Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-23 / 90. szám
III. évtoiwam 4 POLITIKAI NAPILAP ^ 90. szám. Szerkesztőség is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, TüttÓssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai kor tartalékos tisztié ismereteket, amelyek tartalékos tisztként való alkalmazásának alapjául szol]gálihattak. Az azóta szemünk előtt, sőt honvédségünk részvételével folyó korszerű háború megismerésének alapján ez a kérdés végkéjp elnémult. Egyáltalán nem kell szakembernek lenini ahhoz, hogy legalább általános körvonalaiban fogalmat nyerjünk a mai katonai szaktudás rendkívül kiterjedt méreteiről, gyakran meglehetősen bonyolult részletismereteiről. Ennélfogva ma már mindenki megérti, hogy az új fegyverek és új harceljárások részleteinek pontos megismerése s az ismeretek gyakorlati alkalmazása sokkal több időt és még nagyobb odaadást kíván, mint a régi világháború előtti kor kiképzése. Ä11 ez a legénység kiképzésének vonatkozásában, de méginkább a tartalékos tiszt kiképzése tekintetében. A régi világháború kezdetlegesebb viszonyai között — de akkor is csak a szükség nyomása alatt — talán meg lehetett elégedni a felületesebb tartalékos tiszti kiképzéssel. A mai hadviselés követelményei között azonban semmiképpen sem elegendő a csupán szükségszerű kiképzés. A mai hadviselés villámgyors mozgásában ugyanis a legkisebb, tudáshiányból eredő hiba elkövetése is mérhetetlenül káros következményekkel járhat, akár egyébként talán elkerülhető súlyos saját veszteségek alakjában, akár saját harchelyzetünk végzetes romlásában, akár pedig kedvező, sőt esetleg nagy döntésekre alkalmas mozzzanatok kihasználatlanul hagyásában. Mindezek a szempontok parancsolóan követelik meg, hogy a tartalékos tisztképzés tarén a legmeszszebbmenő körültekintés és mélyreható alaposság legyen a vezető elv. Saját legjobban felfogott nemzeti érdekünk követeli meg ennek szigorú megtartását. Ez aZ oka annak, hogy új s valóban korszerű honvédelmi törvényünk nemcsak a legnagyobb egyöntetűséget viszi bele a tartalékos tisztképzésbe, hanem a legmesszebbmenő mértékig megszünteti a különleges személyi okokból kérhető kivételeket is. Éppen ezért igyekszik a honvédség a most folyó világháború ellenére is a legalaposabb és legrendszeresebb tartalékos tisztképzés elveinek megtartására s ezt éppen olyan keretekben tartja, mint a legnyugalmasabb békeidőkben. Az égész magyar közvéleményt őszinte örömmel töltötte el az az országszerte megnyilvánult lelkesség, amellyel a most érettségiző ifjúság még tanulmányai befejezése előtt tömegesen jelentkezett katonai szolgálatának az iskolaév végén való megkezdésére. Szebb bizonyítékát nem is adhatta volna a magyar ifjúság annak, hogy a lelke mélyéig átérzi a nemzet iránt való kötelességét. ' j Általános volt az a kívánság is, hogy miinél rövidebb kiképzés után a harctérre vonulhassanak ezek a jelentkező diákok. Ez még csak fokozza a közvéleménynek irántuk való megbecsülését. Azonban erről természetesen csak kivételesen lehet szó. Lelkes ifjúságunknak meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy az első követelmény mégis csak az, hogy az elérhető legszél’esebbkörű szaktudással rendelkezzék s ennek birtokában tényleges tiszt- bajtársai mellett valóban gerince lehessen majdan a honvédségnek. (MTI) Nagyarányú tevékenységről számoltak be a keszthelyi Baross közgyűlésen A világháború tanulságai, de talán méginkább a műszaki fejlődésnek azóta bekövetkezett hatalmas méretű fejlődése — miként azt a most folyó háború is mutatja — régi fegyverek egészen újszerű alkalmazását s amellett az akkor még ismeretlen, vagy csak kezdetle- leges fejlődési alakjukban ismert fegyvereket és harcmódokat vetettek felszínre. Ha csak a légi fegyvernem alkalmazásában bekövetkezett fejlődést vesszük szemügyre, akkor is meg kell állapítanunk, hogy össze sem hasonlíthatjuk a légierők világháborús szerepét a maival. Ez vonatkozik nemcsak a vezetésre kerülő egységek számában mutatkozó óriási különbségre, hanem a korszerű gépek hatásának s azok megépítésének újszerűségére és változatosságára is. Érthető, ha ezzel kapcsolatban a légelhárítás egészen új eljárásokat s új, hatásosabb fegyvereket is létrehozott. De ugyanez a helyzet a páncélos erők terén is. A régi világháború kezdetleges harckocsijai és páncélos támadásai óta a páncélos harc s természetesen a páncél-elhárítás is példátlan fejlődésein ment keresztül. A páncélos alakulatok a korszerű háború egyik döntő fegyvernemévé váltak. Nyilvánvaló, hogy ezek a roppant változások a gyalogság fegyvereit és alkalmazását sem hagyták érintetlenül. A gépkocsizó alakulatok egyre nagyobb tömegű alkalmazása, de a gyalogság tűzerejének új, korszerű önműködő fegyverekkel való rendkívüli megerősödése gyökeresen új elvek követését kívánták meg a hadseregtől. Elmondhatjuk tehát, hogy általában alig van olyan része a régi világháború harceljárásainak, amelyekbe korszakos változást ne hoztak volna ezek a tényezők. Így érthető következmény az a tény, hogy a mai hadseregek kiképzése úgyszólván merőben eltér a régi kiképző módszerektől. A korszerű fegyverek használatának s a velük szemben való védekezésnek megismerése olyan széleskörű szaktudást kíván, hogy ennek következményei i | j • egyfelől a kiképzés időtartamában, másfelől annak minőségében követeinek miesz- szemenő újításokat. A tényleges tisztikar nevelésében — mint amelytől végeredményben az egész hadsereg kiképzése függ — ezeket a szempontokat a fejlődés ütemeivel egyidőben keresztül lehetett vinni. A tartalékos tisztikar kiképzésében azonban — a trianoni katonai korlátozásokkal megkötött Magyarországon — legalább is mennyiségileg nem lehetett lépést tartani a követelményekkel. Hiszen Magyarországon húsz éven át tilos volt a tartalékos tisztképzés. A trianoni korlátozások megszűnése óta Magyarország gyors ütemben igyekezett pótolni az e téren mutatkozott hiányokat s ebben dicséretes [eredményeket is ért el. A korlátozások megszűnésekor meglepte a közvéleményt az a tény, hogy a tartalékos tisztképzés alapjául szolgáló karpaszományosi szolgálatot két évben állapították meg, holott a világháború előtt az értelmiségi ifjúság mindössze egy esztendős kiképzésben részesült. Ennek keretében szerezte meg azokat az Vasárnap tartotta a keszthelyi Baross szervezet ötödik évi rendes közgyűlését. Németh Ferenc ügyvezető elnök megnyitó beszéde lelkes visszhangja volt a Baross-eszme mindinkább győzedelmeskedő erejének. A nagy számban egybegyűlt tagok helyesléssel vették az elnöki bejelentésieket és megállapításokat. Az évi jelentést Landi Ferenc nyug. iiskola- íelüigyelő-igazgató, Baross főtitkár állította ösz- sze és olvasta fel. A jelentés tömör összefoglalásban hű képét adta az évi munkának. Bevezetésében az örvendetes országgyarapodásról szólt. A legfőbb hadurunk nevének említésére óriási tapsban tört ki a Baross-tábor. Az általános helyzetjelentés a külső és belső arcvonal fontosságára hívta fel a figyelmet. A kettős arcvonallgyőzelém biztosítja az új ezer évet. Részletesen ismertette az elnökség, a szakosztályok, az elnöki tanács munkáját. Az agy évvel ezelőtt életrehívott elnöki tanácsnak valóban áldásos munkája például szolgálhat a Baross-ügyek intézésében. Tevékenységét az is igazolja, hpgy háromnegyed év alatt "30 ülést tartott. A választmánynak az ülései is fontos kiindulások alapjául szolgáltak. A statisztika adatai érdekes betekintést nyújtanak a Barossiroda munkásságába. Megtudjuk, hogy az év folyamán beérkezett 923 ügydarab, mind elintézést is nyert. Postán elküdött az iroda 345 levelet, 120 levelezőlapot és 3970 darab nyomtatványt, ezen felül sok az ügydiarab, amit közvetlenül a fél vett át. A Baross taglétszáma év végén 465. A fokozatos haladás megállapítható, mert 1939-ben 157, 1940-ben 280 tag volt. Az emelkedést la Baross-eszmének térhódításán kívül nagyban előmozdította a Baross Önsegélyző hitelintézmém]y, mert a keszthelyi Baross nemcsak kér, de ad is tagjainak. A Barosis-oéliok című fejezet országos vonatkozásban ismerteti a Baross-eredményeket. Ma már az árucikkek nagy hányadát csak keresztény kereskedő árusíthatja. A jelentés mégállapítja, hogy immár megállani nem lehet, miért 'jön a bornagykereskedelem, az üveg-por cellán, fém, cementárú és az építőanyag,'kereskedés, átállítása. A Baross munkája érezhető helyi vonatko-
