Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-21 / 162. szám
I ARA 8 FILLER 1942 JULIUS 21. KEDD III. évfolyam ♦ politikai napilap 16 2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. TOttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. mßßßßßflßAßßßßßßßßßßßAßßßßßßßßß/*ßßßßß0*ßßßßßfit*ßßßßßßßAßAßßßßßßßßßAßßßßßßßßßßßßPß0AßAßl*W*ßAßßAßfiMMßßß A népművelési bizottság ünnepelte a visszatért zalai területek hősies elszántságú tanítóinak munkaeredményeit Zala vármegye törvényhatósági iskolánkívüli népművelési bizottsága ma tartotta rendes közgyűlését Zalaegerszegen, a vármegyeházán. Történelmi két évtized úttörő munkásságának egy-egy mérföldköve minden egyes népművelési beszámoló, amelyeknek jelentősége és értéke ma már alig vitatható el. A bizottság 22. beszámoló közgyűlése is azt mutatja, hogy a magyar népművelési mozgalom megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. A legnehezebb időszakokban, amikor az anyagi javák és lehetőségek a legszűkebb térre zsugorodtak ösz- sze, bebizonyította, hogy hivatása magaslatán tud megállni minden nehézség ellenére. A közgyűlésen a bizottsági tagok nagyszámban jelentek meg. Fokozta ugyanis az érdeklődést az, hogy ez alkalommal először történt beszámolás a muraközi és a vendvidéki népművelő munkáról. Dr. Brand Sándor alispán elnöki megnyitójában a közgyűlés viharos lelkesedése közben emlékezett meg a visszatért zalai területen működő tanítóságnak elszánt akaraterejéről, amely máris megtermetté méltó gyümölcsét. Hivatkozott az alispán arra, hogy a visszatért területeken működő tanítói kar és a közoktatás szervei olyan munkát végeztek, amely nemcsak nemzetfenntartó jelentőségű, de a tanítói hivatásnak társadalmi megbecsülését is nagyban elősegítette. A Muravidékre került tanítóság együtt él a néppel, átvette a népszervezés munkáját a 151 községben. Ezt az érdemet elfelejteni nem lehet. A Csáktornyái zászlószentelésen tapasztalt fölemelő jelenségekről külön jelentést tett az alispán egyenesen a kultuszminiszternek. Jelentésében kiemelte, hogy az ünnepélyre felvonult szereplő csoportok fejlett magyarsággal adták elő mű- sorszámaikat. Jóleső érzés ez, mert azt bizonyítja, hogy a magyar nemzeti széliem építésében benső viszony van a szereplők és a vezetők között. Ennek az érzésnek a közönség a tanítósággal szemben szűnni nem akaró tapssal kifejezést is adott. A kezdeti bizalmatlanság jelenségeit eloszlatták, sikerült minden téren a nép körében tekintélyt szerezniük a hivatali kötelességen túlmenő munkájukkal. Az alispán a tapasztaltakról meg fog emlékezni a közigazgatási bizottsághoz és a törvényhatósági közgyűléshez teendő legközelebbi jelentésében is. Markos Jenő igazgató, népművelési titkár előterjesztette a bizottság 1941—42 évi beszámolóját, amely hű vetülete a Zalában végzett szorgos és körültekintő' munkának. Helyesen mondja a beszámoló, hogy ma a nemzet lelki felkészültségének szolgálatára van leginkább szükség. A széles néprétegek nevelése és irányítása sokoldalú körültekintést kíván és állandó szoros együttműködésben kell lennie minden más munkakör hatásával. Az államhatalomnak és a nemzeti társadalomnak a munkaközösség szellemében együtt kell dolgoznia, hogy a magyar nemzetnevelés különleges feladatait megoldja. Azután a jelentés kitér arra, hogy az elmúlt népművelési munkaévben minden zaiai faluban és városban Széchenyi szellemében folyt a munka. A legnagyobb magyar hazaszeretetét és apostoli munkásságát állították például a nép ,elé az előadók. De fokozottabb gondot fordítottak a népművelési szervek a közérdekű, hasznos kérdések, a hatósági intézkedések, a rendeletek népszerű és tárgyilagos ismertetésére is. Általában az erkölcsi, nemzeti szellépiű, katonás lelkületű, szociális és keresztény világnézet kialakítása állott az isme. etnyújtás középpontjában. Nem tévesztették iszem elől, hogy a nemzeti lét nagy gyűjtőmedencéjéből, az igazi magyar irodalomból, művészetekből és a nép- műveltség ősi hagyományaiból és nemes szokásaiból áradnak szét a nemzeti hit egészséges hullámai a magyarság szellemi életének minden megnyilvánulása felé. Sajnos, a népművelők törekvéseit gyakran gunyoros fintorral, vagy türelmetlen kézlegyintéssel fogadták még az úgynevezett müveit középosztálybeliek is. Ezek szerint ugyanis a népnek a művelése nem időszerű és nem sorskérdés ma, amikor köröskörül a világban ömlik a vér. Pedig az igazság ott van, hogy á dermesztőén komoly kérdések megoldását csak a nép ősi szellemi hagyományainak és szokásainak átmentésével lehet megoldani, mert ezek megmentése adja az ijgazi és kimeríthetetlen erőtartalékot a végső döntés órájára. A magyar népművelők a belső arcvonal szolgálatának szüntelenül virrasztó őrszemei. Minden törekvésük odairányul, hogy a nép a lelki szükségleteinek kielégítése mellett a jogos lé letigények kielégítésére szolgáló szakszerű és gyakorlati ismereteket is elsajátítsa. Az előadók részére rendelkezésre bocsátott egységes anyag összefogta a népművelési tevékenységet az egész vármegye területén. Meglátszott, hogy laZ előadók jól kamatoztatták a tanfolyamokon elhangzóit tanácsokat és útbaigazításokat. A .nagykanizsai járás 25 községében, a sümegi járás 28, a novai járás 18, a keszthelyi járás 15, a tapolcai járás 20, a pacsai járás 15, a zalaegerszegi járás 45 községében jártak a bizottság központi irányításával útbaindított vándorelőadók a népművelési titkár közreműködésével. Az előadásokat mindenütt a legnagyobb érdeklődés kísérte. Nagy sikerük volt a magyar nóta és dal népszerűsítését célzó központi előadásoknak is. Négyhetes kisgazda- asszonyképző tanfolyam volt Nagykanizsán, Gógánfán, Nyirádon, Vindomyaszőllősön, Al- sópáhokon, Sümegosehiben, Szentbékkállán, Kerecsenyben, Mihályfán, Nagyradán, Kiskani- zsán, Zalakoppányban és Pacsán. Sümegen megnyílt a népfőiskola a jó faluvezetők kiképzése céljából. A bizottság megrendezte az országos mezőgazdasági kiállítás keretében a göcseji népművészeti kiállítást, hogy a feledés és ismeretlenség homályából kiemelje és meg- tisztultan a megillető helyére állítsa az igazi zalai népművészetet. A lefolyt munkaévben a vármegye területén 24 háziipari tanfolyamot rendezett a bizottság. Volt szövő-, szabó,-, varró-, fafaragó-, gyékényfonó-, csuhé feldolgozó és csipkeverő-tanfolyam. A tejfogyasztás népszerűsítése érdekében 126 előadást tartottak. (A szerkesztő megjegyzi: kívánatos, hogy azután a tehenek is győzzék majd a tejfogyasztás emelkedését!) Ugyancsak népművelési előadás keretében hívták fel a figyelmet a selyemhernyó tenyésztésének nemzetgazdasági, jelentőségére. A bizottság igyekezett a Balaton és Göcsej megismertetésére és népszerűsítésére irányuló munkásságát elmélyíteni, intézkedéseket tett a belső vendégforgalom emelésére és elősegítette a vármegye területére kiszálló táj- és népkutató szakközegeknek működését. A zöldkeresztes egészségügyi védőnők 8 községben kapcsolódtak be a helyi népművelési bizottság munkájába. Zalaegerszegen két analfabéta tanfolyamot rendeztek az idegenajkú katonák részére. A 96 hallgató kevés kivétellel mind megtanult írni és olvasni. Törvényhatóságunk területén 370 nép- és 113 egyéb községi könyvtár áll az olvasóközönség rendelkezésére. A népkönyvtári könyvek öisz- szes száma 50.281, az egyéb könyvtárak anyaga pedig 32.091 kötetet tesz ki. Az elmúlt munkaévben az összes könyvtárakból 19.793 olvasó 78.260 kötet könyvet váltott ki. Az előadók közt 444 tanító, 239 pap, 97 jegyző, 82 orvos, 40 tanár és közel 100 egyéb foglalkozású szerepelt. A bizottságnak 3 darab mozgóképvetítésre alkalmas gépe van. Vármegyénk területén 45 inépház állott : az iskolánkívüli munka szolgálatában. A leventeifjúság irányítására minden községben előadásokat, Nagykanizsán és, Zalaegerszegen pedig hat hétig tartó előadássorozatot rendezett a bizottság. Végül a jelentés a hála szavaival fordul a magyar művelődés ügyének legfőbb helyéről, a miniszteri székből távozott H ó m a n Bálint felé, akinek alkotó szelleme Zalában is kijelölte a haladás útjait. Nagy reménységgel üdvözli az új közoktatás- ügyi minisztert, aki az ősi hagyományok szellemétől megihletve vezeti tovább a művelődés- politikát. Ugyancsak a bensőséges tisztelet hangján búcsúzik az ügyosztály éléről távozott dr. Antalfia Antal miniszteri tanácsostól és a jogos bizalom várakozásával üdvözli az országos népművelési munka új vezetőjét, dr. Bisztray Gyula miniszteri osztálytanácsost. Az elmúlt munkaév végén Balatonföldváron rendezett előadóképző tanfolyamon öt dunántúli vármegye népművelői vettek részt, Zalából is húszán. A mintaszerűen megrendezett tanfolyamon a legkiválóbb népművelési vezetők tartottak előadásokat. A nagy ügyszeretettel összeállított jelentés a legbiztatóbb munkasikerről ad számot. Különös érték ez akkor, ha meggondoljuk, hogy az ország egyik legnagyobb kiterjedd vármegyéjéről van szó,
