Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-13 / 131. szám
6 MAWARKLET 1942 június 13. Takarmánykészítés és közélelmezés Teleki Béla kormánybiztos főispán sorait a kitüntetése alkalmából hozzá in'ézett üdvözlésre. A pártvezetőség lelkesen ünnepelte a főispánt. A pártvezető üdvözölte dr. Tamás János hercegi jogtanácsost, mint a Magyar Élet Pártja nagy- kanizsai szervezetének az északvárosi kerület 111. körzetének uj körzetvezetőjét. Tamás Ígéretet tett, hogy ezekben a sorsdöntő pillanatok ban a magyar hazát a Magyar Élet Párton keresztül minden erejéből kifolyólag szolgálni kívánja. Bejelentette a pártvezelő, hogy Ilovszky { ános országgyűlési képviselő junius 27-én Nagykanizsára érkezik és 28 és 29 en a kerületében látogatásokat tesz, egyben a Nagy- kanizsai körzeteket is megtekinti. A pártvezetőség végül Ígéretet tett arra nézve is, hogy vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos főispánt a legnagyobb hűséggel és ragaszkodással a jövőben is teljes erővel támogatni fogja. Végül belső pártszervezési ügyeket is tárgyaltak. i & PÓVICS ISTVÁN kerületi szervező titkár június 4-én a zalaszentmihályi és pölöskei párt- szervezetek vezetőit látogatta meg és általános tájékoztatót adott a helyzetről, valamint a szervezésre vonatkozólag. Amit a királyné megbocsájt, azt nem bocsáthatja meg a szép fiatalasszony Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapáitól hallottuk ezt a bájos kis történetet Balaton- füreden, a most múlt május verőfényes napjaiban. Ö mondta el szellemes beszédében, a füredi „kurszála“ immár történelmi falai között, az Orvoshétre egybegyült tudós doktoroknak. Rónay Jácint, a pannonhalmi Szent Benedek- rend kiváló tudós tagja, aki többek között patikus volt, a szabadságharc alatti hazafias magatartása miatt bujdosásba ment és mialatt idegen országokban tengődött, itthon, persze csak képletesen, még fel is akasztották ... A sors érdekes jatéka, hogy ez a „fölakasztott“ lázadó pap hajlott korában Erzsébet királynénak és gyermekeinek lett magyar tanára : ö tanította szépséges királyasszonyunkat és Rudolf trónörököst, valamint Mária Valéria főhercegkisasszonyt a helyes magyar kiejtésre. Egyszer a királyné éppen valamelyik Jókai-regényből olvasott fennhangon és Rónay Jácintnak az volt a dolga, hogy figyelmeztesse a jó hangsúlyozásra. De bizony az öreg elbóbiskoJt és a királyné türelemmel várt, amíg fölébred. Rónay nagy zavarban volt, mentegetőzött, irult pirult. Erzsébet pedig bájos mosollyal igy szólt: — Rónay bácsi, a királyné nem haragszik azért, mert elbóbiskolt a társaságában !... De a szép fiatalassony nem fogja ezt magának soha sem megbocsátani 1 Műsoros délutáni rendezett a Szociális Misszió Társulat zalaegerszegi szervezete A Szociális Misszió Társulat zalaegerszegi szervezete tegnap kevésszámú és nagyrészbeu az előadás megkezdése után érkezett közönség jelenlétében tartotta meg Jézus Szíve ünnepélyét. Dr .Littván Sándor gimnáziumi hittanár Jézus Szíve tiszteletéről mondott beszédében párhuzamot vont a pogányok ke- jgyetlenkedő istenek imádása és a keresztény lélek Jézus Szíve iránti szeretete között. Bárka Irén tanuló kedves hangján Jézus Szíve és Szűz Mária énekeket adott elő. Volt azonkívül két egyfelvonásos falusi jelenet, amelyekben a tűzről pattant menyecske szerepében Török Terézt és a szitkozódó gazda szerepében Per- hács Kornélt láttuk megcsillogó tehetséggel játszani. A Falu végén, kurta korcsma című Petőfi-vers színpadi változatában Varsányi Árpád jellemzetesen személyesítettél meg It duhaj, nótázó legényt, Indra Bözsi a szép korcs- márosnét, az eredeti cigányt pedig Grossinger Géza játszotta meg. A műsor kiemelkedő szúrna volt Borda Jánosnak lebilincselő szavalata, amely könnyekig meghatotta a hallgatóságot. Talán az aratás szorgosabb munka a mostani takarmanybeiaxarí ásnái és a kapásnövé nyék ápolásánál De ara áskor a gazda minden idejét, minden igyekezetei, minden ereje» a termésbeKríiásnak s enteli, elhagy minden más munkát. Most azonban a munkák özönével áll szembe. A szénakészítés nagyobb figyelmet igényel a termésbetaka Fásnál, mert a gabona előbb szárad, mint a leveles, virágos takarmány. Amikor a gazda nézi az eget, nerr. veri-e szét a rendeket az eső, a másik pillanatban a szőlőjére gondol, azt is most kellett vo'na perme tezni, de gondolata tova szökik a kukorica felé, amely még nem kapta meg a kapálást. Ez a sok gond az oka annak, hogy igen sok gazda nem tudja megbecsülni annak a takarmánynak minden szálát, amelyből a nemzet számára az állattenyésztés révén annyira fontos tej, hús és részben zsír lesz. Most a lakarmánykészítés idején három irányban kell kiterjedni figyelmünknek: 1. a zöldtdkarmánnyal takarékosan bánjunk, 2. törekedjünk arra, hogy télire minél többet eltehessünk és harmadszor, már most állítsuk össze téli takarmányozási tervünket. Igen sok a takarmányt pocsékoló gazda. Az állatai rosszul teleltek. Itt a zöidiakarmá nyozás szürete — gondolja —, hadd lakjanak jól szegények, úgyis sokat kellett nekik nélkülözni 1 Igen rossz elv ez! Épen most kell beosztani mindent, amikor van miből, hogy arra az időre is maradjon, amikor a kaszát szegre kell akasztani. A zöldtakarmány, ha az jó minőségű pillangósokból áll, annyi tápanyagot tartalmaz, hogy erőkifejtésre, termelésre a legtöbb esetben kevesebb kell belőle, mint ameny- nyit az állat meg tud belőle enni. Természetesen sokat képes belőle fogyasztani, mert ízletes. Fiatal, virágzás kezdetén kaszáit zöld lucernából, ha tisztán taKarmányozunk, mindig többet nyujlunk az állatnak, mint amennyit az megszolgál. Mi a tennivalónk ? Állatainknak jói kell lakniuk. Ha kevesebbet kapnak, lalán nem lesz meg a jóllakottság érzése, éhesnek látszanak. Ezért a hiányt pótolnunk kell. Adjunk nekik a tápdus zöld pillangós mellé kevesebb tápanyaggal biró egyéb takarmányt. Kitűnően fel lehet használni a tavaszi kalászosok szalmáját Ha a munkától nem félünk, legcélszerűbb zöld pillangóst és szalmát szecskázva összekeverni. Nem tudja az állat szétválogatni és nagyobb mennyiségű szalmát el tud fogyasztani Ha nincs erre időnk, akkor alaposan rázzuk össze a zöldtakarmányt a szalmával. Ez sohase lesz oly tökéletes eljárás, mint az összeszecskázás, mert szalmát mindig hagynak állataink, de fogyasztottak is jócskán belőle. A legkisebb gazda is nagy mennyiségű zöldet tud megtakarítani, anélkül, hogy az állatai termelésében csökkenés állana be. De megelőzi a hasmenést és az esetleges felfúvódást is. A megtakarított zöldtakarmány növeli szénakészletünket. De ezt még nagyobb mértékben növelhetjük takarékos szénakészítési eljárással. A szénát oly fogásokkal készítsük, hogy levélben és virágban minél kevesebb veszteség érje. Ez a két alkatrész adja meg a takarmány értékét. Ha ezekkel nem bánunk takarékosan, akkor sokszór kórót hordunk be Ha kint akarjuk alaposan megszárítani, akkor térjünk át a dróton, nyárson, állványon való szárításra. Ha a félig száraz zöldtakarmányt ezekre felrakjuk, akkor már nem tesz benne az eső kárt. Befektetést igényel ez. A legtöbb gazda agyonszáro- gatja takarmányát. Az esetek egy részében át is ázik, kevesebb lesz és sokszor fele értékű. Nem állítunk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a szénájukat agyonszárító gazdák takarmányuknak felét elpocsékolják, mielőtt télre eltennék. Ha a nem légszáraz szénát behordjuk és közéje hintett marhasóval rakjuk össze, egy-két napot nyerünk időben és sokszor egy további forgatást munkában. Ezekkel a télire eltett takarmányunk növekedik. Háborús gazdálkodás esetén ne számítsunk erőtakarmányokra. Egyrészü« emberi élelme zésre kell. Iparkodjunk ezeket magunk megtermelni. Módja,oly minőségű szálas takarmány készhése, melynek etetése feleslegessé teszi még a jól tejelő tehénnél is az abrakot. Iparkodjunk az eddiginél is nagyobb tápértekö széna i-észíiésére Csak a lucernát kel megemlíteni. Ha virágzás előtt kaszáljuk és szép zölden szárítjuk, akkor a korpánál j^val nagyobb a tápérték. A zsenge kFünő növényekből álló fű zöld szénája a korpa értését kétszeresen felülmúlja. A dús levelben fejlődő és épen csak szárba indu'ó ióhereszéna is eléri a korpa táptarialmát. Ha korán kaszáljuk, nem lesz kisebb az ossz szénatermésünk, mert legalább egyszer többször kaszálhatunk, de talán még a lóherét is meg*aszálhatjuk négyszer.. Munkák több, takarmánymennyiségünk annyi lesz, mintha virágzásban kaszáltunk volna. De kétszeres mennyiségű tápanyagot gyűjtöttünk be, ami bőven kárpótol bennünket a többlet munkáért. Ha az igy eltett szénát megdaráltat- juk, akkor ez a dara teljesen pótolja az erö- takarmányt a tejtermelésnél és a növendékállat nevelésnél. A magyar éghajlat alatt az első kaszálásokból nyerjük és biztosíthatjuk téli takarmányszükségletünket. A későbbi kaszálások száraz idő esetén sokszor csak a nyári zöldtakarmányozást pótolják. Igen sok gazda kénytelen nyár végén már a télire eltelt szénához nyúlni igen szomorú kép ez, ennek folyománya az, hogy ezek a gazdák tavasz felé már szénát vásárolnak. Megelőzhetnék ezt azzal, hogy az első kaszálás után számot vetnének: ennyi a szénakészlet, ez elég lesz. Hogy ne kelljen még a legrosszabb eset ben se hozzányúlni, póttakarmányt : csalamádét, muhart, kölest, csibehurt vagy ehhez hasonlókat termelek. Amely gazda nem állítja össze takarmányozási előirányzatát most, az rendesen takarmányhiányban szenved a tavaszi hónapok közeledtén. A gazda magára van utalva. Idegenből takarmányra nem számíthat. Nekünk kell a közellátási tej, hús és zsír alakjában biztosítani. Ez a gazda elsőrendű kötelessége. Épen olyan fontos a hazával szemben, mint az értünk küzdő fiainké, akik életüket áldozzák mindnyájunkért, ha a sors úgy kívánja. A kenyér- gabonát erős megszorításokkal biztosítani lehet. Törekedjék hát minden gazda arra, hogy a többi közszükségleti cikket, élelmiszert is biztosítsa, aminek előállításába nem lehet oly. erélyes kézzel belenyúlni az intéző kormány- hatalomnak. Most a takarmánykészités időszakában kell ezt biztosítanunk. Végezzük ezt is oly komolysággal, mint a kenyér biztosítását. PÖRNECZI JÓZSEF,
