Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-01 / 172. szám
1942 augusztus 1. rmá^kET 5 Hősök a betegágyon egy magyar tábori kórházban (M. kir. 1. honvéd haditudósító század köziése.) Aki a háborút látja, vagy ismeri, illetve elképzeli, annak nem lehetnek, kétségei afelől, hogy ahol harci eszközökkel, a korszerű háborús műszaki berendezéseknek csaknem valamennyi régebbi és legújabb eszközével küzdenek a lelek, ott van veszteség és sebesülés is. A korszerű hadvezetés bölcsen gondoskodik arról, hogy a háború sérültjeit, mindjárt az első vonalakban is, megfelelő védelemben, segítségben részesítsék. Ezért vannak a nagyszerűen felszerelt és mindenképpen kiválóan kiképzett orvosok vezetése alatt működő különféle egészségügyi egységek, amelyek halált megvető bátorsággal rohannak a küzdők nyomában és összegyűjtik azokat, akik vérük hullatásával tettek tanúbizonyságot feltétlen erkölcsi bátorságukról, hazaszeretetükről. Az első segélyhelyeken, ahol a gyorsaság a íontos, nincs idő a beszédre. Valahányszor az ilyen helyek mellett vezetett az útunk, csak néma tisztelettel vonultunk félre, hogy a felelősségteljes munkát ne zavarjuk Legfeljebb néhány biztató szót ejtettünk, cigarettával kínáltuk meg szegény szenvedő magyar testvéreinket, de nem faggattuk őket, Jóval hátrább, ahová már a harci zaj nem jut el, ahol a háborús viszonyok közepette a lehető legnagyobb biztonság és kényelem fogadja a sebesülteket, a tábori kórházakban egészen más kép várt bennünket. Hófehér ruhába, köpenybe öltözött orvosok, vöröskeresztes ápolónők veszik védelmükbe a sebesülteket és itt már felenged bennük az az első fájdalom, amit sérülésük okozott. Szemlátomást tér vissza szemükbe a remény és a biztonság érzete. Békésen fekszenek az ágyakon és várják sorsuk további kialakulását. Amint annyira megerősödtek, hogy nagyobb útat is kibírnak, a szállítás nem árt meg neki, azonnal tovább, hátrább kerülnek. Itt már szinte jókedvűen mondják el, milyen körülmények között és hol sebesültek meg. Hősök ők valamennyien, akik szenvedésükkel, életük kockáztatásával tettek eleget kötelességüknek. Meg kell örökíteni tetteiket a jövő számára, hadd lássa és vegye tudomásul mindenki, minden magyar, hogy a keleti arcvonalon küzdő hadseregünk kikből áll, mi vezeti katonáinkat a győzelem felé . . . ! KERESZTELY mer és mindegyikről tud csaknem mindent. Férfiasán, katonásan, de utólérhetetlen gyöngédséggel, amilyenek csak az orvosok tudnak a betegek felé közeledni, — úgy ápolja őket. Halk hangon utasítást ad egyik-másik vöröskeresztes nővérnek, azután tovább halad az ágyak között. — Ami a sebesülteket illeti — folytatta —, meg kell állapítanom, hogy egytől-egyig derekasan viselik a fájdalmakat. A hangulatuk kitűnő és a csapathoz való ragaszkodásuk töretlen. Nagy szeretettel és megelégedéssel beszélnek tisztjeikről, mert saját szemükkel látták, amíg az első vonalakig jutottak, hogy a szovjet menyország puszta koholmány. Csak szennyet, nyomort és istentelenséget láttak mindenütt. Okos magyar paraszti eszükkel leszűrték a tapasztalatokat és egyöntelűen állapították meg, hogy a szerencsétlen orosz népet, amely mar annyit szenvedett történelme során, a kommunizmus csak még jobban letaszította az emberi élet fejlődésképes színvonaláról. „A nemzet igazi hangja . . Hangoztatta, hogy amit mond, azok nem az ő szavai, hanem azoké, akik elébe kerültek, azoké a szenvedő harcosoké, akik előtte, az orvos előtt talán a legőszintébben beszéltek, életük válságos pillanataiban. — Nem hírverés ez, derék magyar katonáink őszinte megnyilatkozása. És egyúttal ez a nemzet igazi hangja is ! Kértem, említsen meg egy-két esetet. Beszéljen betegeiről. — Külön örömet jelenteti nekem, hogy — egészen véletlenül — olyan helyre, beosztásba kerültem, ahová a szombathelyi és környéki bevonultakat szállították operációra. Volt közöttük nem egy, akit a polgári életben vakbéllel operáltam, többek között onnan ismernek, hogy hozzátartozóik jártak már ottani kórházamban. Nagyszerű percek voltak azok, amikor megismertük egymást, láttam a tekintetükön, hogy máris megnyugodtak, engedelmesen feküdtek le a műtőasztalra . . . — Az utóbbi napok legérdekesebb harci történetét Tüske Péter őrvezető mondotta el. Szegényt gégelövéssel hozták be hozzám. Elmondotta, hogy másodmagával feküdt az első vonalakban, amikor hirtelen egy lelőtt szovjet HÍRNEVES 'ZONGORATERME Budapest,VILMOS CSÁSZÁR-ÚT66. repülőgép ért földet előttük. Ők odarohantak a géphez, lövésre kész puskával szólították fel az oroszokat a megadásra. Két pilóta azonnal ki is szállt a gépből. Felemelt kézzel jelezték, hogy megadják magukat. Tüske őrvezető eléjük lépett és fogságba akarta venni az oroszokat. Már csak négy-öt lépésnyire álltak egymástól, amikor az egyik szovjet pilóta hirtelen pisztolyt rántott elő és feléjük lőtt. A golyó Tüske Péter társának gyomrába fúródott Az őrvezető gyorsan a földre vetette magát és megnyitotta a tűzet. Mind a két orosz ott maradt a helyszínen, azonban ekkor kiugrott a gépből a harmadik muszka és felvette a harcot. Tüske Péter gégelövéssel terült el, míg az orosz gép nekiiramodott és elrepült. — A szerencsétlenségében — mondja a főorvos — szerencse is volt. A golyó a nagyerek között siklott át, az őrvezető megmenekült. Most már gyógyulóban van. Nyolc nap óta eszik, iszik és két hét múlva haza kerül... — Az is meglepetés volt, amikor a műtőasztalon az egyik éjjel ismét ismerős arccal találkoztam. Küronya István volt tartalékos hadnagy, a nagykanizsai kereskedelmi iskola tanára. Jó ismerős, vakbéllel operáltam otthon. Megsebesült, de már jobban van és hazafelé tart. Sok mindenre felhasználható a csont Beszél az orvos A város szivétől messzire, kint az utolsó há’ zak között emelkedik a szép, kétemeletes épület, amelyben egy magyar tábori kórház ütötte fel a székhelyét. Két kapuja állandóan nyitva van. Külön őrség áll a főbejárat előtt, a hord- ágyak a falhoz támasztva várják a sebesülteket. — Ma délután, — mondja egy orvos-zászlós — gyenge a forgalmunk, hála Istennek Jó jel, arra vall, hogy ma reggel nem voltak vérveszteséggel járó harcok. Úgy, hallottam, hogy a katlancsaták ügyesen alakulnak, az oroszok sorra megadják magukat, katonáink léiekzethez jutnak, tervszerűen morzsolják fel az ellenséget. Bezzeg, a múlt hetekben volt néhány meleg napunk. Alig győztük a munkát, azonban megállás nélkül dolgoztunk és a jelek szerint siker koronázta tevékenységünket. A kórtermekben alig fekszik egy két betegünk, a többit máris elszállították. Az ügyeletes orvos szobájában a sebészfőorvost, zászlóst találtam. Pihenőjében éppen versírással töltötte az idejét. Csodálatos! Egy ember a fronton, aki olyan hatalmas lelki nyugalommal rendelkezik, hogy felelősség- teljes munkakörében még az irodalomnak is szentel perceket. . . Igazi írói lélek. Szeméből a jóság és a kiegyensúlyozottság biztató tüze lobog. Fejünk fölött bombázó repülőgépek kavarják a levegőt, a motorzúgás szinte süketítő, azonban őt nem zavarja . .. Betegei rendben, ellátottan fekszenek a helyükön. Gyógyítja őket a sebekre tett orvosság, meg a legnagyobb gyógyító, az Idő . . . A sebesültekről beszélgetünk, majd körülnézünk a szobákban. Mindenkit névszerint isA nyersanyaggazdálkodásban a világháborús szükség és kényszer csodálatos találékonyságot és gondos körültekintést fejlesztett ki. A máskor semmibevett, vagy egyenesen megvetett huiladékanyagoknak is van használhatósága. Érdekes, hogy mennyi mindenre tudja már fölhasználni a tudomány az igazán sokoldalúnak nevezhető hulladékcsontot. A csont anyagának 10 százaléka a benzinnel kifőzhető csontzsir. Glicerin, sztearin, olein és szappan készül belőle. A termékek fontossága különösen a mai háborús időkben nyilvánvaló. Oleint találunk a nyomdafestékben és az indigópapírban, de mint tisztítószer és furóolaj is fontos. A glicerin hadífontossága közismert, a békeszükségletben pedig nélkülözhetetlen a lakkok és festékek (írógépszalag), tinta, szappan, ajakrúzs, hajvíz és gitt készítésénél. Szövetek és bőranyagok kikészítése, valamint a likőrök és szeszkivonatok édesítése sem történhet glicerin nélkül. A lepárlásnál visszamaradó glicerinszúrok van a cipőpasztában, de mint szigetelőt is használják a villanymüszakban. A csontzsírból a szilárd alkatrészek kifagyasztásával hidegben is folyékony olajat nyernek, ami óraolajozásra is alkalmas. A csont mint nyersanyag nélkülözhetetlen az enyviparban is. Az apróra tördelt csontot benzinnel zsírtalanítják, savakkal kezelik, majd nagy nyomás alatt gőzölik, mialatt az enyv- tartalmú alkatrészek glutinná változnak. Ezt a főzetet forró vízzel vonják ki az átgőzölt csontból, átszűrik és leülepítik. Táblákba öntve, mint asztalos- vagy táblaenyv áll az ipar rendelkezésére. Benzincsöpögtetéssel állítják elő a golyóalakú gyöngyenyvet. A puha csontporcogó 15 százalékát teszi a csontanyagnak. Vegyileg föloldva tiszta zselatin lesz belőle, amit nemcsak a háztartásban, de a film- és fényképiparban is felhasználhatnak. A csont újabb 35 százaléka végül a csont- föld vagy csonthamú. Nagyfokú fölmelegítéssel és kalciumfoszfát, majd mész hozzáadásával értékes szuperfoszfát műtrágyát nyernek belőle. De a csontmalrr.okban őrölt és enyvtelenített csont is fölhasználható mint műtrágya vagy takarmány, mert foszforsavat és különböző sókat tartalmaz. Az enyvtelenített csontmaradékot csontszénné égetve a porcellán- és tejüvegipar alkalmazza, A vegyi úton nyert anyagokon kívül még másképpen is értékesítik a csontot. Már ősidők óta mindenféle tárgyat faragnak belőle. Erre különösen alkalmas a marha és szarvas csontja, viszont a lóé már nem olyan jó. Általában fésű, gomb, késnyél, botfogantyú és egyéb apró dísztárgy készül csontból. A legújabb idők műanyagiparának fejlődése persze jelentősen háttérbe szorította a csontfaragást. A csont ilyen sokoldalú fölhasználhatósága igazolja a csonlhuliadékok gyűjtésének fontosságát, még hozzá nemcsak a mészárszékekben és vágóhidakon, hanem a vendéglők és háztartások konyháiban is. Az általános nyersanyaghiány idején nem szabad erről az elsőrangú nyersanyagforrásról megfeledkezni, sőt a most nyert tapasztalatainkat a békeidőbe is át kell mentenünk.
