Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-09-17 / 209. szám

1942 szeptember 17. _____________MACTftRELET II I I I II" ■■ - " ' ■ ■ I Öltözködjünk TA#h /Zuula Kész nőikahát és ruhaoszSály " ^ ® tJridivat és szöveteladás UFÍ és FSŐÍ Szabóságából Ahogy a humoristádtól^ Világnézetek harca Miközben határainkon kívül áll a küzdelem, itt benn is világnézeti harc szedi az ő áldo­zatait. Ez a belső világnézeti küzdelem, — lamelynek szemtanúi és részesei vagyunk — mem mai keletű. Apáink, nagyapáink véreztek és estek el mezején tűnő századok alatt. Két világnézet küzd egymással ősidők óta. A női világnézet a férfiúi világnézettel. Az emberiség az embertan mai állása szerint két nagy csoportra osztható. írásos emlékek és szájhagyományok utalnak arra, hogy ezt a különbséget már elődeink is észlelték. És hogy a két csoportot már a múltban is világnézeti különbségek választották el egymástól, azt bi­zonyítani látszik több egykorú széppróza, amelyben a szerző asszonyi állatnak tiszteli iá túloldalt. A világnézeti harc elkíséri a két tábort a bölcsőtől a koporsóig. Amikor a kisded meg­születik és az a tudós asszony irányadó v ke­ménye szerint fiúnak nevezhető, diadalittas csatakiáltás hagyja el az újdonsült atya ajkát és úgy megy végig a kórház folyosóján, mint­ha most tűzték volna mellére a cserfalombot. Ha ellenben leány, kissé hervadtan fogadja |az üdvözléseket és nagy önáltatva jelenti ki, hogy okos embernek lánya születik ... Alighogy járni, beszélni megtanul a gyer­mek;, kezdődik a személyes kapcsolódása a Világnézeti küzdelembe. Oka az a ^szokás, hogy a fiúk nadrágot, a lányok szoknyát hordanák. Amíg mindkettő szoknyában jár, nincs haj, amint azonban fölfedezik a viseletbeli különb­séget, a legádázabb harc kezdődik. A fiúk az utcán karban ordítják csúfondárois. hangon: »Eány, lány!«... és olyan nyelvöltögetés, köp- ködés, egymásnak sárral való megdobálása kezdődik, hogy az ember azt hinné, ez a sok kedves gyermek mind politikai pályára ké­szül. A küzdelem egy percig sem marad meg az elvi harcok terén.. Egyre sűrűbbé válnak a határsértések, a viszony egyre feszültebb, míg­nem egy napon aztán a 7—8 éves urak elhatá­rozó lépésre szánják magukat és hogy meg­győzzék a hölgyeket politikájuk helytelensé­géről, egyszerűen lepofozzák őket. A történelemből tudjuk, hogy a viszonzás késik néha évtizedekig is, de el nem marad. A hölgyek idővel, kinek ekkor, kinek akkor, de visszafizetik a pofonokat kamatos kamattal. Ez már a bosszúállás politikájának sötét fe­jezetébe tartozik, amelyről »Házasság« cím alatt később szólunk. Fölserdülvén az ifjú, komoly tanulmányok foglalkoztatják az ő elméjét. Lassanként föl­ismeri, hogy a’ két álláspontot oly mélyreható ellentétek választják el egymástól, hogy azt pofozással‘ és egyéb tüneti kezeléssel nem le­het megoldani. A helyzet beható és gondos tanulmányozást igényel, ezért délutánonként (korzón és egyebütt mérlegeli a helyzetet, ho­gyan lehetne az illető támaszpontokat meg­közelíteni. Ez már a hódítási politika és a térnyerési szándék burkolt megnyilatkozása. De persze az ellenfél se vak. Nyomban meg­teszi az ellenintézkedéseket. Annak idején — független és szabad harcos koromban — a tnői harcmodor az ősmagyarok harcmodorára emlékeztetett. A támadott ellenfél, a hölgyek, megfutamodást színleltek, de ám szemükkel futtában visiszanyilatkoztak. Ma már úgy tudom — más a divat, jobban, határozottab­ban kell bátorítani a támadót, sőt némi enged­ményeket is kell tenni, mert oly óvatosak, .oly ravasz kutyák, hogy azonnal észreveszik a bekerítési politikát. (Ezért van az, hogy a lányok sehol sem szeretik közelben tudni a nagyhatalmat, a mamát. A fiatalember szemé­ben ugyanis mindig a mama képviseli Angliát az ő cseliszövény eivel...) A nagyhatalom tehát a háttérből irányít és gondosan tanulmányozza a befutó jelentéseket. Az első rendszerint így hangzik: »Egységeink fölvették az érintkezést az ellenséggel.« S ugyanakkor, amikor a gyermekded ellenség, a férfiú azt gondolja, hogy csak tájékoztató megbeszéléseket folytat, a nagyhatalom a hát­térben már szövi a diplomáciai szálakat, hogy kiléptessék eddigi tartózkodásából és nyílt színvallásra kényszerítsék őkéimét. A gyerme­kes gondolkozásé ellenség, a jámbor f'rfiú még azt gondolja, hogy holmi járőrcsatározá­sok folynak, az Intelligence Service közben már értesüléseket szerzett a fiú állásáról, fize­téséről, leendő nyugdíjáról, esetleges örökségi kilátásokról, továbbá arról, iszik-e, kártyázik-e stb. Mire föleszmél, az ellenség partra szállt és kész a második arcvonal. A nehéz ütegek aztán egykettőre megtörik az ellenállást. Mert a nők álláspontja tiszta, világos és félreérthetetlen. Semmi mást nem akarnak, mint csak egyszerűen férjhez menni. Ezzel szemben a férfiak álláspontja olykor nem is tiszta, nem iis világos és félreértésekre ad okot. Na, de nem kétséges, hogy ezeket a homályos pontokat — ha egyszer úgy istenigazában megkezdődik a felgöngyölítés — egy-kettőre tisztázzák oly alaposan és oly tökéletesen, hogy eszébe sem jut a bitangnak többié ke­rülő utakon jutni meg nem engedett előnyök­höz. Mint öreg harcos, aki az ő ellenfelével már tíz évvel ezelőtt kölcsönös megnemtámadási szerződést kötött, kívánom, hogy a bekerítő politika ezen a téren még számos termékeny megegyezést eredményezzen. (KISS JÓZSEF.) FERENCJOZSEF KESERÜVIZ A friss tyúktojás és a baromfi új eladási ára A hivatalos lap keddi száma közölte a köz- ellátásügyi miniszternek már életbe is lépett rendeletét a friss tyúktojás legmagasabb el­adási árának megállapításáról. A rendelet sze­rint a legmagasabb termelői ár az ország egész területén kilónként 3.40 pengő. A friss tyúktojás legmagasabb viszonteladói és fo­gyasztói ára Budapestet és környékét kivéve az ország területén : termelő által piacon, vagy házhoz történő eladásnál viszonteladóval szem­ben 3.47, fogyasztóval szemben 3.50 pengő, kereskedő által történő eladásnál 3,50, 3.70 pengő. Ugyancsak a hivatalos lap keddi száma kö­zölte a közellátásügyi miniszter rendeletét az élő és vágott baromfi és a baromfitermékek legmagasabb termelői, nagykereskedői és fo­gyasztói árának megállapításáról szóló 63.800 —1942 K. M. számú rendelet módosításáról. Az élő libának, kacsának, csirkének és tyúknak legmagasabb termelői ára az ország egész te­rületén a következő: liba 3.40, kacsa 3.20, csirke 3.— és tyúk 2.60 pengő kilónként. Ehhez az árhoz a baromfikereskedők viszont- elárusítók, vagy fogyasztók részére történő eladásnál legfeljebb a következő bruttó keres­kedői ártöbbtetet számíthatják hozzá: élő ba­romfi: vidéken kereskedő viszonteladóval és termelő fogyasztóval fezemben libánál, kacsá­nál, csirkénél kilónként 20 fiiér, tyúknál 15 fillér, kereskedő fogyasztóval szemben 40, il­letve 30 fillér. A honvéd téliruhagyüités eredménye Zalaszentgróton és Ortaházán A hionvédeinknek téliruhával való fölszere­lésére rendezett gyűjtés eredménye Zalaszent- gróton a következő eredménnyel járt. Össze­gyűlt 45 pár érmelegítő, 120 pár gyapjúharis- nya, 79 nyaksál, 25 hósapka, 37 kötött aJfso- nemű, 62 kötött ujjas, 14 tábori takaró, 25 szőrmés sapka, 30 kesztyű, 7 női bunda, 1 férfi bunda, 120 szőrmés bőr, többi fülvédő, hószemüveg, kabát, nyersbőr (szőrmés) és gyapjú ruha. A pénzgyűjtés eredménye: 1.870 pengő. Zaiaszentgrót tehát egymaga 564 darab teli ruhaneművel szerepel a kimutatásban. A járási székhely, amely minden szociális irányú mun­kából példaadóan kiveszi a részét, külömösieti elismerésre méltóan viselkedett most, amikor a harctereken küzdő véreinkről van szó>. A zalaszentgróti járás összesen gyűjtött 96 pár érmellegítőt, 207 pár gyapjúharisnyát, 147 nyaksál!, 105 meleg alsóneműt, 157 kötött ujjast, 23 tábori takarót, 38 szőrmés 'sapkát, 88 pár meleg kesztyűt, 2 férfi és 7 női bundát, 24 bekecs szőrme bélést, 1 bundabélést, 115 nagy szőrmés bőrt, 10 hasmelegítőt, 1 sí- föliszereiést, halinacsizmát, 15 boát, 14 kar­mantyút és még sok meleg holmit. Összesen 1.036 darab téti holmi. A járás készpénzgyűj'- tése 4872.56 pengő. A gyűjtést a leventék és leveriteleányok vé­gezték fáradságot nem ismerő buzgósággal:. Az ortaházai körjegyzőség három községé­ben lefolyt gyűjtés eredménye a 'következő: 1 női bunda, 1 férfi bunda, 1 nyaksál, 1 kö­tött kabát, 1 pár szarvasbőr kesztyű, 8 deka­gram angoraíonal, 1 gallérprém, 1 pár vadász- harisnya. Készpénzben 583.50 pengő gyűlt össze. A gyűjtést a körjegyző vezetésével a községi elöljárók és Ortaháza községben a leventeleányok végezték. MAVAUT Menetdij Menetdij 1‘— 1-70 450 Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. május 4-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MAVAUT — — —■— 14 45 17-15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-lér é. 9-20 17-00 1-— — —•— 15-16 17-45 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8-49 16-29 — — 835 15 17---*-­i. B ak Hangya szövetkezet é. 8 48 16-28 1-80 — 1001 15 45--*--­é. Z alaszentmihály—Pacsa p. i u. i. 8-20 16-00 4-50 645 • 11 30 17 20--•--­é. H évizfürdő i. —•— 14-28 4-50 705 11.45 17 35---•--­é. K eszthely Hungária szálló i. 6-45 1410 11.50 17 40 é. Keszthely pályaudvar i. —•_ 14 05 Bak —Nova Menetdij —•— 8.40 16 20 i. Bak pályaudvar é. 655 13-35 —•— 8-50 16-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13-30 1 70 9 30 17 25 é. Nova i. 6 10 1250 Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján 17 15 i. Zalaegerszeg Szécbényi-tér é.—■— 17 45 é Bak Hangya szövetkezet é. 7-05 17 59é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6 47 19 25 é. Szentadorján i. 5‘20

Next

/
Oldalképek
Tartalom