Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-29 / 169. szám
ÄRA 8 FILLÉR 1942 JULIUS 29. SZERDA III. évfolyam ♦ politikai napilap + 169. szám. ******+**+*+*+*+*+*+*<+* Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. T&ttőssy-utco 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztárt csekkszámla: 30.454 sz, fppppppppppppßßpppppßpptißßßpppßpßßßßßß0mßpp0ppppp0p0p00p^ßßßßp^pßßßßßßßßmpßpßpßp0^p0ßtißßßmß0Aßpßßßpppm Kállay Miklós miniszterelnök a Nemzetvédelmi Egyesülés tagjainak feladatáról Megírtuk, hogy a vitézek, tűzharcosok és a nemzetvédelmi keresztesek vezetői tegnap Budapesten értekezletet tartottak, amelyen megbeszélték a belső társadalmi nemzetszervezés feladatait. Az értekezletnek különös jelentőséget adott az, hogy megjelent és felszólalt Kállay Miklós miniszterelnök is, aki nagyobb beszédben vázolta a belső nemzetvédelmi feladatokat és rámutatott a nemzet minden tagjára e téren ráháruló kötelességekre. Kállay Miklós miniszterelnököt, aki Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, Ullein- Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök és Rákóczy Imre miniszteri osztályfőnök, a legfelsőbb honvédelmi tanács helyettes vezértitkárának kíséretében érkezett, az értekezlet résztvevői hosszantartó, rendkívül lelkes, meleg ünnepléssel fogadták. Vitéz Igmándy-Htegyessy Géza elnök megnyitó beszéde után Kállay Miklós miniszter- elnök többiek között a következőket mondotta: — Vitézek, tűzharcosok és nemzetvédelmi keresztesek! Ez a megszólítás már magában programot is jelentett, de jelent jogot is. Programot, mert ha valaki ezeknek a rendeknek a tagja, ez már biztosítéka a kötelességteljesítésnek, bizonysága annak, hogy ahová a hivatás, az ország ügye, vagy akár a sors véletlenje állított benneteket, ott közületek mindenki megfelelően, tőle telhetőén a lehető legjobban teljesítette a kötelességét. Kockára tette életét; a haza hívó szavára otthagyott mindent, ami életének magánügye volt, otthont, vagyont, hivatást, célokat, — csak puszta életét és magyar halnikélszségét vitte magával. — Ma, amikor véreink egyrésze megint kint van a harctéren, amikor újra dörögnek az ágyúk, idehaza is szükség van arcvonalra, a ti arcvonalatokra. Mindannyiajn bizalommal tudjuk és hisszük, hogy a magyar katona meg fogja állni ott kint a helyét. (Viharos éljenzés és taps.) De nekünk minden egyebeken felül az is a kötelességünk velük szemben, hogy ha visszatérnek, itthon nie bomlást, nie megingást, ne lank'adlást, ne kishitűséget, céltalanságot, akaratnélküliséget találjanak, hanem erőben, célokban és elhatározásokban, egységben összeforrva, egynek találják ezt az országot. Ezért vagyunk, ezért kell ez a szövetség, hogy Magyarország rendje megingathatatlan legyen. Nem karhatalomra gondolok. Kerülhet arra is sor, de van ennél fontosabb, lényegesebb: a megelőzése annak, hogy karhatalmi intézkedésekre legyen szükség az országban. — Én bízom katonáinkban, bízom karhatalmunkban, tudom, hogy ugyanúgy gondolkodnak, mint én, tudom, hogy megbízhatók az egyéb karhatalmi közegek is, de V az egész nemzet lelkére van szükség ahhoz, hogy fenntarthassuk és megingatha- j tatlanná tegyük az igazi magyar rendlet. — Semmi jelét sem látom annak, hogy itthon baj lehetne. És felelősségem tudatában gondom is lesz rá, hogy ilyesmi be ne követ- kezhessék. De ennek egyik biztosítéka éppen az a sok magyar, aki táborotokba tartozik, akik szerte vagytok az országban, de együtt vigyáztok annak létére, nyugalmára, akik mindenütt az egész hazában, a mezőn, a falun, a városban, a műhelyekben, minden hivatalban, minden munkahelyen, ahová benneteket az élet állított, a karhatalom előtt járván, á magyar lelkek rendjének őrei vagytok és legyetek továbbra is. Mert, ha rendben lesz a nemzet lelke, akkor nincs széthúzás, akkor sokan vagyunk, akkor töretlenül erősek leszünk, akkor megvan a közös cél és minden körülmények között minden elhatározásnál a nemzet és benne minden becsületes magyar akaratnak érvényesülése, biztosítása. — Sajnos, van a magyar társadalomnak egy rétege, amely létét a hamis hírek terjesztésére, a hazúgságra, a gyanúsításra alapozza. A konkolyhintőknek, a rágalmazóknak, az irigyeknek, az alacsonyrendűíeknek, a hamis hírhordozóknak, a rágalmat egyenes céljukká tevőknek vékony rendje ez, akiknek minden fáj, ami másnak boldogulás, akiknek lélek helyett anyagiasság, ész helyett alacsonyrendű- ség, szív helyett gyűlölet adatott. Ezek a lelkek rendjének a legnagyobb ellenségei. Ezeknek nincs helyük közöttünk és nincs helyük a mások, a mi, az ország dolgában való be eszólásra sem. Ezekkel kell szembefordulnunk, mert különben nem tudjuk a nemzetet a maga tisztaságában megőrizni, nem tudunk tisztultabb közéletet teremteni. — Számotok jóval több a százezernél, de ez mind kevés, egy nemzet kell ennék a feladatnak a teljesítésére. Nem maradhattok tehát zárt testület, a ti lelketeknek, hiteteknek, akaratotoknak át kell járnia fiaitokat, a jövő nemzedéket, azokat, akik utánunk kell, hogy a nemzeti munka sorompóiba lépjenek, akikre a nemzet jövője hárul. A magyar fiatalság kell, hogy úgy gondolkodjék, mint a vitézek, tűzharcosok, nemzetvédelmi keresztesek, e hatalmas tábor jelöltjének kell, hogy érezze magát mindegyik. — Nem tudom megmondani minden egyes embernek, hogy odakint is Magyarországért, a jobb magyar jövőért, vágyaink, céljaink, igazságaink beteljesüléséért és a maga ‘kis otthonáért harcol a katonánk. Éppen ezért kell vigyáznunk az itthon rendjére és tisztaságára, hogy a visszatérő katona győződjék meg róla: mi és ti, a vezetők tudták, hogy miért kellett nekik odakint szenvedniük, azért, mert az ország határait kellett védeni minden irányban. És a jogot ahhoz, hogy ezt a határt mindenki elismerje, az a katona szerzi meg, aki most előnyomul valahol a Don partján. — Jogunk az, hogy a magyar élet kereteit mi szabjuk meg ebben az országban. Feladatotok, hogy a jövő nemzedék ugyanazt a gondolatot és ügyet képviselje, amit ti: feladatotok őrködni arra, hogy a szégyenteljes múlt meg ne ismétlődjék, hogy eljöjjön a dicsőséges magyar jövő. A miniszterelnök beszédét többször szakította meg a zajos tetszésnyilvánítás és a végén szűnni nem akaró ünnepléssel éltették! Kállay Miklóst és a honvédséget. * A Vitézi Rend, a Tűzharcos Szövetség és a Nemzetvédelmi Keresztesek Nemzetvédelmi Egyesülésének országos vezetőségi értekezlete táviratot intézett a kormányzó úrhoz: »Vitéz nagybányai Horthy Miklós úrnak, Magyarország főméltóságú kormányzójának, Kenderes. A Vitézi Rend, a Tűzharcos Szövetség és a Nemzetvédelmi Keresztesek Nemzetvédelmi Egyesülésének országos vezetőségi értekezlete, amelyet a miniszterelnök úr magas megjelenésével kitüntetni szíves volt, rendíthetetlen! hűséggel és mély hódolattal köszönti Főméltóságodat. i Az első vonalban helyettünk ma fiaink küzdenek hagyományos magyar vitézséggel, de mi is részt kérünk ismét az emberiség eme nagy harcában. Hódolattal felajánljuk szolgálatainkat a belső rend, nyugalom és családi tűzhely védelmére. Jelentem, hogy együtt vagyunk. Várjuk Fő- méltóságú Urunk parancsait. Vitéz Igmándy-Hiegyessy Géza országos elnök.« Az értekezlet a kormányzóhelyettes úrhoz szintén táviratot intézett az alábbi szöveggel: »Vitéz nagybányai Horthy István úrnak, Magyarország főméltóságú kormányzőhelyet- tese, m. kir. repülő főhadnagy. Tábori posta. A Vitézi Rend, a Tűzharcos Szövetség és a Nemzetvédelmi Keresztesek Nemzetvédelmi Egyesülése országos vezetőségi értekezletének megbízásából mély hódolattal köszöntjük a Főméltóságú Kormányzóhelyettes Urat, aki évszázados családi hagyományaihoz híven, példátlan áldozatkészséggel és hősiességgel a legelső vonalban küzd a boldogabb Magyar- országért. A Magyarok Istene segítse és védje Főméltóságodat. Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza országos elnök.« Ui tankönyveket készíttetett a kereskedelmi tanonciskolák számára a kereskedelmi miniszter, hogy a gazdasági pályán, nevezetesen a kereskedelem megfelelő szellemi és szakmai felkészültségű utánpótlásáról minél inkább gondoskodhassék. A könyvek megírására felkért kiváló szakférfiak mellett a kereskedelem elismert gyakorlati szakembereinek értékes tapasztalatait, kívánságait is igénybevesz k és a tankönyvszerkesztésnél felhasználják.
