Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-11-26 / 267. szám
ARA 8 FILLÉR 1942 NOVEMBER 26. CSÜTÖRTÖK MAi^^RELET III. évfolyam ♦ POLITIKAI NAPILAP # 267. szám. §xerkesztőség és-' kiadóhivatal: Zalaegerszeg, lütiéssy-atca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postaiakarékpénztári csekkszámla: 30.454 tz. ki fizet hadkötelezettségi adót és kit terhel hadmentességi váltság? Külpolitikánk iránya A magyar külpolitika nehéz, de nyílegyenes útjára világított Kállay Miklós miniszter- HÉnök, mint külügyminiszter, a külügyi tárca költségvetésének parlamenti tárgyalása során elhangzott beszédében. A tömör és őszinte beszéd mindenkit meggyőzhetett arról, hogy a magyar külpolitikai vonalvezetésünk iránya változatlan. Azt a jól ftevált külpolitikát folytatjuk, amellyel sikerült lerombolni a trianoni korlátokat s az 1918 évi összeomláskor orvul elrabolt területeink egy «észét visszaszerezhettük. Nyugodt lelkiisme- Wttel 'állapíthatta meg Kállay Miklós miniszterelnök, 'hogy hűek maradtunk magyar érdekeinkhez s ezzel Európa érdlejkeit is hűséggel szolgáljuk. A keresztény polgáriasultság és 'művelődés veszélyeztetésével és esetleg elbukásával a magyar nemzet léte is kockán forog s pusztulás fenyegeti hazánkat. Amidőn tehát harcolunk ez ellen á veszély étien s hűségesen támogatjuk szövetségesleinket, magyar érdekeket védünk, hívek vagyunk történelmi hagyományainkhoz s ragaszkodunk nemzeti létünkhöz és ezer esztendős keresztény örökségünkhöz. Külpolitikánk helyét földrajzi helyzetünk, múltúnk 'és a páriskörnyéki békeparancsok igazságtalanságai ellen folytatott közös harcunk Németország és Olaszország mellett jelölte ki. Természetes tehát, hogy az ország népe pártokra és nemzetiségekre való tekintet nélkül, csak helyeselheti azt a kormánypolitikát, amellyel a bolsevizmus ellen való önvédelmi harcban is becsülettel altjuk meg ezt a helyünket. Híveknek is kell maradnunk eddig vallott lelveinkhez, híven kell teljesítenünk a feladatainkat, mert — mint ahogy a miniszterelnök fmondotta — csak Magyarországon át szolgálhatjuk az általános európai érdekeket is s csak akkor hihetünk Európa jövőjében, ha az ország jövőjében is tő rhetétlenül hiszünk. Ezért jelölte meg első feladatként a mi- slszterelnök az ország védelmét. Ez fölkészülést jelent mindazokra a veszélyekre, amelyek világtörténelmi erők mérkőzése esetében bennünket is fenyegetnek. Szembe kell néznünk ezekkel a veszélyekkel s ha ismerjük azokat, akkor bizton védekezhetünk ellenük. Jól esett hallani a miniszterelnök parlamenti megnyilatkozásának azt a részét, amelyben rámutatott arra, hogy a magyar külpolitika és a magyar külügyi szolgálat rendkívüli felelőssége tudatában milyen híven és odaadással teljesíti kötelességét és szolgálja a magyar érdekeket. Hogy ez a külpolitikai munka eredményes legyen, az egész nemzetnek egységesen.1 kell támogatnia a kormányt s a hagyományos magyar’politikai érzéknek fegyelmezetten kell vezetni a nemzetet a külpolitikai kérdésekben. Ez a fegyelmezettség és együttérzés megvan a magyar nemzetben s a miniszterelnök ezt tekinti a magyar erő, szilárdság és a magyar jpyő legerősebb alapjának. A külpolitikai irányvonalat illetően egységesen ál! az egész magyar országgyűlés a miniszterelnök mögött, egyhangúan ’támogatja őt nehéz munkájában, s ha az egész ország társadalma is töretlenül áll mögéje, külpolitikai irányvonalunk továbbra is nyílegyenes marad s továbbra is a helyes útra mutat, arra az útra, amelyen továbbhaladva, elérjük a magyar 'birodalmat, a szebb magyar jövőt. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a megajánlasi vita során benyújtja az egyszeri hadkötelezettségi adóról, valamint a hadi- mentességi váítságról szóló törvényjavaslatot. Eszerint hadkötelezettségi adót fizetnek a katonai szolgálat alól mentesülő álításkötetezet- tek, továbbá azok, akik alkalmatlanságuk miatt katonai szolgálatot egyáltalában nem "teljesítenek, vagy akiket póttartalékba helyeztek, vagy pedig akiket a már megkezdett katonai szolgálatuk kitöltése előtt elbocsátottak a honvédség kötelékéből. Minthogy az ilyen személyek rendszerint keresetnélküli kiskorúak, vagy pedig még pályájuk kezdetén állanak, tehát túlnyomórészben szülői támogatásra szorulnak, a hadkötelezettségi adó kivetésénél nemcsak a saját jövedelmüket, hanem szülőjük, vagy eltartójuk jövedelmét is számításba veszik. A hád'mleihtességi váltságot ellenben mindéin olyian állampolgár fizeti, aki 24. életévét betöltötte, de 73. életévét még pjejm haladta m|eg, azonban ezidőszerint katonai szolgálatra, vagy honvédelmi munkára igénybe nem veszik. A váltság szó nem azt jelenti, hogy az összeg lefizetésével a szolgálatot meg lehelt váltani, hanem csak azt, hogy ezt a közszolgáltatást az állam mindazoktól szedi váltság fejében, akik hadkiegészítő parancsnokságuktól tényleges szolgálatra, vagy honvédelmi munkára nem kaptak behívót. A hadkötelezettségi adó mértéke természetesen nagyobb, mint a hadmentességi válságé, mert a hároméves tényleges katonai szolgálat alól való mentesség ellenében fizetendő. Azt egyszersmindenkorra vetik ki s három év alatt kell megfizetni negyedévi egyenlő részletekben. A hadmentességi váltságot mindig csak a háború, vagy a háborús veszély tartamára lehet kivetni és csak abban az esetben, ha a kormány a kivételes hatalmat igénybe veszi. Mindig a körülmények döntik el, hogy mikor veszi igénybe ezt a minisztérium. A minisztertanács állapítja meg a hadmentességi váltság kezdetének és beszüntetésének időpontját. A hadkötelezettsési adó alapja az egyes hozadéki adóknál alapul vett jövedelemhez, vagy a hozadéki adó összegéhez igazodik és mértéke jövedelmi forrásonként különböző, aszerint, hogy a szóbanlévő adónál a nyers jövedelem, vagy a tiszta jövedelem volt-e az adó alapja. Ha az adózónak többféle forrásból van jövedelme, a hadkötelezéttségi adó végösszegét az egyes jövedelemforrások után külön-külön kiszámított adók együttes összege adja. A hadmentességi váltság viszont vagy a jövedelmi adónál alapul vett jövedelem, vagy a jövedelemre következtetést engedő lakásbér összege. Ennélfogva a jövedelem alapján 0.6—4 számlékig terjedő fokozatos kulcaSial kiszámított váltság és a lakásibér alapján 3—10 százaikig (illetve azoknál, akik nem kötöttbérű lakosban laknak, 1—8 százalékig) terjedő kulccsal kiszámított váltság közül azt az összeget kell a fizetéskötelezettre kivetni, amely a kettő közül nagyobb. A törvényjavaslat mind a hadíkötelezettségi adó, mind a hadmentességi váltság alól qjien- tességet is megállapít. Főként az alacsonyabb életszínvonalon élő személyeket lehelt bqrana részesíteni. , Az egy- és kétholdas főkftulajdotiiosok és a havi 80 pengő jövedelmen aluliak bem fizetnek adót. Mindkét adót az adóhivatal veti ki. A kivetés ellen a pénzügyigazgatósághoz, illetve a közigazgatási bírósághoz lehet panasszal fordulni. A hadkötelezettségi adó kivetése egy- szersmindenkorra történik, a hadmentességi váltság összegét évről-évre vetik ki. Az elsőízben megállapított váltság összegét a következő évekre is változatlanul kell fenntartani, hacsak az adózó viszonyaiban olyan változások nem állanak be, amelyek mjegokolttá teszik a váltság emelését, vajgy leszállítását. A hadkötelezettségi adónál az adózónak bevallást kell tennie a birtokában lévő vagyoni tárgyairól és jövedelmi forrásairól, a had- mentességi váltsággal kapcsolatban ellenben semmiféle bevallási kötelezettség nem terheli, csak azokról a változásokról kell bejelentést tennie, amelyek november 1-éig beállottak s amelyek következtében kisebb, vagy nagyobb összegben kell kivetni a váltságot. A törvény szigorú büntetéseket állapít meg minden olyan cselekményre, amiely kijátssza, vagy ki akarja játszani a két adókötelezettséget. Ötezer pengő iutalom a kisszabadkai vasúti merénylők nyomravezetőiének A Csáktornyái csendőrparancsnokság falragaszokat bocsátott ki, amelyeken a közönség tudomására hozzá, hogy aki a november 7-én történt Kisszabadka melletti vasúti merénylet tetteseit vagy megnevezi, vagy olyan adatot szolgáltat a nyomozó hatóság rendelkezésére, amelynek alapján a tetteseket meg lehet találni és el lehet fogni, 5.000 pengő jutalomban részesíti. Az adatszolgáltató nevét a csendőrség titokban tartja. A fekhér! nem lehet áthárítani A vasúti kocsik kirakásának gyorsítása érdekében a Máv igazgatósága az: árúk kirakásának és el'hördásának idejét 6 órára szállította le. Ha h címzett a kirakást a határidői kezdetétől számított öt óra (alatt e(l nem kezdi, a vasút a címzett költségére kirakathatja az árút. A kirakás gyorsításának célját szolgálja az iis, hogy la vasút a fekbéreket jelentősén, fölemelte. Az ilyen módon Időálló vasúti fék- bér, kocsiálláspénz és kirakásdíjtöbbilet ja közellátási miniszter legújabb rendeleté értelmében a legmagasabb arak kiszámításánál ue;m vehető fel az árúbeszerzési költségeik közé, tehát nem hárítható át la fogyasztóra. (MVS)
