Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-13 / 81. szám
2 iTACTtfjfflET 1942 április 13. FERENCJŐZSEF KESERŰ VIZ Belátást kér a polgármester a zalaegerszegi közönségtől a cipő- és talpigénylésekkel kapcsolatban a nemzet fejlődéséhez azt az erkölcsi biztosítékot, lamelyet megadnak azok, akik érzik, hogy a saját lelkiismeretüknek is felelősséggel tartoznak. Azok az erények, amelyek a magyar parasztságot ezer éven át megtartották, nem lehetnek elmeílőzhető mellékességek sohasem. Végül összegezte a múlt év szeptemberében útjára indított Magyar Parasztszövetség célját. A szövetség nem akarja megingatni a társadalmi egyensúlyt, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket kívánja kiegyenlíteni. Ez a szervezet kell, hogy olyan örök légyen, mint amilyen örök a föld és a hozzá nőtt paraszt. Találja meg benne önmagát a paraszt, az irányítás és az uralkodó szó mindig az övé legyen. Nagy Ferenc különösen hangsúlyozta a szövetség pártpolitika-mentességének szükségességét, nehogy gyűlölködő ellentétek válasszák fel egymástól az ugyanazon sorsra utáltakat. Ez az elgondolás igen szép, — fűzhetjük hozzá mi, a csendes figyelők, — de az örök magyar politikai hajlam, sőt szenvedély mellett Vajmi nehéz a célhoz vezfető eszközöknek ilyen eszményiségét elképzelni. Hiszünk azonban az eszmcnyiségben addig, amíg — ne adja Isten — az ellenkezőről nem feleli meggyőződnünk. Kár volna ugyanis, ha adott helyzetben a szövetséget szekértolónak használná fel egy politikai párt, amely a lélektani törvények hatása alatt szétmorzsdíődottL Az előadáshoz kapcsolódva Tornyos József eddigi tapasztalatai alapján borúlátásának adott kifejezést abban a tekintetben, hogy a szövetség eredményeket hozna. Asbóth Károly, Bar- cza Lajos és Pék Gyula azt kívánták, hogy minden faluban alakuljon gazdáikor. Barcza kívánatosnak tartaná, ha előkészítő lépéseket tennének vármegyei központi gazdakör alakítá- tására is. Dr. vitéz Tamásy István polgármester a tanulságos előadás hatására megígérte, hogy a Parasztszövetség törekvéseit becsületen és mellékgondolat nélkül támogatja. A közgyűlés mindjárt ki is mondta, hogy a a zalaegerszegi Gazdakör tagként belép a szövetségbe. Az (eleven élet megteremtése céljából tüstént útmutatásokat is adott Nagy Ferenc képviselő. Egyébként még a gyűlés elején Kovács Ferenc elnök bejelentette, hogy a kendertermelésre az olajos növények kötelezői bevezetése miatt az idén még nem áll rendelkezésre !az óhajtott terület. Örömmel veheti mindenki tudomásul, hogy a zalai kisgazda-tehenészet tejtermék minőségben már a második helyre törte fel magát a megyében. Ajánlja kisgazda- társainak a törzskönyveztetés bevezetését, mivel törzskönyvezett állatjuttatásban és takarmánykiutalásban is csak a már törzskönyvezett állatállománnyal bíró gazdaságok részesülhetnek. E b e d 1 i Kálmán titkári jelentéséből kiderült, hogy egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a gazdakör működésié irlánt, ámely minden eszközt megragadott a gazda- továbbképzésnek előmozdítására is. Jelenleg 110 tagja van a körnek. A vetőmagbúza-igény- lés a kormány gondoskodásából teljes kielégítést nyert, a takarmányigényiek is figyelembe vétettek a lehetőség határain belül Á Horváth János által előterjesztett költségvetési előirányzat helyesen mutatott rá a műkedvelő előadásokból és táncmulatságokból várható bevételek erős csökkentésének okára. Nem illik ugyanis mulatozni olyan időkben, amikor testvéreink vérezmek a hazáért. P.P. jfe Ne unatkozzék, sóhajtozzék esténként otthon! Jöjjön el egy kis időre a Gosztonyi étterembe. Zalaegerszeg polgármestere a következő felhívást intézte a város közönségéhez : — A bőrtalpú lábbeli, valamint a talpbőr ellátás terén mutatkozó nehézségek részben való könnyítése tárgyában kiadott miniszteri rendeletek alapján újra felhívom a város lakosságát a talpbörrel való legnagyobb takarékosságra. A mai súlyos helyzetben a kormányzat nem tudja biztosítani teljes mértékben a talpbőr- igényléseket. Erről a könnyű testi munkát végzőknek, valamint azoknak, akik csak nélkülözni tudják a bőrtalpat, a fatalp, műtalp és facipő használatával kell és lehet az ország talpbőrellátásán könnyíteni. — A bőrtalpú lábbeli és talpbőr hiánya következtében a megjelent rendeletekben előirt korlátozások mellett azok részére, akiknek a bőrtalpú lábbeli használata az elvégzendő munkájuk folytán országos szempontból is feltétlenül szükséges, egy éven belül csak egy pár új és két pár talpalás adható ki, amennyiben ezt a kiutalt talpbőr mennyisége megengedi. — Mivei a kiutalt talpbőr mennyisége még a szükséges ellátást sem fedezi, ismételve felkérem a város hazafias és megértő közönségét, hogy talpbőrt és bőrtalpú lábbelit csak akkor igényeljen, ha a munkateljesítmény a bőrtalpú lábbeli használatát feltétlenül megkívánja, továbbá, ha a rendelelek értelmében a közérdekű szolgálat ellátásához nélkülözhetetlenül szükséges 1 pár új és 2 pár talpalást még nem merítette ki, mert ennél több egy éven belül senki részére nem utalható. — A város közellátásának nehéz és a mai időkben fontos munkáját megnehezíti az a tömegesen beadott igénylőlap átvizsgálása, melynek egy része már kimerhette a kiutalható mennyiséget, egy része pedig pár nappal, vagy héttel előbb kapott kiutalást s már újra kéri a további kiutalást. Kérem a város közönségét, hogy az ilyen igénylő lapok beadásától tartózkodjék, mert a rendelet értelmében úgy sem tehetek nekik eleget. Elutasítom mindazokat az igényléseket, amelyek összeköttetés, vagy kijárás alapján akarnak hozzájutni talphoz, vagy bőrtalpú lábbelihez, sok esetben csak azért, hogy a különböző színű kosztümhöz hozzávaló lábbeli legyen akkor, amikor az igénylő a végzett napi munkáját műtalp, vagy fatalpú lábbelivel is ugyan olyan jól elvégezheti. — Háborúban áli a nemzet, ilyenkor sokszor lemondani, vagy nélkülözni kell. A közérdekű munkát teljesítők és a nehéz testi munkát végző többgyermekes családfők hátrányára kivételezésnek helye nincs. — A város részére kiutalt talp és bőrtalpú lábbeli szétosztásánál az az elv vezérel, hogy elsősorban a munkateljesítés figyelembevételével az arra rászorultakat lássam el. Minden esetben az a célom, hogy a városom megértő közönségét, kivételezés nélkül, mindenben kielégítsem. A cipő kímélése A polgármester figyelmeztetéséhez magunk részéről a következőket adjuk hozzá: Ma mindenki azt szeretné, ha cipője élettartamát legalább a kétszeresére tudná meghosz- szabbítani. Kíméléssel, helyes ápolással sokat segíthetünk. Minden cipőnknek legyen hozzá méretezett, saját sámfája. Amint lehúzzuk, azonnal sámfázni kell, így megtartja alakját és ha átázott, nem ráncosodik, nem törik a bőr. A vizes cipőt megszárítjuk, de sohasem kályha, vagy tűzhely közelében. A sarat jól kicsavart nedves ruhával töröljük le. Éles kefe karcolja a bőrt. Ha a cipő már tiszta, vékonyan, egyenletesen kenjük be zsíros pasztával, hagyjuk, hogy a zsír Felszívódjék, azután dörzsöljük fényesre. Ehhez is legalkalmasabb a puha ruha. Vastag sportcipőket zsírozva tegyünk el. Télen hócsizmák hordásával sok cipőt kímélünk, de mindig húzzunk’cipővédőt, amit maradék ílanellből, régi gyapjúharisnyák fejéből, selyem trikóanyagból csinosan elkészíthetünk. Gyerekeinket neveljük rá, ha kell, egy kis csihi-puhival is, hogy a cipőjüket csúszkálással, sikálással, kavics rugdalással ne rongálják. A nevelésben az utcai járó-kelők figyelmeztetése is használhat a rakoncátlan gyerekeknek. Húsz éves jubileumát üli dr. Gesztelyi Nagy László, a legrégibb mezőgazdasági kamarai igazgató A magyar mezőgazdatársadalom és a szak- irodalom meleg rokonszenvvel fordul a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, dr. Gesztelyi Nagy László felé, aki húsz évvel ezelőtt, 31 éves korában, kezdte el nehéz, úttörő munkáját. Akkor alakult meg a Kamara s a fiatal mezőgazdapolitikusnak egészen ismeretlen intézményt kellett bevinni a köztudatba. — A Kecskeméti Gazdasági Egyesület egy kis szobájában kezdiük a |mnnkánkat — mondta egy újságírónak Gesztelyi Nagy László. — Ha most visszatekintek erre a kezdetre, a megtett útra, elszédülök az akkor talán alig látott feladatok nagyságától. Egy rozoga írógép volt minden vagyonunk. Ma pedig a Kamarának 23 szépen berendezett irodahelyisége van, tanácsterme, sok bútora és hatalmas, 3400 kötetes könyvtára, amelyet jóformán semmiből hoztunk össze. Egymillió pengőt kitevő nyugdíjalapunk is van s mintegy 40 létszámú tisztviselőgárda végzi Kecskeméten és a vidéki kirendeltségekben a munkát. Munkásságomból három állomásra tekintek vissza a legbüszkébben: 1. az alföldi gondolat felvetése s ennek minden vonalon való kidomborítása, 2. a tanyakérdés feltárása és megismertetése. Harc a tanya fejlesztéséért. így indult el a tanyai iskolák építése, kirendeltségek létesítése, a tanyai gazdakörök, posta, távirda, telefon munkája, a tanyai lelkészek beállítása, tanyai internálus; 3. A kisemberpolitika : a gyümölcs, zöldség, szőlő, baromfi és általában a kerti tudomány megteremtése és fejlesztése. — Megjegyzem még, hogy mi létesítettük az országban az első kertmunkásképző iskolát, amely ma is a legnépszerűbb s ezután csinálta a fö'dmivelésügyi miniszter az ország többi részén az ilyen irányú iskolákat. — Az Írást sem hanyagoltam el, húsz év alatt irtam 46 könyvet, füzetet, mintegy 150 nagyobb tanulmányt és körülbelül 2000 cikket. Ez eredmények elérésében az Isten segítségén kivül áldott jóságú feleségemnek is nagy része van. PROHASZKA P. BANGHA HOCK JANOS P. GYEN/S katolikus im Kaphatók KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében, Zalaegerszeg Kossuth-utca 8. Telefon 131,
