Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-09-19 / 211. szám
1942 szeptember 19. tlfäSKfaET 5 mDstüAx kifej\ß/Lxy eA€jjn fus-tmÁ- rujjúffiah cfrvii Truí^ésxÁ. átfjik&t clűloÍI. öt PhuJUps 66 A-U \ÁJÍcugVNékAC' ttUULSS'XJAsp-SA' qMJÁJL CL tjSArnjíszjíZhú ás UrhÁAatíLs hxuug- vissTuxaxtds Kapható GÄLVÄN! K. F. T. rádió és villamossági vállalatnál, Zalaegerszegen. Kapható részletre is az „ELEKTRA” Villamosságinál Kossuth Lajos-utca 8. A Magyar Elet Pártja hírei lelőtt láttam magam körül? Megsebesültek, elestek talán? Vagy csak lemaradtak a pocsolyádnál ? Rogyadozunk valamennyien. Legalább aknákkal ne lőne a gazember vörös, az ember nem győz eleget hasadni. Túljutunk a vörösök első állásain. Rengeteg orosz hulla... egyrakáson... Sokan ott szűkölnek a holttestek mögött... amikor meglátnak bennünket, fektükben tartják fel a kezüket. 'Mennyit tettünk meg eddig? Hány óra lehet? N:em tudom. Talán még el sémi kezdettük. Mesisze van a bozótos, mögötte a Don. És ott vannak a muszkák főfészkei. Ónnak lőnek. Ki kell vernünk állásaikból, addig nincs nyugalom itt és nincs biztonság. — Áss teknőt! — kiált felém valaki hátulról. Ezek már az utánunk jövők. Hála Istennek, -nem vagyok egészen egyedül... Ásni kezdek, — de lőni is kell! Lövünk!... Most újra roham előre... Gyerünk!... * »Éjfélre a gyalogság harckörterületünk területén mindenütt elérte a Don partját.« Ez a jelentés fut hátra a távbeszélőn az ez- nedparancsnokságra, onnan a hadosztályhoz, majd a hadtesthez, hadisereghez, — Budapestre ... A gyalogság vérzett, a gyalogság harcolt, a gyalogság győzött... Csaknem mindig és mindenütt a zöldhajtó- kás gyalogság! A Kiss Istvánok, Sajó Endrék, Kertész Jánosok, az egyszerű falusi magyar gyerekek. Mert... Jön a stuka, észveszejtő vijjogással csap le az ellenségre. Kioldja bombáját... a hatás Óriási! — mégis: csak enyhítés a gyalogság részére. Lő a tüzérség szünet nélkül... rombolja a bunkereket, telibe találja az ellenség ütegét, elhallgattat aknavetőket, — könnyített a gyalogság rohamának. ... De a mező még mindig tele van orosz golyószórókkal, géppuskafészkekkel, a túlsó partról még fokozottabban lő az orosz aknavetőraj. A gyalogos ott kuksol a rejtekben. Percek, vagy órák múlva jön el az ideje. Kiáltani, nekimenni mellel az orosznak, lőni, kézigránátot dobni, ha szükséges, puskatussal verni az orosz fejét... Ez az ő feladata. Lőni, földeríteni, verekedni, hasalni a hideg, sáros földön, terepet tisztítani, győzni, igen, győzni mindenáron! És mindezeken felül van még egy eshetőség: meghalni. Öt nem védi páncéllemez, nincs reménye gépben, gyorsaságban, motorban. Niem percekig, néha nem is órákig harcol. Napokig fekszik egy-egy dohos sárgödör fenekén s néha már az utolsó tartalékkonzervját is megette. A pótlás emberfeletti erőfeszítés árán éri csak el, olykor az is jó, ha csak lőszert tud kapni. De ki kell tartania. Minden körülmények között. Akkor is, ha halál vár rá. Lehet, hogy éppen tőle, Varjú Pétertől, vagy a másik gyalogostól függ a távolabbi csaták sorsa. Magyarország jövője nyugszik elgyötört vállalti, addig, amíg éber tud lenni, amíg nyugodt tud lenni, amíg — lőni tud. És ő híven kitart. Tudja, hogy milyen katasztrófa származnék abból, ha egyszer a hajnali hidegtől elgémberedett ujjai nem találnák meg idejében a »ravaszt«... Rohamról-rohamra éli a napokat. Támadást- támadás után véd ki. Fáradt, de biztosan céloz a szeme. Támad éis véd. Veri a gránát, a Blenheim, a Martin, a Rata, bőrig ázik esőben, térdig tapos a sárban. Izzzad, ha süti a delelő napfény és virraszt rendületlen biztonságérzettel a koromsötét éjtszakában, vagy a sápadt holdfényes estében. A Don partján néz szembe az ellenséggel a Honvéd. Hősiesen harcol a Magyar Gyalogos. .. őrségben áll Európáért! CSONTÖ MENYHÉRT. Kitüntetett tisztségviselőink Díszesen kiállított dicsérő oklevelet adományozott a MÉP országos vezére a magyar élet Örök céljainak szolgálatában kiválóan értékes munkájuk elismeréséül pártunk számos tagjának. Ezek: Ovcsák Gusztáv ’(Zalabenkő), Somfai György ’(Alsódomború), Légenstein Géza, Mekovec Ignác, Bezerédi István, Antoniovics Ignác (Csáktornya), dr. Széli György, Tomka György, Dervarics Elemér (Alsólendva), Pe- terka Márton (Belatinc), Csizmazia István (Kotor), Auier Károly (Légrád), Vida Ferenc (Pe- tesháza), Lisziák János (Damása), Hunyadi József (Ligetvár), Novák István (Muracsány), Premec Ferenc (Muravid), Krauthacker Albin, Czinczek István (Stridóvár), Pöröse Zsigmond I (Muraszerdahely), Csrcsec Vinoe (Drávavásár- I hely), Jakiin Bálint (Miksavár). Járási vezetőségi értekezlet Per la kon PERLAK község Mép szervezete szeptember 12-én járási vezetőségi értekezletet tartott vitéz Horváth Ferenc nyug. vezérőrnagy, országgyűlési képviselő, Gasparich József központi vármegyei titkár és Czulek József kerületi szervező titkár közreműködésével. A népies értekezlet megnyitása' előtt vitéz Horváth Ferenc országgyűlési képviselő mélységes fájdalommal és részvéttel emlékezett meg vitéz; nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes úr hősi haláláról. A beszédet a megjelentek
