Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)

1942-07-01 / 145. szám

1942 július 1. Dr. Szilágyi Béla Grand Hotel IMPERIAL na Budapest, VII., Rákóczi-ut 90. Keleti pályaudvartól 1 perc. 150 szoba, hideg­meleg folyóvíz, központi fűtés. Szobák 5 pengőtől. Komfortos, modern családi szálloda. Zalai népművelők továbbképzése Balatonföldváron Gyönyörű nyári napsütéses reggel robogott be velem a vonat a Balaton patinás fürdőhe­lyére: Balatonföldvárra. Itt már a kora reggel dacára is élénk volt az élet, mert a zalai, (so­mogyi, tolnai, fejér- és baranyamegyei nép­művelők siettek a tanfolyam előadásaira. Volt közöttük pap, jegyző, tanár, tanító. Ott láttam a húsz zalai népművelő között dr. Medve István tanfelügyelő, tanügyi tanácsost, Markos Jenő népművelési titkárt, dr. Pásztor Miklós tanügyi titkárt, dr. Nagy Amadé bencés ta­nárt, Farkas Sándor iskolafelügyelőt, Asztalos József és Papp György igazgatókat, Csay Jó­zsef népműveléshez beosztott tanítót. A 6 napos továbbképző tanfolyamot a bala- tonföldvári kaszinó bártermében tartották. Ez­zel is kifejezésre akarták juttatni, hogy a tör­ténelmi idők mai magyarjai az idejüket nem szórakozással, hanem az eljövendő szebb élet alapkövének lerakásával töltik.. Gyönyörűséggel hallgattam az országos hírű (előadóknak, dr. Balassa Brúnó, és dr. Kása Kálmán miniszteri osztályfőnököknek, dr. Bisztray Gyula osztálytanácsosnak remek útba­igazító előadásait. De a zalai szívemnek leg­nagyobb örömet mégis az okozta, amikor Markos Jenő igazgató, népművelési titkárunk tartotta meg élvezetes előadását a népszoká­sokról és néphagyományokról. Ez a tudomá- mányos és értékes előadás nemcsak taps­orkánt, hanem őszinte elismerést váltott ki. A hallgatóság megbízásából dr. Nagy Amadé ki is jelentette, hogy Markos Jenő népművelési titkár szónoki tehetsége már messze túlnőtt a vármegye határán. Délután tanulmányi kirándulásra mentem a tanfolyam résztvevőivel Tihanyba és Balaton- füredre. Ez olyan feledhetetlen volt, hogy még most is hallom annak visszhangját. Este pedig művelődési estet tartottak a tanfolyam hallga­tói a Kupa-szálló dísztermében. Az estet dr. Nagy Amadé nagyradai bencés plébános szer­vezte meg a tőle megszokott szellemességgel. A gazdag és színvonalas tartalmú estnek zalai előadói közül ki kell emelni Rúzsa Sándorné kedves zongorajátékát, majd Farkas Sándor iskolafelügyelőt, aki ízig-vérig magyaros tár­gyú előadásával könnyeket csalt hallgatói sze­méből. Késő éjjel volt, amikor a zakatoló vonattal elhagytam Balatonföldvárt azzal a tudattal, hogy nem kell féltenünk azt a nemzetet, amelynek ennyi értékes tagja van. Ezek a pép- művelők és népnevelők mind a magyar 'élet belső sarcvonalának őrtálló katonái. (F.S.) Zalai iskolai értesítők szemléje A zalaegerszegi m. kir. állami Cisány László kereskedelmi középiskola és a vele kapcsola­tos társulati egyéves női kereskedelmi szak­tanfolyam 1941—42-ről szóló évkönyvét Fe- renczy Zoltán igazgató tette közzé. Bevezetésképpen gróf Széchenyi István köz­életi működésének rövid jellemképét kapjuk. A népi közösség gondolatának első hirdetője volt a »legnagyobb magyar«, akinek erős táj- szeretete, hazafias érzése, szüntelen alkotás­vágya és áldozatkészsége méltán lehet esz­ményképe a cselekvő iskola ifjúságának. A múltakba visszapillantva, a kereskedelmi iskola gyökerét megtaláljuk már az 1874-ben meg­nyílt polgári iskola IV., V. és VI. osztályaiban működő szaktanfolyamban. Ez 1885-ben meg­szűnt s helyébe lépett a közép-, majd a felső kereskedelmi iskola. Először közös volt az épület és közös a tanári testület is. Mikor azonban az 1897—98 tanévvel a polgári fiú­iskola megszűnt, az épület a kereskedelmi is­kola kizárólagos használatába ment át. Álla­mosítást nyert az iskola az 1899—1900-ik év­ben, húsz év múlva pedig az addig 3 évfolya­mú iskolatípus négy évfolyamúvá vált. Végül az iskolának az 1940—41-ik tanévvel meg­történt kereskedelmi középiskolává váló átszer­vezésével a gimnáziummal egyenlő színvonalon Siló iskola lett. Az intézet élén eddig hat igaz­gató működött. A tanári testület az egész iskolai év fo­lyamán hiányos létszámmal dolgozott, egyrészt a háború miatt, másrészt mert az egyik tanár hónapokon át betegszabadságon volt. Az így hétből megmaradt négy tanár­nak magas óraszámmal és a tantárgybeosztás- mak módosításaival kellett dolgoznia. A vidékről bejáró tanulók a forgalmi nehézségek miatt néha napokig elmaradtak az órákról. Ez Volt a legkellemetlenebb, mert nem lehetett az előirányzott lépésekben haladni a tanítási anyag feldolgozásában. A tanulók egészségi {állapota nem volt kielégítő. Ezért nagy egyes osztályokban a mulasztott órák száma. Az is­kola "fenntartotta a növény- és állatvédelem kapcsolatosak voltak. Szolgálati év tekinteté­ben a tanári testület legidősebb tagja Feren- czy Zoltán igazgató (27 év) és Fürtös Lajos (25 év). Az ifjúsági egyesületek között sze­repel a Diákkaptár is, amely vashulladék gyűj­tésével foglalkozott, majd 12 ezer darab se­lyemhernyót szerzett be, hogy a selyemterme­léssel biztosítson magának kezdő tőkét. Saj­nos, az intézetnek se tornaterme, se játékra alkalmas udvara nincs. Mindazáltal az ifjúság sportszelleme dicséretes, amit több mérkőzés eredménye, a Toldy-kupa és Takács vándordíj elnyerése is bizonyít. A beírt nyilvános tanulók száma 162, az osz­tályozottaké 148 volt. Ez a szám hat év óta a legkisebb. Vallás szerint 130 róm. kát., 2 református, 6 evangélikus és Í0 izraelita ta­nuló volt. A közeli környékről összesen 66 tanuló járt be. Tanulmányi eredmény tekinteté­ben kitűnő rendű volt 2, jeles 6, jó 36, elég­séges 76, elégtelen 28 tanuló. Teljes érett­ségi vizsgálatra 32 tanuló' jelentkezett, akik közül 28 vizsgázott sikerrel. Érdekes, hogy pályaválasztás tekintetében csupán 1 lé­pett a kereskedői és 1 az ipari pályára. A legnagyobb rész tisztviselőnek megy. Ez a jelenség gyakorlatilag merő ellentétben áll az­zal, amit az értesítőben olvasunk: az iskola »nem mulasztott el egyetlen alkalmat sem an­nak megérttetésére, hogy az átalakuló magyar gazdasági élet őrhelyei felkészült és rátermett munkást kívánnak meg«. Szomorú a statisztikának az az adata is, hogy 148 osztályozott tanuló közül mindössze 1 beszél németül és 1 franciául. Hogyan lehet elképzelni a jövő gyakorlati emberét, élet- harcosát legalább egy világnyelv ismerete nél­kül? Aki a magyaron kívül más nyelvet nem ismer, az Göcsejből úgyszólván ki se moz­dulhat, ha érvényesülni akar. A női kereskedelmi szaktanfolyam felállítá­sát az 1912—13 évben az iparos és keres­kedő társadalom kívánsága eredményezte. Át­menetileg a növendékek alacsony száma miatt megszűnt 1919-ben és csak 1923-ban nyílt meg újra. Később megint szünetelt az 1925— 26 és az 1932—33 tanévben. A szaktanfolyam fennállásának eddigi időtartama alatt 500 nö­vendék szerzett bizonyítványt. Az elmúlt tan­évben 47 tanulót írtak be, 45-öt osztályoztak, A környékről 15 növendék járt be. A tanulmá­nyi eredmény szerint jeles rendű 9, jó 15, elégséges 17, bukott 4 tanuló. gondolatának hagyományos ápolását. Fát 28 tanuló ültetett, összesen 90 darabot, 34 ta­nuló pedig madáretetőt tett ki. Az egyes tan­tárgyak anyagával kapcsolatban eredményesen alkalmazták a film bemutatást. A gyakorlati életre való nevelés célkitűzésében hasznos szolgálatot tettek a kereskedelmi üzemi gya­korlatok, amelyek tanulmányi látogatásokkal is A MÁV módosította a személydíjszabási korlátozásokat A Vasúti és Közlekedési Közlöny június 28-iki száma közli, hogy június 30-ának 12 órájától július 15-ének 24 órájáig továbbra is személydíjszabási korlátozás alá esnek: 1. a mérsékelt árú menettérti jegyek a velence-tavi forgalomban; 2. a mérsékelt árú menettérti jegyek egyes ipari, kereskedelmi és közigaz­gatási gócpontokra és gócpontokról irányuló forgalomban; 3. a sopronkörnyéki menettérti jegyek; 4. az aggteleki cseppkőbarlangot lá­togatók memetkedvezménye; 5. a balatoni díj­mentes visszautazási kedvezmény (hét nap után); 6. a balatoni mérsékelt árú füzetjegyek; 7. a balatoni mérsékelt árú »kombinált« vasúti és hajózási menettérti jegyek; 8. a Balatonra legalább ötös csoportokban utazó külföldiek menetkedvezménye; 9. a budapestkörnyéki mérsékelt árú 30 és 10 jegyből álló jegyfüze­tek (Budapest Nyugati pályaudvar szobi-vonal egyes állomásaira); 10. a budapesti gyógy­fürdők külföldi látogatóinak menetkedvezmé­nye; 11. »Egy boldog hét Magyarországon«; 12. »Egy vidám hét a Balatonon«; 13. »Három nap Budapesten«, 14. »Három nap Debrecen­ben és a Hortobágyon«; 15. »Három, illetve hét nap Lillafüreden«; 16. »Kirándulás Sze­gedre, a napsugaras Tisza partjára« című el­látásos jegyfüzetek; 17. mérsékelt árú menet­térti jegyszelvények Hegyeshalom átmeneti— Budapest Keleti pályaudvar forgalmában és 18. mérsékelt árú kombinált vasúti és hajó­zási menettérti jegyek Budapest—Esztergom viszonylatban. A felmutatóra szóló (au—por- teur) szabadjegyek valamennyi személyszál­lító vonaton csak a kiküldő hivatali főnökség­nek az utazás szükséges és hivatalos voltát igazoló külön igazolvánnyal érvényesek. A korábbi hirdetményben felsorolt menet- kedvezményeken kívül június 30-ának 12 órá­jától kezdve a következő menetkedvezmények érvényesek: A 33 százalékkal mérsékelt (hét napon belül érvényes) balatoni menettérti je­gyek hétfőn 0 órától péntek 24 órájáig, to­vábbá a Balaton mentén nyaralók kirándulási kedvezménye balatoni állomásokra, a »Három gyógvhét Budapesten« című ellátásos jegy­füzet és végül a legalább 40-es csoportokban utazó székely háztartási alkalmazottak 50 szá­zalékos kedvezménye. Uj imprimék szép mintákban érkeztek a Schütz Árúházba. Nyitva a hangulatos Gosztonyi kerthíelyi- ség. Minden este kitűnő cigányzenével, ké­nyelmes kerti, pánnás fotelszékekkel, pontos szolgálással várjuk vendégeinket. Kétoldalt virágos, szép paplanok kapha­tók a Schütz Árúházban. Darabja 51.06 pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom