Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-22 / 188. szám
Milyen körülményeket kell figyelembe vennünk harctéren levő honvédeinknek téli ellátásánál ? _2__________________________________________________n/\r^ffci.r.T 1942 augusztus 22. * csak arra vigyázzunk, hogy térd alatt ne legyen szoros, ne nehezítse a vérkeringést. Tehát a nadrág alsó szárát is bőven hagyva ’öltözzünk. A polgári lakosság sokban támogathatja a hadsereget, hia prémárút ad. Oroszországban szélsőséges szárazföldi időjárás uralkodik, amiből ránk nézve a legszokatlanabb és legfenyegetőbb a tél. Hónapokon keresztül 30—40 fok hideg uralkodik, hófúvásokkal és hatalmas szelekkel váltakozva. Azokra, akik az időjárásnak ezt a szeszélyességét nem ismerik, az orosz tél végzetes lehet. Mind- annyiunk előtt ott lebeg Napoleon téli háborúja, amely ezrével szedte az áldozatokat és mondhatni puskalövés nélkül pusztította el a francia hadsereget. Az orosz nép évszázadok folyamán kitanulta, hogyan lehlet védekezni a télnek kegyetlensége ellem s így választotta meg ruházatát, alakította át életmódját télen az időjárásnak megfelelően. Ha oroszokat látunk téli öltözetben, önkénytelenül az a véleményünk, hogy a ruhájuk nagyon rosszul szabott, a bunda pedig esetlenül nagy. Pedig a hideg ellen való védekezésnek legcélszerűbb módja s talán a legegyszerűbb módja is a bő, laza Öltözködés. A test fölmelegíti a levegőt maga körül, ez a meleg levegő megreked a ruha redőibem és védő meleg réteget létesít a test körül. Minél több ráncban van a ruha rajtuk, anjnál melegebb. Fokozza a ruha melegségét az, hogy a nyílások körül, kézfejnél, nyaknál, lábnál1 beszűkül, tehát nem engedi, hogy a meleg levegő ki- kihuzódjék a ruhából. Milyen legyen tehát az öltözködés? Vegyünk alsóruhát, ez legyen bő, lyukacsos, puha anyagból kötve, vagy horgolva, esetleg lazán szőve. A merev, kemény vászon nem melegít. Elszorítva a testen sehol se legyen, mert akkor a vérkeringést akadályozza, főleg tehát a kéz- és lábfejnél nie legyen szoros, éppen csak a testhez simuljon. A felsőruha is legyen puha, ritka szövésű, ne szorítson sehol. Jó, ha a nyak jó magasan gombolódik, a kabátujjak és a nadrágszárak csuklónál, illetve bokánál beszűkülnek. Felső- kabátnak legmegfelelőbb a bunda, belül prémmel, mert itt is a szőrzet között megreked a levegő és fölmelegíti a testet. Legmegfelelőbb, ha a prém fölé szél- és esőálló vitorlavászon réteg kerül. Ez nem engedi átfújni a szelet, t ehát a test által föl m el egített levegő nem távozhat el, a test nem tud lehűlni. A fej védéséhez legalkalmasabb a szőrrel bélelt bő sapka, vagy kucsma. Minél többet fedjen el a fejből, csak éppen a legszükségesebb rész maradjon szabadon, szem, fül, orf- myílások. 1914—18-ban sok hósapkát kötöttek, de ezek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mivel rosszul alkalmazták. Kötött, vagy horgol? gyapjúanyag szélben nem tartja a meleget, mert a szél átfúj rajta, az esőt pedig beszívja. Tehát az akkori fajta hósapka csak abban az esetben használható, ha azt külső szél- és vízhatlan réteggel borítjuk. Ne legyen ennek a sapkának redője, gyűrődése, mert a hó megfekszik benne, megolvad, jéggé fagy és nagyobb kárt okozhat, mint amennyi meleget tárolna. A sapkának legmegfelelőbb a jó, vagy kívül-belül prémes kucsma, fülig behúzva. Itt is az a fontos, hogy bő legyen, ne feszüljön, ne szorítsa a fejet. A kesztyű bő legyen, egy-, vagy kétujjas, prémmel bélelt, kívül vízhatlan vászonnal'fed- ve. A szűk kesztyű rosszabb, mint a meztelen kéz, mert elszorítja a hajszálereket a bőrben, a bőr lehűl és hamar megfagy. A megfagyásmak az oka az, hogy az érző idegiek ingerlékenysége a hideg következtében alászáll, így nemcsak a hideg, hanem a tapintó és fájdalomérzés is tompul, egészen elvész ez az érzés, tehát nem védekezik a szervezet a lehűlés ellen, mert már nem érzi és így fagyhat le keze, lába, orra, füle. Lábbelinek egyedül alkalmas a bő csizma, vagy bőrből, de még inkább a nemezből való. Ugyanis a nemez még rosszabb hővezető. Fontos, hogy a csizma jó néhány számmal nagyobb legyen, ne tudjon feszülni sehol, a csizma és a test között levő részt j>edig lazán ki kell tölteni puha ruhaneművel. Emlékünkben van még az első világháború, amelynek első telén igen sok katonánk lába fagyott el a szűk bakancs és feszesre csavart lábszárvédő miatt. A katonaság sokat tanult ,a világháború alatt és még többet a már elmúlt tél hadjáratában, hogyan kell védekezni az orosz »Tél tábornokikat szemben. A német hadsereg megtette a maga intézkedéseit, a magyar hadsereg is ellátta magát a szükséges téli anyagokkal. Azonban nem tudjuk, mekkora tél következik ránk és sok magyarnak kell kint őriznie az országot. Ezért kötelességünk, hogy már megszervezzük a téli ruhagyűjtést és észszerűen, a szükséghez mérten, de a szükséget bőségesen 'fedezve terejmtsük elő katonáinknak a meleg ruházatot. Mi az, amit a katonaság használni tud? Fehérneműből miniden kötöttárú megfelelő, a vászonnemü is jó, de puha és többször mosott legyen. Jó a vastag harisnya és a jogzokni. Fehérneműre .jöhet gyapjú-, vagy pamut pullover, vagy szvetter, lehetőleg csuklóig érő, vagy csuklónál visszahajtott ujjakkal, magas nyakkal. Jó az érmelegítő is, ha az puha és a kabátnak a nyílását eltörni. Ha azonban a kabát ujja eláll tőle, semmit sem ér, miért mellette léghuzat támad és hűti a testet. A katonai zubbony megfelelő a téli időjáráshoz, a buggyos nadrág is jó, Lehet könnyű, puha prém, vagy pedig vastagabb, merevebb is. Ezt a hadsereg mind fel tudja használni. A puha prémből zubbony alá bekecset csinálhat, a merevebb prémeit pedig bundának, vagy bundabélésmek használhatja fel. A puha prémből kesztyűt, fülvédőt, sapka- bélést lehet készíteni. A kötött gyapjú, vagy pamutárúból ugyanilyen ruhadarabok készíthetők. Mennyit adjon a polgári lakosság? Mindent, amire múlhatatlanul nincs szüksége, mert kötelességünk, hogy teljes biztonsággal és 100 százalékon felül el tudjuk látni katonáinkat. Mindenki előtt az lebegjen, hogy a hadsereg helyettem és helyetted vigyáz odakint és hogy ha egy emberünk is szükséget szenved, abból reánk, a belső arcvonalra is hátrány származik. Mikor adakozzunk? Kezdjük meg már az adást most, hogy mire szükség van rá, minden ruha készen legyen. A szervezet a hideg ellen először úgy védekezik, hogy nem engedi a testet lehűlai, tehát elszigeteli a külső behatástól. Viszont védekezik azzal is, hogy több meleget termel, fokozza az anyagcserét. Hideg téli időben több melegmennyiséget kell magunkhoz venni, főleg olyan anyagokból, amelyeknek nagyobb az égési melege. j Télen tehát nagyobb mennyiségben van szükség zsírra és húsra. j *1 m ■■ A zsírtartalmú ételek közül főszerepet játszik a szalonna, a húsételek között pedig a zsírosam kolbászfélék és a különböző füstölthusok. Az italok közül számításba jön a különböző meleg ital, nevezetesen: a forró tea, forró feketekávé. Az alkoholnak is van melegítő hatása, de ez csak rövid ideig tart, utána tompultság, fásultság lép fel, ezért tehát hideg időben alkoholt használni nem ajánlatos frissítőül, mert sokkal súlyosabb következményei lesznek. Az izgató folyadékok (kávé, tea) olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek a vérnyomást fokozzák, a vérkeringést élénkítik. Tehát a bőr felületén a vérkeringést javítják: megakadályozzák a test végeinek a lehűlését és így a megfagyását. Ha nagy hideg éri a szervezetet, az ember önkénytelenül is kevesebbet mozog, ennek következménye az lesz, hogy elálmosodik. Ilyenkor a bőrerek szűkülnek és még jobban hozzájárul a test lehűléséhez-ez az állapot. Ezért célszerű koffeintartalmú forró folyadékról gondoskodni. Kötelessége tehát az itthonmaradottaknak előteremteni ezeket, hogy akik értünk harcolnak, ne kerüljenek mostoha körülmények közé közömbösségünk miatt. Tankönyv rendeléseket már mosf Gondoljunk a gyermekek egészségére! Csak új tankönyvet adjunk a kezükbe! tessék előiegyeztetni JP Kakas Ágoston könyv-, papír- és irőszerkereskedésében Az óiska tankönyv sok betegségnek, különösen a tüdövésznek lehet a terjesztője! Zalaegerszeg. Kossuth Laios-utea 8. Telefon 131.
