Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-07-04 / 148. szám
1942 július 4. 3 Az új közellátásügyi Ezen a héten töltötte be a kormányzó úr néhai Györffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter elárvult tárcáját, amikor Lossonczy István államtitkárt nevezte ki közellátási miniszternek. Losonci Lossonczy István 1883-ban Miskolcon született régi nemesi családból. Gimnáziumi tanulmányait a miskolci református főgimnáziumban végezte, majd jogot hallgatott a budapesti egyetemen. Egyetemi tanulmányai után katonai pályára lépett és huszártiszt lett. A világháborút az első naptól az utolsóig végigharcolta, részint mint csapattiszt, majd vezérkari beosztásban, mint a 6. lovasdandár és az 1. lovashadosztály vezérkari tisztje. A kommunisták halálraitélték, de sikerült elmenekülnie és eljutnia Siófokra a nemzeti hadsereghez, ahol a fővezérségnél teljesített szolgálatot. Hosszabb ideig a honvédelmi minisztériumban működött, mint csoportvezető. 1922 ben nyugállományba ment, mint őrnagy. Ezidőtől kezdve felesége birtokán gazdálkodott. Tiszaderzsi gazdaságában öntözőgazdálkodást létesített, amely a mai napig is mintatelepül szolgál. Mint gazdálkodó, állandóan mezőgazdasági, öntözési és szociális kérdésekkel foglalkozott s ezen a téren élénk hírlapírói tevékenységet fejtett ki. Több éven át elnöke volt a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának. Elnöki minő ségében számos komoly mezőgazdasági tanulmányt irt. Ugyancsak élénk résztvett Szolnok vármegye közéletében, mint legtöbb adót fizető jogon törvényhatósági bizottsági tag. Közéleti tevékenysége mellett történelmi és régészeti tanulmányokat folytatott. Régészeti szakcikkei nemzetközi viszonylatban is nagy megbecsülésnek örvendenek. Politikai pályafutását 1936-ban kezdte meg, amikor Gömbös Gyula halála után egyhangú választás alapján az abádszalóki kerület képviselőjévé választották. Képviselői minőségében több beszédet mondott a mezőgazdasági és öntözési feladatokról, majd 1938 ban az öntözési hivatal felállításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor a Nemzeti Egység Pártjának vezérszónoka volt. 1938-ban Hajdú vármegye és Debrecen szabad királyi város főispánjává nevezték ki. 1939-ben a VI. hadtest ország- mozgósitási kormánybiztosa Amikor 1940. év végén a közellátás központi szervezésével kapcsolatban közellátási kormánybiztos lett, Debrecen és a vármegye területén oly mintaszerűen szervezte meg a közellátást, hogy sok berendezését országos viszonylatban is mintául vették. Kitűnő szervezőképességével működési területén a legnehezebb viszonyok között is biztosította a közellátás rendjét és nyugalmát. 1941. szeptemberében az újonnan szervezett Közellátási Hivatal politikai államtitkárává nevezték ki, hogy a közellátás terén szerzett értékes és gazdag tapasztalatait országos viszonylatban is érvényesíthesse. Működése kezdetén páratlan erélyességgel végetvetett a főváros élelmezésében mutatkozó zavaroknak. Személyes tapasztalatokat szerezve a legsürgősebb esetekben azonnal intézkedett. Mint Györffy-Bengyel Sándor legfőbb munkatársa és tanácsadója, a közellátási igazgatás megteremtője és a közellátással kapcsolatban kérdések legalaposabb ismerője. Évtizedes saját tapasztalatai alapján kiváló ismerője a gazdagondoknak. Államtitkári működése alatt állandóan ellenőrizte a vidékei, bejárta mindazon helyeket, ahol zavarok voltak és a helyszínen kiadott rendelkezésekkel szüntette meg a baj okát. Többizben külföldi tárgyalásokon vett részt és nagy segítségére volt az a körülmény, hogy négy világnyelven beszél. BÉ. 'iJB FERENCJÓZSEF KESERUVIZ Lossonczy Istvánt államtitkári állásában érte a legfelsőbb megbízatás. Személyében a miniszteri székbe olyan ember kerül, aki válságos időkben a legalkalmasabb e fontos hely betöltésére. Katona volt — a világháború egyik legszebben ékesített tisztje —, gazdaember, aki évtizedeken át saját birtokán tanult és dolgozott, A melegebb időjárás miatt a tábori postai csomagok tartalmának újabb szabályozása vált szükségessé. A hadműveleti területen szolgálatot teljesítő honvédek továbbra is havonta csak egy darab egy kg súlyú csomagot kaphatnak, de szalonna, kolbászféle, húsárú, gyufa, továbbá a címzettnek személyes szükségletét meghaladó vagy a hadműveleti területen nem szükséges egyéb cikk nem küldhető. A csomagokban élelmiszerből legfeljebb 500 gram, do- hányneműekböl legfeljebb ICO gram, vagy 150 darab cigaretta, vagy 25 darab szivar, szappanból legfeljebb egz darab helyezhető el. A megengedettnél nagyobbszámban küldött csomagokat „Tilos!“ jelzéssel visszaküldik a Még tiz napig szabad kacsát és libát vágni De a közforgalomba hozni tilot Az idei liba és kacsa fogyasztásának korlátozására kiadott rendelettel kapcsolatban a magyar királyi Közellátási Hivatal a következőket iíozza az érdekeltek tudomására : Több helyről érkezett kérés folytán a magyar királyi Közellátási Hivatal kivételesen hozzájárult ahhoz, hogy a június 26-a előtt tömésre fogott idei libák és kacsák a mai naplói számított tiz napon belül élő állapotban piacra hozhatók kényszereladás céljából. Ezeket a piacra hozott tömött libákat és kacsákat csak ----------------------------------------------a Magyar Baromfikiviteli Egyesülésnek tagjai vásárolhatják fel vagy közvetlenül, vagy a Magyar Tojáskiviteli Egyesülés által kiadott sorszámozott fényképes szedői igazolvánnyal ellátott megbízottai útján. Az igy felvásárolt libák és kacsák közforgalomba nem hozhatók és azokat a felvásárlást végző Magyar Baromfikiviteli Egyesülés tagjai kizárólag a m. kir. Közellátási Hivatal rendelkezésére kötelesek tárolni. A rendelkezések megtartását a hatóságok ellenőrzik. Kötelezővé kell tenni az ovodábaiárást Ne tessék megijedni — majd megmagyarázom, hogy miként liehet az ovodakat forradalmasítani. Erős meggyőződésem, íhogy ha az ovoda- látogatás kötelező volna úgy, mint ahogyan kötelező az iskola-látogatás; ha az óvodákat átalakítanák úgy, mint ahogyan Olaszországban átalakították — egy-két nemzedékein keresztül meg lehetne oldani nálunk iis a nemzetiségi kérdést. Hivatkozom amerikai tapasztalataimra. Amerikában minden gyermek ötéves korában iskolaköteles. Az első év azonban gyermekkert, vagyis ovoda, ahol a gyermekek angolul játszanak, verselnek, énekelnek. Három-négy hónap alatt a gyermekeket játszva belevitték aZ angol-amerikai eszme vonalába.. Miért ne lehetne ezt megcsinálni Magyar- országon is? Ha megcsinálhatta Románia Erdélyben, a szerb Bácskában, az olasz! Olaszországban, az angol Amerikában — nem értem, hogy miért ne csinálhatnák meg ugyanezt a magyarok Magyarországban?! De ne erőszakkal, hanem játszva csinálják! Példának állhat előttünk az olasz ovoda- rendszer, az Agazzi-testvérek rendszere. Az olasz ovoda is egészségügyi intézmény, még inkább azonban nevelő célzatú és a nemZeti eszme szolgálatában áll. Az olasz ovoda kötelező. Minden gyermeknek megvan az óvodában a maga kis szekrénye, amelyben a szükséges kellékeket szép rendben elhdyelzi. Itt történik a mintaszerű mosdás, — persze játszva. Ha rendben vannak, imádkoznak, az tán énekelnek, mert fő a vidámság. Következik a szobatakarítás, aztán a főzés, a babák ö’töz- tetése, rendbehozása — szóval minden úgy, mint ahogyan otthon a rendes mama csinálni szokta. A versek, szavalatok, énekek vallásos, és hazafias szellemben hangzanak. Érdekes, hogy voltak egyesek, akik a vallásos szellemet ki akarták zárni az óvodából, Mussolini azonban védelmére kelt az Agazzi-testvérek rendszerének és az egész országra nézve kötelezővé tette a vallásos irányt. Ez volna az ovodák forradalmasítása. A réginek újjáalakítása, egészen új vonalba való beállítása. Mi kellene ehhez? Először megértő ember. Egy Pestalozzi, egy Eötvös József, egy Johan államtitkár, aki nemcsak az egészségügyet, hanem a nevelést is irányelvnek tekintené. Aztán kellene törvény, illetve áldozatkészség, amely az óvodákat megfelelően támogatná. Átalakítaná a célnak megfelelően. Kellően javadalmazni kellene az óvónőt, hogy kötelező tanfolyamokon, megfelelő anyagi támogatás mellett gyarapííhassa ismereteit. BILKEI FERENC. Újra szabályozták: a tábori postai csomagok: tartalmát feladónak saját költségére, vagy a címzett beleegyezésével készpénzfizetés mellett a marko- tányosztag veszi át. A megnemengedett tartalmú csomagot „Tilos!“ jelzéssel minden esetben visszaküldik a feladónak. Dohányneműeket, gyufát, stb.-t lehetőleg a Vörös Kereszt útján küldjünk a hadműveleti területre, mert ilyen adományokkal az összesség ellátási színvonalát emeljük. így ajándékot az a honvéd is kap, akinek hozzátartozói szűkösebb viszonyok között élnek s viszont az sem dúskál, akinek családja jobb anyagi körülmények között van. Ezt igy kívánja a bajtársias- ság.
