Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-23 / 90. szám

III. évtoiwam 4 POLITIKAI NAPILAP ^ 90. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, TüttÓssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai kor tartalékos tisztié ismereteket, amelyek tartalékos tisztként való alkalmazásának alapjául szol]gálihattak. Az azóta szemünk előtt, sőt honvédségünk részvételével folyó korszerű háború megisme­résének alapján ez a kérdés végkéjp elnémult. Egyáltalán nem kell szakembernek lenini ah­hoz, hogy legalább általános körvonalaiban fogalmat nyerjünk a mai katonai szaktudás rendkívül kiterjedt méreteiről, gyakran meg­lehetősen bonyolult részletismereteiről. Ennél­fogva ma már mindenki megérti, hogy az új fegyverek és új harceljárások részleteinek pon­tos megismerése s az ismeretek gyakorlati al­kalmazása sokkal több időt és még nagyobb odaadást kíván, mint a régi világháború előtti kor kiképzése. Ä11 ez a legénység kiképzésének vonatkozásában, de méginkább a tartalékos tiszt kiképzése tekintetében. A régi világháború kezdetlegesebb viszo­nyai között — de akkor is csak a szükség nyomása alatt — talán meg lehetett elégedni a felületesebb tartalékos tiszti kiképzéssel. A mai hadviselés követelményei között azonban semmiképpen sem elegendő a csupán szükség­szerű kiképzés. A mai hadviselés villámgyors mozgásában ugyanis a legkisebb, tudáshiány­ból eredő hiba elkövetése is mérhetetlenül káros következményekkel járhat, akár egyéb­ként talán elkerülhető súlyos saját veszteségek alakjában, akár saját harchelyzetünk végzetes romlásában, akár pedig kedvező, sőt esetleg nagy döntésekre alkalmas mozzzanatok kihasz­nálatlanul hagyásában. Mindezek a szempontok parancsolóan kö­vetelik meg, hogy a tartalékos tisztképzés tarén a legmesz­szebbmenő körültekintés és mélyreható alaposság legyen a vezető elv. Saját legjobban felfogott nemzeti érdekünk követeli meg ennek szigorú megtartását. Ez aZ oka annak, hogy új s valóban korszerű hon­védelmi törvényünk nemcsak a legnagyobb egyöntetűséget viszi bele a tartalékos tiszt­képzésbe, hanem a legmesszebbmenő mértékig megszünteti a különleges személyi okokból kérhető kivételeket is. Éppen ezért igyekszik a honvédség a most folyó világháború ellenére is a legalaposabb és legrendszeresebb tarta­lékos tisztképzés elveinek megtartására s ezt éppen olyan keretekben tartja, mint a leg­nyugalmasabb békeidőkben. Az égész magyar közvéleményt őszinte örömmel töltötte el az az országszerte meg­nyilvánult lelkesség, amellyel a most érett­ségiző ifjúság még tanulmányai befejezése előtt tömegesen jelentkezett katonai szolgála­tának az iskolaév végén való megkezdésére. Szebb bizonyítékát nem is adhatta volna a magyar ifjúság annak, hogy a lelke mélyéig átérzi a nemzet iránt való kötelességét. ' j Általános volt az a kívánság is, hogy miinél rövidebb kiképzés után a harctérre vonulhas­sanak ezek a jelentkező diákok. Ez még csak fokozza a közvéleménynek irántuk való meg­becsülését. Azonban erről természetesen csak kivételesen lehet szó. Lelkes ifjúságunknak meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy az első követelmény mégis csak az, hogy az el­érhető legszél’esebbkörű szaktudással rendel­kezzék s ennek birtokában tényleges tiszt- bajtársai mellett valóban gerince lehessen maj­dan a honvédségnek. (MTI) Nagyarányú tevékenységről számoltak be a keszthelyi Baross közgyűlésen A világháború tanulságai, de talán még­inkább a műszaki fejlődésnek azóta bekövetke­zett hatalmas méretű fejlődése — miként azt a most folyó háború is mutatja — régi fegy­verek egészen újszerű alkalmazását s amellett az akkor még ismeretlen, vagy csak kezdetle- leges fejlődési alakjukban ismert fegyvereket és harcmódokat vetettek felszínre. Ha csak a légi fegyvernem alkalmazásában bekövetkezett fejlődést vesszük szemügyre, ak­kor is meg kell állapítanunk, hogy össze sem hasonlíthatjuk a légierők világháborús szere­pét a maival. Ez vonatkozik nemcsak a veze­tésre kerülő egységek számában mutatkozó óriási különbségre, hanem a korszerű gépek hatásának s azok megépítésének újszerűsé­gére és változatosságára is. Érthető, ha ezzel kapcsolatban a légelhárítás egészen új eljárásokat s új, hatásosabb fegyve­reket is létrehozott. De ugyanez a helyzet a páncélos erők terén is. A régi világháború kezdetleges harckocsijai és páncélos támadásai óta a páncélos harc s természetesen a páncél-elhárítás is példátlan fejlődésein ment keresztül. A páncélos alakulatok a korszerű háború egyik döntő fegyvernemévé váltak. Nyilvánvaló, hogy ezek a roppant változások a gyalogság fegyvereit és alkalmazását sem hagyták érintetlenül. A gépkocsizó alakulatok egyre nagyobb tömegű alkalmazása, de a gya­logság tűzerejének új, korszerű önműködő fegyverekkel való rendkívüli megerősödése gyökeresen új elvek követését kívánták meg a hadseregtől. Elmondhatjuk tehát, hogy általá­ban alig van olyan része a régi világháború harceljárásainak, amelyekbe korszakos válto­zást ne hoztak volna ezek a tényezők. Így érthető következmény az a tény, hogy a mai hadseregek kiképzése úgyszólván me­rőben eltér a régi kiképző módszerektől. A korszerű fegyverek használatának s a velük szemben való védekezésnek megismerése olyan széleskörű szaktudást kíván, hogy ennek kö­vetkezményei i | j • egyfelől a kiképzés időtartamában, más­felől annak minőségében követeinek miesz- szemenő újításokat. A tényleges tisztikar nevelésében — mint amelytől végeredményben az egész hadsereg kiképzése függ — ezeket a szempontokat a fej­lődés ütemeivel egyidőben keresztül lehetett vinni. A tartalékos tisztikar kiképzésében azon­ban — a trianoni katonai korlátozásokkal meg­kötött Magyarországon — legalább is mennyi­ségileg nem lehetett lépést tartani a követel­ményekkel. Hiszen Magyarországon húsz éven át tilos volt a tartalékos tisztképzés. A trianoni korlátozások megszűnése óta Magyarország gyors ütemben igyekezett pótolni az e téren mutatkozott hiányokat s ebben dicséretes [ered­ményeket is ért el. A korlátozások megszűnésekor meglepte a közvéleményt az a tény, hogy a tartalékos tisztképzés alapjául szolgáló karpaszományosi szolgálatot két évben állapították meg, holott a világháború előtt az értelmiségi ifjúság mindössze egy esztendős kiképzésben része­sült. Ennek keretében szerezte meg azokat az Vasárnap tartotta a keszthelyi Baross szer­vezet ötödik évi rendes közgyűlését. Németh Ferenc ügyvezető elnök megnyitó beszéde lel­kes visszhangja volt a Baross-eszme mindin­kább győzedelmeskedő erejének. A nagy szám­ban egybegyűlt tagok helyesléssel vették az el­nöki bejelentésieket és megállapításokat. Az évi jelentést Landi Ferenc nyug. iiskola- íelüigyelő-igazgató, Baross főtitkár állította ösz- sze és olvasta fel. A jelentés tömör összefogla­lásban hű képét adta az évi munkának. Beveze­tésében az örvendetes országgyarapodásról szólt. A legfőbb hadurunk nevének említésére óriási tapsban tört ki a Baross-tábor. Az általá­nos helyzetjelentés a külső és belső arcvonal fontosságára hívta fel a figyelmet. A kettős arcvonallgyőzelém biztosítja az új ezer évet. Részletesen ismertette az elnökség, a szak­osztályok, az elnöki tanács munkáját. Az agy évvel ezelőtt életrehívott elnöki tanácsnak va­lóban áldásos munkája például szolgálhat a Baross-ügyek intézésében. Tevékenységét az is igazolja, hpgy háromnegyed év alatt "30 ülést tartott. A választmánynak az ülései is fontos kiindulások alapjául szolgáltak. A statisztika adatai érdekes betekintést nyújtanak a Baross­iroda munkásságába. Megtudjuk, hogy az év folyamán beérkezett 923 ügydarab, mind elin­tézést is nyert. Postán elküdött az iroda 345 levelet, 120 levelezőlapot és 3970 darab nyom­tatványt, ezen felül sok az ügydiarab, amit közvetlenül a fél vett át. A Baross taglétszáma év végén 465. A fokozatos haladás megálla­pítható, mert 1939-ben 157, 1940-ben 280 tag volt. Az emelkedést la Baross-eszmének térhódításán kívül nagyban előmozdította a Baross Önsegély­ző hitelintézmém]y, mert a keszthelyi Baross nemcsak kér, de ad is tagjainak. A Barosis-oéliok című fejezet országos vonat­kozásban ismerteti a Baross-eredményeket. Ma már az árucikkek nagy hányadát csak keresz­tény kereskedő árusíthatja. A jelentés mégálla­pítja, hogy immár megállani nem lehet, miért 'jön a bornagykereskedelem, az üveg-por cellán, fém, cementárú és az építőanyag,'kereskedés, átállítása. A Baross munkája érezhető helyi vonatko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom