélő bíró­saga halálra ítélte Halmi István, 64 éves gyári munkást és Kiss András 60 éves volt cserepes mestert, akik az elsötétítés ideje alatt betör­tek egy vikiendházba és onnan élelmiszereket és ruhaneműket loptak. Német tengeralattjárók ia Spitzbergák és" Izland között támadást intéztek egy hajókara­ván ellen szovjet kikötőkből brit és amerikai kikötők felé visszatérőben. Többnapos harcok Során a németek elsüllyesztettek 3 rombolót, )egy segédcirkálót és öt szállítóhajót. A Kau­kázus északi részében makacs ellenséges ellen- fállás legyőzése után a németek rohammal el­foglalták a Terek folyót uraló több hegyhátat. Ugyanezen folyónál kemény harcokban el­foglalták Prisibeszkaja várost. Sztálingrádnál tovább folynak házról-házra az elkeseredett harcok. Voronyezstől északnyugatra és Rzsev- mél visszaverték a németek az ellenség táma­dását. Az egyiptomi arcvonalon tüzérségi és földerítő tevékenység folyik. (NTI) A japán hadihajók fölvették az érintkezést laz Atlanti óceánon működő tengelyhadihajók­kal. Elsőízben jelentek meg japán tengeralatt­járók az Atlanti óceánon. (NTI) Zürichi jelentés szerint folytatódnak az ut­cai torlaszharcok Sztálingrádban. A csata túl­jutott a tetőpontján. A Kaukázusban tovább folyik a németek előretörése. Madagaszkár szigetén sok helyen tart még a francia védők ellenállása. Az angolok a fő­város, Tananarive elfoglalásával befejezettnek tekintik a megszállást. (Búd. Tud.) Stockholmi jelentés szerint bombák hullot­tak dán területre. A támadó angol gépek közül hármat lelőttek. (NTI) Az indiai parlamentben közölték, hogy a brit kormány nem szándékozik Gandhit és a kongresszuspárt többi vezetőit szabadon bo­csátani. Ezzel meghiúsultnak tekinthetők kü­lönböző indiai politikusoknak azok a kísér­letei, hogy indiai nemzeti kormányt hozzanak létre. (NST) VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY. Alulírott hivatal Zalahásihágy községben r.k. leiemi iskola javítási munkáinak biztosítására folyó évi Október hó 12-én .versenytárgyalást tart. Bővebb felvilágosítás alulírott hivatalnál nyerhető. Zalaegerszeg, 1942 szeptember 22. M. kir. államépítészeti hivatal. Zalaegerszeg. Zalai solyószórós honvédek között a Doh-menti kertek körtefája alatt (A honvéd haditudósító század köz­leménye ) Mára azt a feladatot választoltam magamnak, hogy egy egész napot kint töltök a harcelő- örsök vonalában. Hajnali öt órakor értem ki hozzájuk. Keres­tem a szakaszparancsnokot, aki azonban éppen az igazak álmát aludta sötét és dohos kis bun­kerjének mélyén. Nem akartam felébreszteni Katonái mondták, hogy egész éjtszaka ébren volt és állandóan járta a figyelő helyeket, ellen­őrizte az összekötő járőrök szolgálatát, kétszer is berendelték a századparancsnokhoz, tehát nem csoda, hogyha holtfáradt. Kis falu aljában, elhagyott, kiürített, össze­lőtt és felgyújtott parányi házak között jutottam a kertek aljára, ahonnan már csak négy-öt, vagy tiz méternyire csobogott a Don vize. Az egyik ház előtt zsíros ruhás vénasszony kuporgott, kis csibéket etetett, rám sem hede- ritett. Megszokta, hogy katonák járnak erre és nem zavarják el. Mint később megtudtam, a faluban mindössze nyolc öreg nénike maradt vissza, amikor az oroszok elmene­kültek a Donon túlra. Ezek továbbra is úgy élnek, mint azelőtt, iga­zolványt kaptak a parancsnokságon és egy­kedvűen, csendesen morzsolják napjaikat, ame­lyek akkor is meg lennének számolva, hogyha nem dörögnének körülöttük csaknem állandóan az ágyúk és nem leselkednék rájuk a nagy kaszás minden pillanatban. Mondják, hogy a leghevesebb tűzben is beszélgetnek, fel-alá járkálnak, imádkoznak és úgy várják, hogy mikor lesz vége a háborúnak... Lent a kertben egy golyószórős rajt találtam, a parancsnokot, Szívós Ferenc őrvezetőt, zala- béri földművest és nyolc társát: Páhi Lajos őrvezető, földművest, Nemesvitáról, Szakács István gyalogost, földműves, Miszkáról, Moger Lajos földművest, Hosztóíról, Parragi István honvédet, földműves, Sáskáról, Csehóci János füszerkereskedőt, Csormafája községből (Kolozs vm), Lázár János honvédet, földműves Égeu- földről (Keszthely mellől), valamint Molnár Pál honvédet, földműves, Sáskáról és egy egészen előretólt fedezékben őrködő katonát, akinek a nevét nem sikerült feljegyeznem. Együtt ültek egy kis körtefa alatt és javában szürcsölték a reggelit, a forró feketét, szalonnát ettek hozzá és jó kenyeret. Sokáig beszélgettem velük, cigarettáztunk, majd megvitattuk az előttünk lévő „hadihely­zetet“, amelyről annyit tudtak, hogy a túlsó cserjésben lapulnak az oroszok, de nem lőttek át még egyszer sem, amióta itt őrködnek. Tiz óra felé küldönc érkezett a század- parancsnokságtói. Postát hozott és közölte ve­lük, hogy akinek irnivalója van, igyekezzék vele, mert az alkonyat beállta előtt összeszedik a tábori lapokat... Nosza, előkerültek a rosszul faragott pirinyó ceruzák... Kiki félrevonult, egyik egy fatönkre, a másik a bunker mélyére húzódott s ott írták azokat a sorokat, amelyeket oly nagy szeretette! várnak az otthoniak. Délben ízletes ebédet kaptak. Levest, főze­léket frissen sült hússal. Tudom, ha ezt amon- nan a bolsi katonák megszagolták volna, töme­gesen jöttek volna át, mert — mint a fiúk mondták — a foglyok sokat panaszkodnak a rossz és hiányos kosztra. Szakács István honvéd tüzet rakott, meg- melegitette az én konzervemet s igy én sem maradtam éhen. Jó érett körtét szedtek az ebédhez. Késő délutánra ébredtem, mert mi tagadás, ebéd után versenyt szuszogtam velük a friss gyepen. Az riasztott fel, hogy az addiginál hevesebben dörgölt a föld, lőttek a tüzéreink, de az oroszok is. Gyorsan, ki a figyelőhöz. Sajnos, csak a legszélső fáig jutottam el, a magasfigyelőhöz. Igaz, lejjebb hiában is mentem volna. A mé­ternyi magas sásból édeskeveset láttam volna. Recsegő létrán másztam a magasba Lehetett olyan 15 — 18 méteres fa, amelynek dús lombjai közön építettek vastag gerendákból kényelmes „gólyafészket“ a fiú«. Golyószóró, karabély, kézigránát, távcső, sisak volt a fészek felsze­relése, de egy kis zsebiükröt is láttam... — Hát ez mi, — kérdeztem Molnár Páltól. — Alázatosan jelentem, az előző figyelő, a társam itt borotvá kozott az imént, ő hagyta itt, nem az enyém ! Körülnéztem. Kihalt, mozdulatlan volt minden. Sehol egy lélek. A mi oldalunkon a távolban, körülbelül 1500 méternyire időnkint felkattogott egy géppuska Tüzérségi lövedékek csaptak le a Don viziükrére. Égbeszökő víztömeg támadt a nyomukba és tőlünk jobbra mintegy hátára esett cserebogár, olyannak látszott egy orosz harckocsi. Tegnap lőtték ki. Valaki említette, hogy Voronezsnél a közel­múltban nagy harckocsitámadásra indultak az oroszok. A németek felkészülten várták és — amint az a jelentésekben is szerepelt — valami negyvenötöt kilőttek közülük, a többit meg- futamodásra kényszeritették. Másnap, amikor viszont a németek vezettek támadást — a leg­nagyobb meglepetéssel látták, hogy a megsem­misített harckocsik sehol sincsenek . . . Azaz : valamennyi ott volt, ahol a bénító lövést kapta, azonban éjtszaka az oroszok valamennyit be­ásták a földbe, lesüllyesztették és bunkernek használták fel .. . Éjtszakára más helyre rendelt a parancs. Elbúcsúztam a fiúktól azzal, ami erre felé a legjobb kívánság : — Katonaszerencsét ! Hortobágyi Jenő A Sümegi járási Vöröskereszt fiókegyiet közgyűlése A Magyar Vöröskereszt Egylet sümegi já­rási fiókegyesülete a napokban tartotta évi rendes, ezúttal 61. közgyűlését, amelyet No- vák Frigyes eddigi ügyvezető' alelnök nyitott meg. Ismertette az egyesület működését. A váLasztás során a választmány egyharmadát és a tisztikart választották meg. Elnök lett dr. Nagy Béla főszolgabíró, ügyvezető alelnök Szeiler Ferenc nyug. jegyző, ügyvezető főtitkár Novák Frigyes, titkár dr. Rothstádter György tisztiorvos, pénztáros GötZ László uradalmi intéző felesége. A megyei választmányba Gyö- mörey Sándor ukki földbirtokost, Tarányi Daysit, dr. Aczél Elemér községi orvost és dr. Riothstádter György tisztiorvost küldték ki. A közgyűlés a távozó tisztviselőknek elismeré­sét fejezte ki eddigi munkásságukért, majd üdvözölte az új tisztviselőket. A közgyűlés az­tán elfogadta a Vöröskereszt Egylet újonnan kiadott alapszabályait. Végül dr. Rothstádter György bejelentette, hogy a hét folyamán Sü­megen házibetegápoló tanfolyam kezdődik s ezzel kapcsolatban kérte az egyesület támoga­tását. Ne dobja el, ba már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR ELET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a lap fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél­szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédetekre, akik sóvá­rogva várják a jó zialai újságot. Uj sört csapol a Gosztonyi sörözö Szent István napjától. Ize és színe kellemes meg­lepetés Zalaegerszeg sörözö közönségének. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom