Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-18 / 160. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1942 JULIUS 18. SZOMBAT III. évfolyam ’ + 760. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüitössy-uica 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz„ ________Zala vármegye társadalmához a Vöröskereszt támogatása céljából adakozásra A vármegye területén felállított Vöröskereszt hadikórházak felszerelésének kiegészítése, a Vöröskeresztes véradó szolgálat kiépítése (vércsoport-meghatározási költségek), a vármegyében szervezés alatt álló és folyamatban levő különböző betegápoló és ápolónői tanfolyamok költségeinek előteremtése és a háború ^következtében a Vöröskeresztre háramló számos új feladat megvalósítása céljából a múlt évihez hasonlóan újra a vármegye közönségének odaadó áldozatkészségéhez kell fordulnom. A mind kegyetlenebbé és kitérjedettebbé váló háborús módszerek következtében ugyanis az eddigieknél sokkal fontosabb feladatok megoldása háramlik ma a Vöröskeresztre. Fokozott kötelesség tehát, hogy a Vöröskeresztet — adományaival is — tehetségéhez mérten mindenki támogassa. Ezért a vármegye mindenegyes lakosának támogatását kérem. A mozgalom elöbbrevitelét célzó nemes adományokat két cm a megyei Vöröskereszt választmánynak a Vármegyei Bank és Takarékpénztár R. T. zalaegerszegi pénzintézetnél nyitott folyószámlájára, értesítő szelvényén „Vöröskereszt“ felirattal ellátott 30 454 számú postatakarékpénztári csekkbefizetési lapon befizetni, vagy a Vöröskereszt egyletek folyamatban levő gyűjtésével kapcsolatban, a gyűjtés során leróni. A Vöröskereszt ügyének elöbbrevitelét célzó nemes adományokért ez utón előre is köszönetét mond vitéz gróf Teleki Béla Zala vármegye főispánja, a Magyar Vöröskereszt Egylet zalamegyei választmányának elnöke. Mit jelent Magyarország számára az iparosodás? A múlt háború utáni években a magyar iparfejlesztésnek hatalmas ellenzéke akadt. Nemcsak az ország határain kívül, ami természetes volt, mert az utódállamoknak nem állott érdekükben a magyar ipari verseny hizlalása, de bent az országban is. Sokan, a földmíves érdekek háttérbe szorítását -látták az ipar- fejlesztésben, különösen pedig annak egyik legfőbb eszközében, a vámtarifában. Kétségtelen, hogy a magas védővámok áldozatokat követeltek, mégpedig nemcsak a mezőgazda- sági népességtől, hanem az egész ország lakosságától. Hogy az áldozat nem volt hiábavaló, azt ma már világosan látjuk. Voltak »azonban akkor is, amikor a vámtarifát megalkották, előrelátó államférfiak. Az iparfejlesztés két legnagyobb hatású szószólója gróf Apponyi Albert és Gömbös Gyula volt. Az előbbi a magyar fölény kiépítésének, illetve megtartásának egyik leghatásosabb (eszközét látta az erős iparban, az Utóbbi pedig a magyar élniakarás jelének tekintette egy hanyatló korban az ipar fejlesztésére irányuló vámtarifa-javaslatot. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének érdekes kiadványa, »A magyar gyáripar a két világháború között« hivatalos adatok alapján mutatja ki, hogy a trianoni Magyar- ország népszaporulata 1920 jés 1930 között 698.117 fő volt, amiből a már erősen telített mezőgazdaság csak 45.152 főt vett föl, míg az ipar csaknem nyolcszor annyit: 358.502 főt. Ha más érv nem szólna az iparosodás mellett, ez egymagában is eleget mondana. Az ipar fejlődését a két világháború között A postahivatal a következőkre hívja fel a tábori postacsomagokat feladó közönség figyelmét: A hadműveleti területen szolgálatot teljesítő honvéd egyének havonként csak egy darab 1 kilogram súlyú csomagot kaphatnak. A tábori postacsomagokban szalonnát, húsárút, gyufát, továbbá olyan cikkeket, amelyek a címzettnek személyes szükségletét meghaladják, vagy a cikk természeténél fogva hadműveleti területen a címzett saját céljaira nem szükségesek "(például órák, piperecikkek, stb.) küldeni nem szabad. Tábori postacsomagokban a fentebb közöltek kivételével szállítható) élelmiszerekből legfeljebb 500 gram, dohány- neműekből legfeljebb 500 gram, vagy 150 cigaretta, vagy 25 darab szivar és szappanból egy darab helyezhető el. A megengedettnél nagyobb számban érkező csomagokat az alosztály-parancsnokok a címzett beleegyezésével a markotányos osztálynak készpénzfizetés mellett eladják, vagy a feladónak »Tilos, vissza« jelzéssel visszaküldik. Német tábori postai címekre szóló csomagokat csak a nemzetközi forgalomban érvényes rendelkezések megtartásával a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján szabad fölvenni. Kívánatos, hogy a feladók a fentieket saját érdekükben tartsák szem előtt, illetve csak a megengedett tárgyakat adják póstára s “havonta egy csomagnál többet ugyanannak a címzettnek tábori posta címre ne adjanak fel. I Szorítások a tábo esomagpostaforgalomban egyébként a következő számok szemléltetik a leghívebben: 1921-ben 2.124 gyár működött az országban 152.591 munkással és 21.134 egyéb alkalmazottal, 1939-be'n 4.334 gyár 341.639 munkással é;s 63,156 egyéb alkalmazottal. 1921-ben a kifizetett bérek és fizetések összege 90 millió pengő és a gyárakban termelt érték 979 millió pengő volt, 1939-ben az illetmények 704 milliót, a termelt értékek pedig 3.768 milliót tettek ki. Ezek a számok nagyon sokat mondanak nemzetgazdasági szempontból. A gazdasági kérdésiekben kevésbbé járatos emberek ennek a közvetlen jelentőségét talán föl sem tudták mérni, de eredményeit ők is érezték. Azt viszont ma már mindenki érti, mit jelent a magyar ipar a mai nehéz gazdasági viszonyok között, a háború élet-halál küzdelmében és mi lenne, ha ez az ipar nem állana itt a maga fejlettségével, sokrétűségével és é letrevaló s ágával. Kézimunkakereskedők üzletköre Egyik vidéki kereskedelmi éis iparkamara fölterjesztésére a kereskedelem- és közlejkedés- ügyi minisztérium a kézimunkakereskedők üzletkörét 136.903 II. 1941 számú leiratában a következőképpen állapította meg: A kézimunkakereskedők erre jogosító iparigazolványuk alapján idegenforgalmi emléktárgyak, valamint iparművészeti és háziipari dísz-, vagy játéktárgyak, úgynevezett norin- bergi árúk árusításával kizárólag csak abban az esetben foglalkozhatnak, ha ezek a cikkek! a kézimunka fogalmi körébe sorozható hímzés, varrás, csipke, vagy egyéb kézimunkázott szőttes anyag hozzáadásával állíttatnak elő. Üzletkörükhöz tartozik még a kézimunkázáshoz szükséges eszközök (hímzőráma, stoppolófa, varrókészletek stb.) árusítása is. A felsorolt cikkekhez nem tartozó egyéb idegenforgalmi emléktárgyak, iparművészeti és háziipari dísZ-, vagy játéktárgyak, norinbergi árúk, esztergá- lyozott apró faárúk, kártya-, cigaretta- stb. dobozok, hamutálca stb. azonban kézimunka- kereskedésre jogosító iparigazolvány alapján nem árusítható, mert az e cikkekkel kereskedés már díszmű-, bazárárű, játék-, vagy norinbergi árú kereskedők üzletkörébe tartoznak.
