Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-10-28 / 243. szám

NAWjfmiT 1942 október 28. Bútor Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4. ták Indiában a tinsukiai és chittagongi lígi támaszpontokat. A támadás során 4 ellenséges repülőgépet lelőttek. Elpusztítottak ezenkívül még 39 ellenséges repülőgépet. Egy japán repülőgép nem tért vissza támaszpontjára. Mára virradó éjtszaka a japánok nagyobb- szabású támadást intéztek Port Darwin ellen. (NST) A Genova ellen végrehajtott angol légi­támadás során több templom megrongálódott, köztük a legrégibb és legszebb, a Santa An­nun data is. Találat érte a püspöki palotát is, Mussolini egymillió lírát adományozott Sa­vona és a liguriai Vado segélyező- •bizottságá­nak a legutóbbi légitámadások károsultjainak megsegítésére. (Stefani) Suhard bíboros, Páris érseke Vichyben föl­kereste Pétain francia államfőt ©s, Tavai mi­niszterelnököt. A dán király állapota javult. A keddi napon a királyon vérátömlesztést hajtottak végrte. 2 felezéseket kell megfelelőiéig alkalmazni. Árpát és zabot takarmányozási célra őrölni tilos. Belügyminiszteri rendeletek értelmébán ed­dig a rendőrhatóság csak abban az esetben adott engedélyt színpadon kívüli, zenével kap­csolatos nyilvános előadásra, ha a folyamodó igazolta, bogy az előadási jogot a Magyar Szövegírók, Zeneszerzők és Zeneműkiadók Szövetkezetétől megszerezte 'és a jogdíjat le­fizette. Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti, a belügyminiszter most a két rendeletet ha­tályon kívül helyezte, minthogy a magánjogi követelésiek körüli említett tevékenység nem közigazgatási hatáskörbe eső feladat. Ezekután ttehát a zenei jogdíj iránti követelést csupán magánjogi utón lehet érvényesíteni. A Budapesti Közlöny október 27-i számában megjelent a közellátásügyi miniszter rendeleté az aszaltszilva legmagasabb eladási árának megállapításáról. A rendelet szerint a legma­gasabb fogyasztói ár az ország egész terüle­tép tiszta súlyban kilogramonként 80/85 db./kg minőségű fényezetlen árúnál 3.70, fé- nyezettnél 3.90, 90/100 db./kg minőségűnél 3.5*0, illetve 3.70, 110/120 db./kg minőségűnél 3.30, illetve 3.50 pengő. Ezekből az árakból nagykereskedők részére történő eladásnál leg­alább 25, kiskereskedők részére történő el­adásnál legalább 17 százalék engedményt kell adni. * A Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelentése szerint Nyugategyiptomban az angöíok több hullámban fokozódó támadásokat indítottak a (német és olasz állások ellen. A harc negyedik papján sem tudtak azonban sikereket elérni. A támadó páncélkocsik legtöbb' esetben már a német és olasz aknamezők előtt megálltak. A fogságba jutottak nagyrésze újzélandi csa­piatokból került ki. A keleti arcvonalon a Volga-könyök vidékén a bolsevisták folytatták tehermentesítő táma­dásaikat. A légiharookban a német repülők je­lentős számú szovjet gépet lőttek le. A német repülők megállapítása szerint a bolsevista pi­lóták a harcban kezdőknek látszanak, akik gyakran úgyszólván belerepültek a német gé­piek tűzsugarába. A bolsevista páncélosok némely helyen rész­leges sikereket értek el, lerohanták a német előőrsöket és így a német csapatok fő tá­madási sávjába értek. A sztálingrádi Vörös Október nevű gyártelep keskeny sáv kivételé­vel szilárdan német kézben van. A német csapatok Novorosszijszknál széles vonalon áttörték a szovjet védelmi vonalait. Ugyancsak áttörést hajtottak végre Tuapsze környékén is. így jelentékenyen megközelítet­ték a grozniji olajvidéket, valamint Tuapsze kikötőjét. (NTI) A japán császári főhadiszállás jelentése sze­rint a japán tengeri erők a háború kezdete óta 59 amerikai hajót süllyesztettek el. Ebben a számban a tengeralattjárók nem foglaltatnak benn. Amerikai megállapítás szerint a Csendes Óceánon a japánok helyzete kedvezőbb, mint az amerikaiaké. A Német Távirati Iroda jelentése szerint a japán repülők meglepetésszerűen megtámad­Gyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz üdít, gyógyít. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. Az Uj Magyarságban írta Bajor Jenő a kö­vetkező riportot zalai földinknek, a nagytehet­ségü Vörös János képzőművésznek különös életsorsáról: Hideg őszi idő. Az ember és természet már megindúlt befelé, önmagába. Szótlanabbul még a szüretről hazatérő menyecskék is. Eső készü­lődnék, de mégsem. Már két hónapja várjuk, kérjük, de nem jön. A szürke por bokáig ér, belep mindent. Embert, fát, házakat. A szobrász fejét is, akit most ablakából meg­lesek. Haja szürke, porszínű, mint a korán öszbeűzött tölgyek koronája. Ingujjban erősen asztalára dől és ír, számol a mester, Vörös János szobrászművész. A magyarországi első Attila-szobor alkotója (a mű Sopronban áll, a katonai főreáliskola sporttelepén), az első ma­gyar paraszt-szobor (B. Tóth Ferenc nagykőrösi homokszelidítő gazda szobránál) készítője, na­gyon sok egyéb más, honvédemlék. Gárdonyi­dombormű (a devecseri iskola falán) teremtője, s egyetlen eszme átélője és hordozója. Jelenleg 90 fillér órabérrel egy olajvállalat „alkalma­zottja“. Kopogok, belépek a „műtermébe“. — Csak ülj le, — bólint köszöntésemre és dolgozik tovább, mint mindig. Mert élni keli és tenni kell. Ülőalkalmatosságot keresek, ami nem köny* nyű, mert a műterem egy nagy hodály, régen szalá­migyár, ma villanyteiepi raktár. Töméntelen rozsdás villanyóra, ládák egymás hegyén-hátán, s egerek, de agyagszobrok, ter­vek, melyek rég száradtak már, hiszen a mes­ter napi 13 órában fuvar- és bérelszámoló. S mégis, szobrok, tervek, az áldott teher agyagba átélt megnyilatkozásai. Vörös János Csabrendeken született, Sümeg mellett, 1897-ben, parasztcsaládból. Sorban a hatodik gyerek. Volt lakatosinas, nemzetőr Horthy Miklós seregében, a Máv-gépgyár sze­relő munkása, mikor is a gyárban vaslemezekre krétával rajzolt arcvázlataival felkelti felettesei érdeklődését és nappal a képzőművészeti főiskolán, éjjel a gyárban, él, verekszik az anyaggal és a világgal, hogy elmondhassa lelkét. Amíg befejezi munkáját, nézzük végig ittlévő szobrait sorjában. Bizony, úgy kell mondani, hogy ittlévő, mert sajnos, a mester nagyon sok helyén járt az országnak, s ha valahonnan el­jött, nem mindig tudta magával hozni műveit. Jószándékú barátok és ismerősök gondja őrzi e sok helyen pihenni kényszerülő műveket, addig, amig .. . Egy Beethoven-fej, szürke agyagból. A zene fejedelmének megdöbbentő ábrázolása : a le szegett fej, az előrefeszülő áll és a mélyen- vésett vonalak a szimfóniák termőjének vissza­adása, Az. alkotó erőé, melyet egy másik al­kotó erő visszaadott. S közvetlen mellette egy másik: Liszt mellszobra. (A mester egykori bírálói szerint ez a mű az egyik legszebb fiatal Liszt-szobor.) A puha, nőies, eszményi és mégis határozott Liszt-vonalak itt, a művész keze alatt, halkan zengenek, mintha a rapszódiák szivbemarkoló magyar szépsége zúgna, de mintha felfelé tartott fejével az eget is köszön­tené vallásos müveinek titokzatos lágy fenségé­vel. — Türelem, mindjárt befejezem, — szól Vörös János, s tovább ír. Most egy pillanatra őt nézem, s átveszem nagy türelmét. Mert tud várni és tűrni, hiszen parasztivadék. S mert tudom, hogy nem is akart és akar so­ha más lenni, gondolatban megszorítom robo­toló kezét. Tovább nézegetek : megkapó szoborcsoport, a „Búcsú“. A bajuszos honvéd, mielőtt elin­dulna értünk, mégegyszer magához öleli csa­ládját. Bal karján kétéves kislánya ül, a nem­értés, de megérzés tompa fájdalmával. A jobb­lábát erősen öleli katonasapkás, négy-öt éves kisfia, aki már mindent ért. S a vállára rábo­rul hátulról a parasztfeleség, aki már mindent elmondott, s most síró ölelésébe belefélti min­den szeretetét. Hosszan nézem ezt a harminc centiméteres agyagszobror, s hiszem, ha ebből lehetne „valami“, ha állhatna „valahol“, akkor, akkor talán sokkal többen értenék meg, miért olyan nagyon fontos és nem-mindegy, háború van-e, vagy béke, s ebből mi háramlik az itt­honmaradó közösségre ... Érzem, kellene va­laminek történnie. S ahogy rápillantok a mester koraősz fejére, mindent megértek. A „Búcsú“ mellett, aktak és fuvarlevelek közt pedig másik agyagcsoport áll : a „Rönk­emelők“ szobra. Négyen vannak, egyik térdelve fog, a másik görnyedve húz, a harmadik fe­szülve emel s a negyedik a roskadás határáig tartja a rönköt. Négy magyar test, egy lélek, egy erő és sors, egy cél és tudat arcon és testen. Példabeszéd és imádság, jelkép és áldozat: magyar művészet. S egy hófehér, félembernyi gipszszobor ? Ugyanaz. „Az Örök Tükör“. Gyönyörű testű anya ül és térdére állított párhónapos kisfiának a szemét nézi, ő meg az anyjáét. Szeretnék méltó keretet találni e tükör mellé, de nem jön szó. Csak halkan magam elé mondom a szo­bor nevét: „Az Örök Tükör“. E művel szere­pelt egyébként a mester a tavaszi tárlaton is, de őt csak régi, kedves városa, a második ott­hon, Sopron vette észre, ahol nemrégiben a mesternek 40—50 személyes szobrásziskolája volt. Lentiben 90 fillér órabéren élődik, mint vállalati alkalmazott Vörös Dános, zalai származású, nasytehetsésü szobrászművész

Next

/
Oldalképek
Tartalom