Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-14 / 82. szám
ARA 8 FILLÉR 1942 ÁPRILIS 14. KEDD III. évi oiw&m # POLITIKAI NAPILAP 8 2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai nap világ- országos vonatkozású eseménvei Washingtonból jelentik: Az amerikai köz- ! véleményt is élénken foglalkoztatja Sir Stafford Cripps tárgyalásainak eredménytelensége. Nem kellett volna megvárni, amíg az ellenség India kapuja elé ér — írják az amerikai Lapok. A NTI jelentése szerint az amerikai csapatok sorsa Corregidorban négy nap alatt el fog dőlni. Az amerikaiak teljesen el vannak vágva az utánpótlástól. A Stefani-iroda jelenti: Egyiptomban Nahaz pasa letartóztatta El—Maragyt, a muzulmán papság legfőbb vezérét. A letartóztatást igen súlyos lépésnek tartják Egyiptomban, mert El Maragy a király bizalmas embere. Londonból jelentik, hogy a Délangliában tartott katonai légigyakorlatok alatt nagy repülőszerencsétlenség történt. A szerencsétlenség folytán sok magasrangú tiszt életét vesztette, köztük egy dandártábornok is. Oshima berlini japán nagykövetet fogadta a bolgár király. A nagykövet további útja során Athénbe érkezett. A Stefani-iroda jelenti, hogy a hirtelen olvadás ellenére is a finnek támadásai nagy sikereket érnek el a keleti- arcvonalon. Párisból jelentik, hogy ott egy német őrszem meggyilkolásáért öt kommunistát kivégeztek. Amennyiben a tettes nem kerül mag, további kivégzésekre van kilátás. A Star című angol lap foglalkozik Churchill miniszterelnöknek az alsóházban elmondott beszédével. Sajnálattal kell tudatnia, — mondotta Churchill, — hogy képtelen volt a japánoknak nagyobb veszteséget okozni. * Vitéz Horthy István kormányzóhelyettes úr április 16-án szózatot intéz a magyar ifjúsághoz. A beszédet a rádió, is közvetíteni fogja. A nyolcvanéves dr. Lendl Adolf elkészítette az „Országos Magyar Természettudományi Múzeum“ tervezetét A Keszthelyen lakó világhírű tudós, dr. Lendl Adolf több hét óta tartó betegeskedéséből felépült. Dr. Lendl Adolf a századfordulót követő esztendőkben nem egy olyan kezdeményezésnek volt az elindítója és megtestesítője, amellyel beírta nevét a tudomány és művelődés történetébe. Hogy egyebet ne említsünk, Budapest világhíres állatkertjének kialakulása is Lendl Adolf érdeme, ö volt az, aki nagyszabású elgondolás keretében az egyes állatfajtákat tulajdonságaiknak és életföltételeiknek megfelelő környezetbe helyezte. Másik ilyen nagyarányú elgondolása az »Országos Magyar Természettudományi Múzeum« tervezetének az elkészítése volt. Erre megbízást még 1908-ban gróf Apponyi Alberttól kapott. Apponyi rövid minisztersége útját vágta a terv megvalósulásának. Az egymást követő kultusz- miniszterek közül gróf Klébelsberg Kúnó volt az, aki a múzeum megvalósítását újra napirendre tűzte. Korai halála miatt — a második tervezetnek is a félretett ügyiratok sorsa jutott. A jelenlegi miniszter, dr. Hóman Bálint most azzal a meghagyással küldötte vissza Lendl Adolfnak a tervezetet, hogy azt a múzeumi műszaki tudomány újabb vívmányainak a figyelembevételével dolgozza át. Lendl Adolf eleget tett a felhívásnak és elkészítette a végleges terveket. Nincs kétségünk, hogy most már rövidesen testet öltenek, Lendl Adolfnak majdnem négy évtizedes élgondolásai. Sürgeti |ezt a nemzeti érdek is. Ennek igazolására szolgáljon az a közlemény, amely dr. Henjnyey Vilmos tollából a Budai 'Napló 1936-ik évfolyamának 35-ik számában jelent meg. Szemelvényekben is nagyértékü dr. Hepnyey Vilmosnak ez a tanulmánya, amelyet most dr. Lendl Adolf elgondolásainak igazolására idézünk : »Aki elindul hazulról, hogy világot lásson, külföldön elsősorban azokat a nemzeti sajátosságokat és különlegességeket keresi, amelyeket a különben szintező polgáriasulás érintetlenül hagyott. Ezért térünk vissza minden alkalommal arra a gondolatra, hogy a trianoni béke folytán levált magyar területeket a fővárosban magyar néprajzi kertben, magyar Skansenben kellene megörökíteni. A Skansen elnevezés Svédországból ered, ahol Stockholm mellett művelődéstörténeti nép- és természetrajzi telepet létesítettek, amely Svédország egész növény- és állatvilágán kívül az ország egyes vidékeinek népét a maga festői környezetében mutatja be. Dr. Lendl Adolf, keszthelyi magányába visszavonult tudósunk szavaival élve: Egy kertes magyar falut kellene elővarázsolni, eredeti alakjában, jellegzetesen megépített házakkal, különböző vidékekről idehozott családokkal. Ök népies viseletűkben, szokott foglalkozásukban mutatkoznának be az érdeklődő idegen és hazai látogatóknak: — alföldi magyarok, kúnok, hajdúk, székelyek, palócok, göcseji, sárréti emberek. Idekerülnének a svábok, szászok, bácskai sokácok, bunyevá- cok, torontáli rácok, erdélyi oláhok, sttr.. Itt árusítanának kulacsokat, faragott pásztorbotot, fokost, darútóllat, pántlikás magyar babát, mezőkövesdi hímzéseket, halasi csipkét, szatyrokat, kézimunkát és más népies holmit. Itt ismernék meg a magyar állatfajtákat, a címeres szarvasmarhát, a csavairtszarvú racka birkát, a szabutai vörös disznót, a komondort, a puli- kutyát és a házőrző kuvaszkutyát. Ennek a tervnek részleteit dr. Lendl Adolf a Magyar Természettudományi Múzeum létesítése érdekében írt nagy munkájában fejtette' ki és azt kinyomtatás céljából József Ferenc főherceg ajánlotta Szendy polgármester figyelmébe. E munkában . dr. Lendl a »Néprajzi falu« körül fekvői mezőkön berendezendő botanikus kert tervét is kidolgozta. Nem a régimódi, szorosan vett tudományos célt szolgáló növénykertre gondolt, hanem a magyar Alföld pusztai növényzetét a szerbgát és szépségét kívánta varázsolni a nagy- közönség, főként a külföldiek szeme élé. A magyar Alföld pusztai növénzzetét a szerbtövistől a menyasszonyvirágos akácfáig. A nádast, a sásmezőt, a gyékényest, berket és a füzest, a íehérkérgű nyírfali getet, a jegenyefa- sort, a sötétlombú égerfákat; mindannyi a városiak és idegenek előtt alig ismert sajátosan dunamelléki, vagy alföldi természetadta szépséget. Ugyanitt mutatnák be a magyar virágok csoportját, a rozmaringot, a muskátlit, napraforgót, a tulipánt, a hazai rózsafajtákat. Lendl Adolf említett munkájában ezzel kapcsolatban őslény-kert létesítését is tervezi, amilyen maga csak kettő-három van az egész földt- kerekségen. És végül a tudományos kertek létesítésével kapcsolatban Lendl Adolf a Magyar Természettudományi Múzeum felépítését tartja szükségesnek és munkájában ennek megfelelő legkorszerűbb berendezését részletesen is kidolgozta.« Dr. Hennyey Vilmosnak ez a cikke ma is egész terjedelmében fennáll. A budai írók, művészek és tudósok Hollós Mátyás Társasága felhívta az illetékesek figyelmét, hogy egyelőre legalább Lendl Adolfnak e tárgyban írt nagy munkájának kinyomtatását tegyék lehetővé, hogy a benne foglalt szellemi kincsek a jövő jobb időkre átmentessenek. Börtönbüntetések lugkődrásítás miatt A zalaegerszegi kir. törvényszék példás büntetéssel sújtott több zalai kereskedőt árdrágító visszaélés vétsége miatt. Czigány László 37 éves és Czigány Lázár 23 éves gutorföldéi vegyeskereskedők a lúgkőnek kilogramjáért a megállapított 80 fillér helyett 1.40—1.50 pengőt kértek. Ezért a törvényszék 6—6 hónapi börtönre ítélte őket. Bedő József 37 éves, gutorföldéi lakost egyévi börtönre ítélték azért, mert a lúgkő kilogramjáért 80 fillér helyett 1.05—1.12 penjgőt kért. Gróf Lajos misefái kereskedő a lúgkő kilogramjáért 1.12 pengőt fizetett Mikefán és 1.50 pengőért adta tovább. Ezért 6 hónapi börtönre ítélték. Preisz Lajos éves gutorföldéi kereskedő a Túgkövet 1.05— 1.12 pengőért vette meg és 1.40—1.50 pengőért adta tovább. Ezért 8 hónapi börtönnel sújtotta a bíróság. Egyik ítélet sem jogerős.
