Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-11-28 / 269. szám

MA^ifkET ítói önképző összejövetel Sümegen, Alsólendván és Zalaegerszegen Sümegien az osztatlan és osztott népisko­láknál működő tanítók bevonásával kétnapos szeminárium volt, amelyen figyelemreméltó előadások és emlékezetesen szép bemutató ta­nítások hangzottak el. A földrajztanítás mód- szjeréről Bálint Józsefné (Gógánfa), a i^yétv- ismieretek tanításának módszeréről' Békefy Jó- Zsefné (Csabrendek) tartottak előadást. A Ba­laton és környékéről Cserny Margit (Nyirád), az állampolgári jogok és kötelesség tanáról Fazekas József (Sümegcsehi) tartott bemutató tanítást. Murányi Anna a. dal és népdal címen a nyelvi ismeretek legfelsőbb osztálybeli ti- nítását mutatta meg. Országh Miklósné (Sü­meg) Horthy Miklósról tartott mintatanítást. Rendkívül érdekes és beható tanulmány volt Szabó Sándor esperesplébánosé a népművé­szetről és a népiskoláról. Novák Frigyes kör­zeti iskolafelügyelő (Sümeg), Németh József (Bazjsi) szakműveket ismertetett. Alsólendván a polgári iskolában tartott Összejövetelen megjelent dr. Buday István tanügyi fogalmazó, a tankerületi főigazgató képviseletében Rhosóczy Rezső, a muraszom­bati tanügyi kirendeltség vezetője és Antauer Jenő tanügyi előadó, azonkívül a tanügy iránt érdeklődő számos vendég. Szép János iskola- felügyelő a tanítóság nehéz helyzetére hívta fel az illetékesek figyelmét. Buday fogalmazó válaszában azt mondotta, hogy a mostani kul­tuszminiszter segíteni kíván, mert legutóbb a főigazgatók és tanfelügyelők számára rende­zett értekezleten ő maga mondotta, hogy amíg elődei épületekben és ércekben csináltak mi- radandót, ő a tanítói szívekben akarja a mun­káját megörökíteni. Dolgos Gabriella (Bán­tornya) a b hangot és a í betűt ismertette és a legnagyobb dicséretet kapta annál in­kább, mert a vend nyelvet tanfolyam nélkül is alkalmazni tudta a tanításban. Horváth Sán­dor (Alsólendva) a lendvai búcsúról Íratott fogalmazást, Slápsi Ilona (Csentevölgy) pe­dig a háztartási ismeretek körében a ruha- pecsétek kitisztításáról szóló tanításáért kapott nagy elismerést. Tüske József (Kapca) a Baj­társi Szolgálat megszervezéséről, vitéz Thurza Antal a leventeszervezetról, Titán József nép­művelési titkár a visszatért területeken való iskolánkívüli oktatás feladatait fejtegette. A bírálatokhoz dr. Buday fogalmazó szintén szakszerűen szólt hozzá. Rhosóczy kirendelt­ségi vezető egy újságban megjelent tanító­panasszal kapcsolatban megjegyezte, hogy bár az.egy kissé túlzott volt, mindazáltal kijelenti, hogy amelyik faluban igazán tarthatatlan volna a helyzet a tanító számára, azt a falut meg­büntetik azzal, hogy elveszik tőle a tanítóját. A vármegyében 14 napon át tartó szeminá­riumok a mai napon Zalaegerszegen fe­jeződtek be. Ez alkalommal az osztott nép­iskoláknál működő tanítók jöttek öissze. Dr. Angyal Béla tanügyi titkár megnyitó szavai után Tanay István először ismertetőt adott az igeképzés tanításáról, majd mintatanítás ke­retében is bemutatta az elméletet. Az igen si­került és dicséretet aratott tanítás után Miha- lovich Géza tűzoltószövetségi főtitkár a lég­védelemről beszélt és jóízű előadásban világí­totta meg a legfontosabb tennivalókat. Baksa József Ki az erősebb címen a fogalmazásból mutatott be ugyancsak sikerült mintatanítást, ASSZONYOM ! Egy kis sétával sok pénzt takarít, nézzen <,*<>/, T E-IL-TEX háziipari boltban Kossuth La/os-utea 48 szám. Sods Géza (Zalalövő) pedig a népiskolai Rend­tartást ismertette. Ä zalai tanító önképzőköri Össze] öv etetek­nek bizonyára meg lesz a serkentő hatása a nemes tanítói munkának további elmélyülésé­ben. HETI ÉRDEKESSÉGEK Közöltük a napokban, hogy Káptalanfán a község 'közelében lévő kanyarodéban össze*- ütközött légy Mateosz tehergépkocsi Szabó Sándor (budapesti ügynök személygépkocsijá­val. A gépkocsik megrongálódtak, a bennük ülőik (mindössze kisebb zúzódásokat szenvedtek. Megjelent aztán tegnap egy halkszavú úr a szerkesztőségben és mielőtt bemutatkozott volna, a következőket kérte: — Szíveskedjenek megengedni, hogy né­hány napra visszamenően végiglapozhassam újságjukat. Azt hallottam ugyanis, hogy bele­kerültem. Nagysokára ,meg is találta és ekkor csalódva így szólt: — Megvan! — No és mi az? — kíváncsiskodtunk. — A múltkori karambolom — mondotta kézlegyintéssel és mosolyogva. — A nevemet hibásan közölték, no, de’ez is szejnejncsa. — Hát mi a becses neve? — Szalay. A foglalkozásom is hibásan volt megjelölve ügynöknek. — Hát mi a becses foglalkozása? — Egyik budapesti napilap »akvizitöre« Va­gyok — saját autóval. — Örvendünk a szerencsének iés a szeren­cséjének. Hát hogyan is történt az eset? Ékkor (elmondta így: — Dievecserből Sümeg felé hajtottam. Deve- csiarbep megkért egy fiatál urinő, hogy a kis­lányával együtt vegye'm föl, légy ismerősét szeretné Sümegen mejglátogatni. Fiatal nővel utazni — szerencse, gondoltam. Hát piersze, hogy a legnagyobb udvariassággal teljesítet­tem az utasszállítást. Káptalanfa körül szembe­találkoztunk egy kéményseprővel. — Kéményseprővel találkozni szerencsét je­lent! — mondom vidáman a fiatalasszony­nak. Az is megerősítette, hogy ebből szeren­cse ‘lesz. — Ahogy azonban ezeket kimondtuk, egy­szer csak a szűk kanyarban, ahol csupán egy kocsi fér el, beleszaladt a kocsim égy nagy teherautóba. A Mateosz nem 'dudált, ez volt az oka mindennek. Kocsim első része' egészen alá került a Mateosz-nak, összetört az eleje, én iniekivágódtam a szélvédő üvegnek, a mel­lemen nyomást szenvedtem és az asszonykát gyermekével' legyütt megsértette a szétzúzódott üveg. Ahogy a sérüléseinket tapogatjuk és várjuk a csabrendeki orvos segítségét, odalép a kéményseprő is. — Ejnye, maga huncut kéményseprői, — mondom neki szemrehányóan — hát ilyen sze­rencsét hozott maga nekünk? A kéményseprő kedélyesen fogta fel a dol­got. 1942 november 28. Meglepetés a hölgyeknek Horváthné őszí — tén ruha- és kabátválasztéka a legelfogadhatóbb árakon! — Hát nem elég szerencse az, hogy életben maradtak? Palacsinta, pörkölt lehetett volna magukból. Lássák, mégis csak jó volt kémény- seprővel találkozni! •— Kénytelen vagyok igazat adni a tüsjt~ faragó okoskodásának. Mert így csak 1.258 pengő a kár, amit az összeütközés a gépe­men okozott. De ezt is megfizeti a biztositól társaság. Ha azonban az életemet veszítem, (engem már nem vigasztalt volna meg ,az életbiztosítási kötvényem. Pesti ember vagyok, hiszlek rendületlenül a babonában. — Máskor hát ültessen fel a fiatalasszony mellé kéményseprőt is — fejeztük be a kis riporttá dagadt véletlen találkozásunk társal­gását Szalay úrral. * Tietszjk ismerni a dalt, már hogyne ismerné minden férfi, aki szieret jókedvében néha ki­rúgni a hámból. Melyikünk nem danázta volna már a kiskorcsmábán, hogy »Mikor én még nőtlen voltam.. És természetesen ennek a nótának második szakaszát is, hogy »Dje mióta háZas vagyok, A kapuba kiállhatok, Akár százat kurjanthatok, Még se tudják, hogy én vagyok!« Tudniillik a lányok. Mert az adóhivatal — az más. Én őszintén elkurjantottam az adó- vallomásomban, hogy bizony már házas va­gyok, gyermekeim is vannak. Nlem hitték el. Sót, szemrehányást tettek a fizetési megha­gyásban, hogy már 30 éves elmúltam, mégse nősültem. Íme, nem kisebb tényező, mint a magyar kir. adóhivatal bizonyítja, hogy még nőtlen Vagyok, nem1 kihúzott sorsjegy. Az adóhivatal plédig mindenkinek a személyi viszonyairól a legjobban van tájékozódva. Lányok, fiatal öz­vegyek beadhatják pályázati kérvényüket. Ha mégegyszer megházasodom, kevesebb lesz az ládám. Tűnődtem a dolgon: melyiket válasszam. Uj,ra házasodjam-e, vagy újra elrikkantsam-e miagamat az adóhivatal előtt. Végül is győzött a következő belátás: — Az Isten úgy rendelte, hogy a feleségből égy is elég legyen. A világ megí úgy rendeltje, hogy pénzből és adóból a sok síé lehet elég. P. P. Ifjúsági és képeskönyvek, játék áruk ■y f * ■ legolcsóbbak Ivu U Z11 könyvkereskedésében. Apró zalai hírek Kovács Kálmán rigácsi pályamunkás a Sü­meg—Sümiegbázaltblánya közti vasútvonalon a vasúti kocsiból talpfakirakással foglalkozott. Emelés közben a kocsi ajtajának támaszkodom, amely kilendült helyéből és a pályamunkással együtt a sínekre esett. Súlyos sérüléseket szenvedett. — A Csáktornyán lelsőízben meg­tartott tanítói önképző összejövetelein (peda­gógiai szemináriumon) mintegy 250 muraközi tanító vett részt. A muraközi nyelvű gyermj£r kek bemutatott dolgozatfüzetei a magyar nyelvben való nagy előrehaladást mutatták. Erdélyi szőttes legfinomabb tiszta gyap­júból úri ruhára és női kosztümre halvány- szürke és drapp színekben 12 mintában, 75 cm szélességű, métere 38.60 pengő a Schütz Árúházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom