Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)

1942-07-02 / 146. szám

1942 július 2. 3 MagymiÍlet Jól fikerült a zalaizentgróti levente nap Vasárnap tartották meg a járási levente- versennyel összekötött zalaszentgróti levente- napot. Gyönyörű nyári reggel volt. A zala­egerszegi leventezenekar a templom előtt szó­rakoztatta a közönséget, majd a templomban egyházi zenét játszott. Mise után a sportpályára vonult ki a leven­ték sokasága. Itt folyt le a leventeapródok es­küje, majd a tulajdonképpeni napi program, a verseny. Megkapó volt a kis emberpalánták fogadalma, hogy hűek lesznek és a köteles­ségüket pontosan teljesítik. Szép szavakkal buzdította őket és rajtuk keresztül a nagyokat dr. Hu bay Kálmán levente-elnök. Jól sikerült az atlétikai verseny, amelyben a járás leventéi mérkőztek egymással a leg­különbözőbb díjakért és tiszteletdíjakért. Köz­A gyakorlati és elméleti mezőgazdák köré­ben régen ismert tény, hoigy a nálunk még mindig legjobban elterjedt kézi aratás egyes módszerei mellett igen |sok búzaszem, sok­szor a termés 10—12 százaléka veszik kárba. Ennek a veszteségnek a mezőigazdaság jöve­delmezősége szempontjából általában, a köz­élelmezés tekintetében pedig napjainkban kü­lönösen nagy a jelentősége. Mivel az ország egyes vidékein helyes (módszerrel aratnak s itt ezt a veszteséget sikerült is a termelőknek kiszorítani, kívánatos volna, (hogy az ország egész területén a fölismert jó aratási rend­szert honosítsák meg. A helytelen és elterjedtebb aratási rend­szer ugyanis az, hogy a búzát az laratók rendre Vágják, mint például ä lucernát. Ily módon a nehéz kalászok a földre zuhannak éls az érett szemeknek tekintélyes része a tarlóra pereg. Növeli az így (előálló szemveszteséget az is, hogy az aratók nagyrésze — éppen, mert a gyorsabb »rendre-vágáshoz« van szokva — erős lendülettel halad a táblában, aminek: kö­vetkeztében a túlságos lendület már estében kipergeti a búzaszemek egy részét. Ha eh­hez hozzászámítjuk, hogy a kévekötők gondat­lan, siető munkájuk közben ugyancsak dobálná szokták a kévéket, a kereszt- és asztagrakók szintén, akkor nagyon könnyen megérthetjük, hogy a termésnek 10—12 százaléka a tarlón marad, verebek és más, haszontalan, sőt kár­tékony állatok táplálására. Ma nemosak a gazdának érdeke, hogy föld­jének hozamát, jövedelmét minél nagyobbra fokozza, hanem ía nemzet összességének is ér­deke, hogy a magyar tarlókon la mindennapi kenyér magvából egyetlen szem se vesszék kárba. A veszteséget szinte teljesen ki lehet küszöbölni. A helyes aratásnak mindössze az a titka, hogy az arató la búzatábla jobb oldala helyett annak bál szélén kezdje meg a munkát és hogy a kaszanyélbe ne vigyen bele nagyobb lendületet, mint amekkorára föltétlenül szük­ség van.. Emellett a marokszedőknek, illetve kéve­kötőknek, asztagrakóknak és cséplőmunkások­nak is gondosabban kell bánimok a gabonával. Munka közben ne rázzák, ne dobják kemé­nyen az érett kalászokat. Ezzel a módszerrel sok százezer métermázsa (búzát menthetünk FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ ben a leventezenekar szórakoztatta a nagy­számban összegyűlt közönséget. Kár, hogy el kellett a korai vonattal utazniok a rassz vonat- közlekedés miatt. A verseny után Sztan- kovszky Imre százados, a leventék járási parancsnoka köszönte meg meleg szavakkal a versenyben résztvett bizottságnak és a sze­replő leventéknek a szép és nemes munkát, ki­emelve, hogy ez mintegy elő versenye volt a Szombathelyen tartandó hadtest-versenynek, amelyet az országos verseny követ majd. Erre minden járás legkiválóbbjai kerülnek majd'fel. Majd a zalaszentgróti és a kehidai körzet válogatott leventéi játszottak labdarugó mér­kőzést, amelynek eredménye 3:1 volt. Másnap tartották meg a járási lóversenyt, amelyen a legjobbak szintén díjakat kaptak. meg egy-egy aratás idején, ami hatalmas ér­ték. Tanítsuk meg tehát az aratókat, munká­sokat arra, hogy bánjanak úgy a búzával, mint ahogy a kenyérrel megbecsülő szeretettel bá­nik a magyar ember. Középiskolákban iskolai leventeparancsnokok végzik a leventekiképzést A vallás- és közoktatásügyi miniszter és a honvédelmi miniszter rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy középiskolákban, tanítóképző intézetekben és felső ipariskolákban a levente­kiképzést az iskolai leventeparancsnok vezeti. Az iskolai leventeparancsnok az iskola kereté­ben felállított önálló levente csapat parancs­nokainak és leventéinek elöljárója. Irányítja és ellenőrzi az iskola leventéinek kiképzését. Az iskolai leventeparancsnokot a honvédelmi mi­niszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben bízza meg tisztével, mégpedig az iskola igazgatóját, igazgatóhelyettesét, illetve valamelyik tanárát. A rendelet részletesen megállapítja az iskolai leventeparancsnok hatás­körét. Fűszer és hentesáruk csomagolásához felvágó papír olcsón kapható a KAKAS-nyomd óban Legalább háromszor kell kapálni a kukoricát Sokezer kísérlet eredményének nyomán or­szágosan beigazolódott, hogy a kukoricát min­denütt legalább háromszor kell kapálni, mert ezzel az egyszerű ápolási művelettel jóval na­gyobb terméseredményeket lehet elérni. Ezeket a kísérleteket nemcsak a kísérleti telepek, de a kisgazdák ezrei végezték és maguk állapították meg az eredményeket. Érdeke tehát minden gazdának, hogy kukoricaföldjét legalább három­szor kapálja meg, mert ezzel a talaj nedvesség- tartalmát megőrzi, állapotát javítja, a gazt irtja, a kukorica érését sietteti és általában olyan előnyöket biztosit, amelyek messze fölötte áll­nak a végzett többletmunka költségeinek. A többszöri kapálás megakadályozza, hogy a gyomok magjukat elhullassák és a jól kapált föld után a következő éveknek minden mun­kája egyszerűbb és jobb. Háború van, a kuko­ricára fokozod mértekben van szükség. A ter­mőterületeket nem lehet emelni, de a termés­hozamot igen. Csak a munkát kell észszerűen fokozni, vele emelkedik a terméshozam is. A Zalaegerszegi Ifjú Műkedvelők Tarka-estje a művelődésházban a harctéren küzdő katonáink hozzátartozói javára Július 4-én, 5-én és 6-án teste 1/^9> órakor. —< Vasárnap (5-én) délután. 1/46 órakor és hétfőn (6-án) este 1/29 órakor két személy egy jegy­gyei. — Rendezik: Fendrik Ferenc és Orbán Júlia. Kiemelkedő számok: szavalatok, katonianóták, magyar nóták, slágerek, klasszikusok, operett- részletek, zene, tánc. 1 felvonásosok: Két ember a bányában (Her- czeg Ferenc), Péter és Pál (Herczeg Ferenc), Szemtelen fráter (Fendrik Ferenc). 3 órás műsor, sok humor. Jegyek kaphatók a Művelődésházban délelőtt 11—12 óráig és este 6—9 óráig. A nagyérdemű közönség hazafias támogatását kérik és mindenkit szeretettel várnak a Zalaegerszegi Ifjú Műkedvelők. , HIRE k — A zialai származású Simojnffy Jtönő lett a csornai premontreiek apostoli kormányzója. Dr. Noots Hubert, a premontreiek római álta­lános főnöke, aki a minap látogatta végig a magyarországi premontrei rendházakat, a csor­nai premontrei kanonokrend apostoli kor­mányzójává nevezte ki Simonffy Jenő tanügyi főtanácsost, a katolikus tanügyi főigazgatóság­nak központi igazgatóját. Az apostoli kor­mányzó már át is vette Csornám a Rend ügyeinek irányítását.. — Simonffy Jenő Novaiul született és a zalaegerszegi gimnáziumban járta végig a nyolc osztályt mindig szímjeles ered­ménnyel. Itt tette le az érettségi vizsgálatot! és innen kiindulva vette fel a premomtreiekniejt fehér reverendáját is. Rövid ideig Keszthelyen tanárkodott, Szombathelyen pedig 32 évet töl­tött mint mennyiségtan-fizika tápár és gim­náziumi igazgató. Fizikai kísérletei pár évvel ezelőtt az egész ország figyelmét Szombat­helyre irányították. A kiváló tanügyi szakfér­fiút tavaly nevezte ki a bíboros hercegprímás a tanügyi főigazgatóság központi igazgatójává Budapest székhellyel. Kis mozgékony alakja többször feltűnt nyaranta Zalaegerszegen, aho­vá rokonlátogatóba érkezett. — Veszprérr.egyházm egyel hírek. A megyés- püspök Zsédely Antal káplánt Kéthelyről Ne­mesvitára, Unger Bélát Dióskálról Káptalan­fára helyezte át, Farkas György újmisést pedig Dióskálra küldte káplánnak. — Lemondott a megyei állásáról. Dr. Jani István vármegyei díjtalan közigazgatási gya­kornokot csendőrcsapattisztté nevezték ki. Emiatt lemondott a vármegyei állásáról is a főispán a szolgálat alól a mai nappal fölmen­tette. , ' | j — Áthelyezések a piaristáknál. A piaristák rendfőnöke Nagykanizsáról Medvigy Mihály tanár, lelkivezetőt Kolozsvárra, Santora Mihály tanárt Veszprémbe helyezte át. Helyettük Ko­lozsvárról Gerencsér Istvánt, Veszprémből pe­dig dr. Rassovszky Gyulát helyezték Nagy­kanizsára. — Hősi hialottaink. Gosztony Sándor szá­zados, volt sümegi lakos, Boros Emil őrvezető, volt káptalanfai uradalmi erdőőr és Kiss Jenő tizedes, volt zalagalsai földmíves a szovjet elleni harcban hősi halált halt. Emlékük örökké él! — Füstte'ön nap Zalaegerszegen. Az ország valamennyi városához hasonlóan Zialaegerszeg leventéi a Move Széchenyi Kör-ének tagjaival karöltve szintén megrendezik vasárnap á har­coló honvédek füsttelen napját. Adakozzunk, hogy honvédetekkel együtt megtegyük azt, ami legszentebb kötelességünk. — Dokíorráavatás. Dr. Tivolt Ferenc városi számellenőrt a pécsi tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. Sok százezer mázsa búzát lehet megtakarítani a helyes aratással

Next

/
Oldalképek
Tartalom