Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-09-09 / 202. szám
f ARA 8 FILLÉR 1942 SZEPTEMBER 9. SZERDA MA(jW?RH,ET III» évfolyam # politikai napilap # 2 0 2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. TOttőssf-atea 12, Telefon 80, Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 az. Csekély pótadóemeléssel hozható egyensúlyba a kiteljesedett Zala vármegye jövő évi költségvetése Zala vármegye törvényhatósági kisgyűlésé- nek mai ülésén vitéz gróf Teleki Béla főispán elnöklésével mindenekelőtt előkészítették a holnapi közgyűlés elő terjesztendő javaslatokat. A holnapi gyűlésnek első része egyébként ünnepélyes gyászközgyűlés lesz, amelyen a főispán megnyitója után vitéz gróf Kornis Elemér országgyűlési képviselő emlékbeszédet mond a hősi halált halt kormányzóhelyettes úrról. Ezután két percre felfüggesztik a gyűlést, majd az újabb megnyitás után a napirenden szereplő tárgyakat intézik el. Ezek között szerepel a vármegyének 1943 évi háztartási költségvetése is. A költségvetés szükséglete 2,039.281 pengő, amelyre a fedezet 169.533 pengő. Az 1,869.748 pengő hiány fedezésére a megyei városokban 19.9, a nagy- és kisközségekben pedig 45 százalékos vármegyei pótadó kivetése válik szükségessé. A pótadó százaléka az 1942 évi pótadóval szemben a megyei városokban 3.1, a nagy- és kisközségekben pedig 4.7 százalékos emelkedést jelent. Alsólendván és Pacsán 150—150 ezer pengő kölcsön felvételével járási székházat építenek. A szombathelyi és marosvásárhelyi községi közigazgatási tanfolyam zalai hallgatóinak segélyezésére 10 ezer pengőt fordítanak. Javasolják a nyugalomba vonuló Szeliámszky Nándor árvaszéki elnökinek szolgálatban való visz- szatartását ez év december 31-éig. A kisgyűlés hatáskörébe eső tárgyak során jóváhagyták Zalaegerszeg, Nagykanizsa városok éis csekély kivétellel a községek határozatait. Ennek során a kehidai mezőgazdasági szakiskolánál létesített alapítványi helyet hat pályázó közül Öhídi János sármelléki származású másodéves tanulóval töltötték be. A zaia- baksai körjegyzőségben irnoki állás szervezését jóváhagyták, Kováts János zalabaksiai és Török Gyula pacsai vezetőjegyzőket saját kérelmükre 38 évi szolgálat után nyugalomba helyezték. Töröknek buzgó szolgálatáért elismerést és köszönetét mondtak. Jóváhagyták Tapolca határozatát, hogy a szegényházat leventeotthonná építse át és hogy Belatinc és Lendvavásárhely napköziotthonos ovoda létesítésére államsegélyt kérjen. Hősi emlékmű é országzászló hirdeti Belatincon a vendek hűségét a szentistváni gondolathoz A Zala megy e nyugati határán fekvő Belatinc község áldozatos és hazafias népe közadakozásból országzászlós hősi emlékművet létesített, amely egyszerű anyagokból való összeállítása mellett is kivitelben messze vidéken a leghatásosabb emlékművek egyike. Megemlítésre érdemes, hogy még a legszegényebb emberek is fölemelő példát nyújtottak az emlékműre valló adakozásban. A hármas beosztású, vöröiskőből és műkőből épült turulmadaras emlékmű szépen elrendezett térség közepén áll, amelynek festői környezetét a vidéknek egyik legérdekesebb stíluskeverékű, Szent Lászlóról elnevezett temploma, a Zichy grófi kastély és százados platánok alkotják. Az oir- szágzászlót Kiskunfélegyháza alföldi város lakossága adta. A tegnap tartott avató ünnepélyre felvonult a község és a messze környék lakossága. A vármegye részéről megjelent vitéz gróf Teleki Béla főispán, dr. Brand Sándor alispán, dr. Schmidt Jenő vármegyei főjegyző, a katonai hatóságok részéről Muraszombatból tiszti küldöttség és rohamsisakos honvéd díszszakasz Breier Pál alezredes és Novák István határvadász százados vezetésével. Ott láttuk többek között dr. Országh Pál és Hartner Nándor országgyűlési képviselőket, Rhosóczy Rezső tanügyi kirendeltségi vezetőt, Morócz Imre muraszombati vezetőjegyzőt, egy alsólendvai küldöttség élén Dervarics Elemér községbírót, Tivadar István Baroiss-fiók alelnököt. Ott volt a m. kir. 5. honvéd gyalogezred 45 tagú zenekara Szombathelyről. Tűzoltó díszszakaszok, leventék és iskolások, hadirokkantak, tűzharcosok, egyesületek és a hősi halottak hozzátartozói, továbbá magyar nemzeti öltözetben és vend népviseletben színes csoportok vegyültek a tömegbe, amely az előkelőségek számára létesített díszes emelvényt és a térséget koszorú gyanánt vette körül. A megjelenésben akadályozott gróf Zichy Mária zászlóanya megbízásából a zászlóanváhelyettesi tisztséget Vogler György uradalmi jószágkormányzó felesége töltötte be, aki égszínkék, csipkés díszmagyar öltözékben emelte az ünnepség emlékezetes külsőségét. 130 hősi halott Felhangzott a kürtjei, aztán megkezdődött a Belatincról és közvetlen környékéről származó 130 hősi halottnak — köztük Zichy Fedora grófnő is — aranybetűs nevével ellátott emlékmű előtt felállított oltárnál1 a szentmise. Ezt, valamint evangélium után a Szentbeszédet a hősök példátadó áldozatáról való megemlékezéssel Winter György szombat- helyi tábori alesperes, volt belatinci káplán mondotta. E hősök — szólt többek között — békében pihenhetnek, mert újra magyar lett az a föld, amelyért éltek és meghaltak. Mise alatt a belatinci gazdasági és művelődési egyesület népi vegyeskara magyar egyházi énekeket adott elő. Árbocra szökik a zászló Az avató ünnepélyt a honvédzenekar nyitotta meg a Szózat eljátszásával. Vitéz Ferenc István gyógyszerész üdvözölte a megjelenteket és rövid, hatásos beszédében rámutatott arra, hogy a hősi halottak előtt való tisztelgésünkkel azt fejezzük ki, hogy ők jelentik számunkra a bíztatást, a példaadást és a szebb jövő zálogát. Szűcs Júlia könnyekre fakasztó érzelmességgel szavalt egy nagyon időszerű verset a hősökről, akik nem tudnak az orosz földben pihenni, hanem visszatértek a szülőföldjükre csókra, ölelésre és megtanítani bennünket a magyar jövőben való hitre. Ugyancsak megkapóan szavalt a zászlóiról a vedd nemzeti viseletbe öltözött Gaál József kisbíró is. Megkapó zenei teljesítmény volt a belatinci vegyeskar által előadott Requiem, amelynek! tiszta szólamai és együttese Szűcs János körjegyző és Lütár István kántortanító fáradságos munkájának dicséretes eredménye. Zászlóavató beszédet az Ereklyés Országzászló Bizottság kiküldötteként K át a y Zoltán mondott. Nagy lelkesedést keltő beszédében a zászló színeinek jelentőségére mutatott rá. Határozott keménységgel fejezte ki azt a mindenki lelkében gyökerező fogadalmat, hogy az országnak visszakerült darabjait soha többé idegenek kezére nem engedjük, nem hagyjuk nemzeti zászlónkat idegen kezeknek bemocskolni. Derék magyar érzésű vendek együtt küzdöttek velünk minden harcunkban és mindig hűségesek voltak a szentistváni gondolathoz. Végül kérte a népet, hogy egységesen álljon a magyar gondolatot képviselő vezetők mellett. Beszéde közben kibontotta a címeres ország- zászlót a zászlóanya-helyettes és a két magyarruhás kislány, Vogler Anci és Hradil Olga, aztán felszökött a zászló a nemzetiszín árbocon a csúcsra, jelezvén a magyar remények végső célját, majd íélárbócra ereszkedett, jelezvén, hogy még nem tért vissza az egész Magyarország. Winter György alesperes vend nyelven mondott avató beszédet. Peterka Márton községbíró átvette megőrzésre az emlékművet, majd a honvédzenekar a közönség feledhetetlen élvezetére a Magyar ábránd qgy- veleget játszotta. Végül még a belatinci születésű sárvári iskolafelügyelő-igazgató, vitéz Csermely István beszélt rendkívüli hatással magyar és vend nyelven. Akkor élt a haza minden polgára, köztük a vendek is, nyugodt életet, — mondotta — amikor Szent István palástja borult védőleg föléjük. Szent István csodatevő Jobbjának köszönhetjük, hogy ezen a helyen ma ünnepelhetünk. Az emlékmű záloga annak a hűségnek, amelyet a vend nép Szent István országa iránt érez. A hősi emlékmű tábláján levő nevek bizonyítják, hogy a vend nép önfeláldozással védte ezt a földiét, de védeni fogja ezután is és védi most is az ellenséggel szemben. Lerakják a koszorúkat... Megható jelenet következett ezután: az emlékmű megkoszorúzása. Szalagos gyönyörű koszorút helyeztek el gróf Zichy Mária zászlóanya nevében, koszorút tett le Vogler György né
