Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-27 / 93. szám

ÄRA 8 FILLÉR 1942 ÁPRILIS 27. HÉTFŐ twSMim III. évfolyam ^ politikai napilap # 93. szám. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A Magyar Élet A NEMZET ÉLŐ LELKIISMERETE - mondták a keszthelyi értekezleten A zalavlár megyei MÉP szervezet tegnap Keszthelyen nagy választmányi értekezletet tar­tott a Hungária szálló termében. A falakat a párt címere, az emelvényen levői hosszú asz­talt pedig nemzeti színű szalag futotta végig, középen csokorral. A termet zsúfolásig meg­töltötték a meghívott tisztségviselők és a tár­sadalom mindlen rétegéből megjelent vendégek. Benedek István központi vármegyei titkár és Landi Ferenc nyug. iskola felügy elő, a Baross Szövetség titkára és a MÉP tisztségviselője igen szép munkát végzett a megrendezéssel. A megjelentek soraiban láttuk a nagykanizsai, balatonfüredi, tapolcai, sümegi, parsai, zala­egerszegi járások MÉP vezetőségét, de igen nagy számban sereglettek össze az értekezletre a visszatért Muraközből és az alsólendvai já­rásból is. Mondanunk se kell, hogy az érte­kezlet székhelyének városa és járása gazdag képviseletével megmutatta, hogy tetjeia léitek­kel veti bele maigát a MÉP útján a nemzet- építés nagy munkájába. Az elnöki emelvényein foglalt helyet vitéz gróf Teleki Béla főispán, a MÉP vármegyei elnöke, Kölcsey István, a MÉP országos ügyvezető alelnöke, országgyű­lési képviselő, a zalai törvényhozók közül pe­dig dr. Huszovky Lajos, vitéz gróf Kornis Elemér, Ilovszky János, Pecsornik Ottó és dr. Országh Pál. Ugyancsak az elnöki emelvényen láttuk SvastitS Géza mérnököt, a kinevezett új kerületi pártvezetőt. . Vitéz gróf T e 1 e k i Béla főispán mondta el a megnyitó beszédet, amelyben mindenek­előtt meleg szeretettet köszöntött|e a megje­lenteket, tolmácsolta a hivatali elfoglaltsága miatt akadályozott dr. Radocsay László igaz­ságügyminiszternek és a betegsége miatt tá­volmaradt vitéz Horváth Ferenc vezérőrnagy, perlaki képviselő üdvözletét. Azután visszapil­lantást vetett a párt multévi működésére a zalai területen. Megállapította, hogy pártunk működésié szép ütemben haladt előre, kevés kivétellel mindenütt a mi embereinket sikerült bejuttatni a vezető tisztségekbe. Amíg a MÉP szervezetei az összetartásról és annak eredményéről tesznek tanúságot, a nyilas pár­tokban bomlási jelenségek mutatkoznak. A vezetettek ugyanis mindinkább ráébrednek ar­ra, hogy vezetőik nem szolgálják komolysággal az egyetemes nemzeti érdeket. Azután a lelke­sedés megindult hangján emlékezett meg 1941 április 16-áról, amikor honvédségünk meg­szállotta az ezeréves zalai határokat és újra összeölelkezhettünk azokkal, akik magyar test­véreknek vallják magukat. Hangsúlyozta a meg­jelentek kitörő tapsvihara közben, hogy Alsó’endVla, Csáktornya, Légfád történelmi nevezetességű helyein immár elmúlt min- ; den kétkedés a hovatartozás tekintetében. Ha pedig felelőtlen elemek még mindig meg­kísérlik, hogy bolygassák sorainkat, mi bátran szembeszállunk, mert az ezeréves magyar gon­dolat uralma biztosítva van. Az értekezlet ki­törő lelkesedéssel fogadta a főispán indítvá­nyát és megemlékezve a délvidéki éis benne az elszakított zalai területek visszacsatolásáról,, • hódoló táviratban üdvözölta országgyara­pító kormányzó urunkat, Isten áldását kívánva életére és működésére. A továbbiakban a főispán kifejtette, hogy Keszthely és vidéke a mai értekezlettel akar hitet tenni arról, hogy a mi pártunk az, amely nem személyi érvényesüléseket szolgál, hanem közérdeket és nemzeti politikát követ. Valóban az az eszmény, hogy mindenki a közösség szolgálatába álljon és higyjie el mindenki, hogy a közösségért végzett hazafias munka fogja legjobban szolgálni az egyéni érvé- nyesülést is. A mi kötelességünk az, hogy megteremtsük a külső és belső arcvonalnak lelki kapcsolatát a harci kedvnek és termelőképességnek legma­gasabb mértékre való fokozásával. Csak szo­ciálpolitikai tevékenységgel lehet a társadalmi feszültséget levezetni. Ellenségeink minidéin eszközzel arra törekednek, hogy ellentéteket szítsanak magyar és magyar, a magyarság és a nemzetiségek között. Vázolta a kormányzatnak szociálpolitikáját a beruházások terén. A nép- és családvédelem munkáját 85 millió pengő képviseli a 400 milliót kitevő beruházási ösz- szegben. Ezzel kapcsolatban röviden rámuta­tott arra is, minő hathatós munkát végzett az ONCsA Zalában. Pártunk országos elnöké­nek, vitéz Lukács Bélának miniszterré, való kinevezése annyit is jelent, hogy a hadigondo­zás ügyét a kormány gyakorlati alapra he­lyezte. De a társadalomnak is igyekeznie kell, hogy szervezeteivel beálljon a hadigondozás szol­gálatába. Vegyünk részt kivétel nélkül az ön­kéntes honvédelmi munkában. Az elgondolás az, hogy minden községben az önként jelent­kező legalkalmasabb személy nyilvántartásba veszi a hadigondozottakat, azokat hetenként fölkeresi és segítséget nyújt nekik. A szüksé­ges teendők felől az ötös bizottság útján tájé­koztatja a járási főszolgabírót, aki mellé járási szociális 'gondozót osztanak be. Innen azután szükség esetében a vármegye vezetőségéhez kerül fel intézkedésre kinek-kinelk az ügye. így érezni fogja minden család, hogy ielsősortan a hadbavonultak hozzátartozói­ról akarunk gondoskodni. Ez a kiépített lelki kapcsolat eredményezi majd azt, hogy a harctéren levő lelkierő megingat­hatatlan lesz. Katonáink mindig biztató és megnyugtató híreket kaphatnak hazulról. így teszi meg pártunk a kötelességét a nemzet jövőjének megalapozásában. Az őszbecsavarodott Kölcsey István, aki­nek ereiben a Himnusz költőjének vére cserge- dez, szólalt fel ezután. Tény, — mondotta — hogy komoly időket élünk. Azonban ezen nem az összeroskadást és csüggedést kell ér­teni, hanem a komoly összefogást. Azt is mondják, hogy nehéz időket élünk. Ö azt hi­szi, hogy inkább dicsőségesek ezek az idők, mert szenvedéseinkben megmutathatjuk, érde­mesek vagyunk-e a jövendőre. Igaz, hogy válságos időket is élünk. De ezekből a válsá­gokból jutott fordulóponthoz a mi sorsunk. Aki ezt a politikát nem segíti elő, az nem ebbe az országba való. Szövetségeseink együtt­működésével elkövetkezett a nagy leszámolás ideje. Az eredmény máris az, hogy a íortélyos kezdeményező, Anglia többé nem állhat a lá­bára. Ellenségeink a végzetes ellentét eket ma­gukban hordozó összetételük miatt nem tud­nak közös célt megállapítani és így egységes erőt kifejteni. Amerika üzleti alapra helyezte a háborút, aminek bizonysága, hogy egymásután szedi el Angliától a haditámasíjpontokat. Japán dicsőségesen harcol, Anglia domíniumai pedig alig várják a felszabadulásukat. Kölcsey is rámutatott a mi hadviselésünkkel kapcsolatban a belső és külső arcvonal lelki egységének szükségére. Majd1 rátért a zsidóság szerepére és megállapította, hogy az első, de legnehezebb feladat volt a magyar sajtó kisza­kítása azoknak a kezéből, akik becsületes, de tehetséges személyeket mérgezett tollal akartak tönkretenni, tehetségteleneket pedig magasra emelni. A sajtó kilencven százaléka, a kereske­delem és pénzügy, valamint a gyáripar nyolc­van százaléka volt zsidó kézen, a magyar föld­ből pedig egymillió holdat birtokoltak. Mind­ezekből fokozatosan kellett őket kiszorítani. Fokozódó érdeklődés mellett szólt arról! a fajvédelmi törvényről, amely a földtulajdonból kimozdítja a zsidót. A földhöz Való juttatásban azok a keresz­tények fognák előnyben részesülni, akik a külső, vagy belső arcvonalon szolgálatot tettek a hazának. De ez nem jutalomigérés a hazafias szolgála­tért, mert a haza szolgálata mindenkinek fel­tétel nélkül való kötelessége. A két arcvonal egységének megszilárdítását célozza a köz­ellátás javainak igazságos szétosztása is. A társadalom érezze át nemZeterőisítő feladatát, mindenki abban versenyezzen, hogy nagyobbat tudjon tenni a nemzetért. Pusztuljanak a gán- csoskodók, rakjuk a magyar máglyára tehetsé­günket, hogy a tűzben megaoélosodjék. Akkor ennek a máglyának tüze magasra fog fello­bogni és lángjával bevilágít a magyar jöven­dőbe. Dr. Országh Pál a felszabadult zalai te­rületek lakosainak nevében köszönetét mondott az üdvözlésért. Jól esik tudnunk, hogy a leg­sűrűbben lakott és természeti kincsekben is jelentékeny vidék került vissza. Most már ne eresszük el egymás kezét, hogy a esonkaság soha többé ne következhessék be. A vissza­tért terület népe egységesen belépett a MÉP táborába, így politikai éiiettségéről tett tanúságot. A Magyar Élet Pártjának célkitűzései nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom