Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-13 / 81. szám

2 iTACTtfjfflET 1942 április 13. FERENCJŐZSEF KESERŰ VIZ Belátást kér a polgármester a zalaegerszegi közönségtől a cipő- és talpigénylésekkel kapcsolatban a nemzet fejlődéséhez azt az erkölcsi biz­tosítékot, lamelyet megadnak azok, akik érzik, hogy a saját lelkiismeretüknek is felelősséggel tartoz­nak. Azok az erények, amelyek a magyar pa­rasztságot ezer éven át megtartották, nem le­hetnek elmeílőzhető mellékességek sohasem. Végül összegezte a múlt év szeptemberében útjára indított Magyar Parasztszövetség cél­ját. A szövetség nem akarja megingatni a társadalmi egyensúlyt, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket kívánja kiegyenlíteni. Ez a szervezet kell, hogy olyan örök légyen, mint amilyen örök a föld és a hozzá nőtt paraszt. Találja meg benne önmagát a paraszt, az irá­nyítás és az uralkodó szó mindig az övé legyen. Nagy Ferenc különösen hangsúlyozta a szö­vetség pártpolitika-mentességének szükséges­ségét, nehogy gyűlölködő ellentétek válasszák fel egymástól az ugyanazon sorsra utáltakat. Ez az elgondolás igen szép, — fűzhetjük hozzá mi, a csendes figyelők, — de az örök magyar politikai hajlam, sőt szenvedély mellett Vajmi nehéz a célhoz vezfető eszközöknek ilyen eszményiségét elképzelni. Hiszünk azonban az eszmcnyiségben addig, amíg — ne adja Isten — az ellenkezőről nem feleli meggyőződnünk. Kár volna ugyanis, ha adott helyzetben a szövetséget szekértolónak használná fel egy politikai párt, amely a lélek­tani törvények hatása alatt szétmorzsdíődottL Az előadáshoz kapcsolódva Tornyos József eddigi tapasztalatai alapján borúlátásának adott kifejezést abban a tekintetben, hogy a szövet­ség eredményeket hozna. Asbóth Károly, Bar- cza Lajos és Pék Gyula azt kívánták, hogy minden faluban alakuljon gazdáikor. Barcza kívánatosnak tartaná, ha előkészítő lépéseket tennének vármegyei központi gazdakör alakítá- tására is. Dr. vitéz Tamásy István polgár­mester a tanulságos előadás hatására megígér­te, hogy a Parasztszövetség törekvéseit becsü­leten és mellékgondolat nélkül támogatja. A közgyűlés mindjárt ki is mondta, hogy a a zalaegerszegi Gazdakör tagként belép a szö­vetségbe. Az (eleven élet megteremtése céljá­ból tüstént útmutatásokat is adott Nagy Fe­renc képviselő. Egyébként még a gyűlés elején Kovács Ferenc elnök bejelentette, hogy a kenderter­melésre az olajos növények kötelezői beveze­tése miatt az idén még nem áll rendelkezésre !az óhajtott terület. Örömmel veheti mindenki tudomásul, hogy a zalai kisgazda-tehenészet tejtermék minőségben már a második helyre törte fel magát a megyében. Ajánlja kisgazda- társainak a törzskönyveztetés bevezetését, mi­vel törzskönyvezett állatjuttatásban és takar­mánykiutalásban is csak a már törzskönyvezett állatállománnyal bíró gazdaságok részesülhet­nek. E b e d 1 i Kálmán titkári jelentéséből ki­derült, hogy egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a gazdakör működésié irlánt, ámely minden eszközt megragadott a gazda- továbbképzésnek előmozdítására is. Jelenleg 110 tagja van a körnek. A vetőmagbúza-igény- lés a kormány gondoskodásából teljes kielégí­tést nyert, a takarmányigényiek is figyelembe vétettek a lehetőség határain belül Á Hor­váth János által előterjesztett költségvetési előirányzat helyesen mutatott rá a műkedvelő előadásokból és táncmulatságokból várható be­vételek erős csökkentésének okára. Nem illik ugyanis mulatozni olyan időkben, amikor test­véreink vérezmek a hazáért. P.P. jfe Ne unatkozzék, sóhajtozzék esténként otthon! Jöjjön el egy kis időre a Gosztonyi étterembe. Zalaegerszeg polgármestere a következő fel­hívást intézte a város közönségéhez : — A bőrtalpú lábbeli, valamint a talpbőr ellátás terén mutatkozó nehézségek részben való könnyítése tárgyában kiadott miniszteri rendeletek alapján újra felhívom a város lakos­ságát a talpbörrel való legnagyobb takarékos­ságra. A mai súlyos helyzetben a kormányzat nem tudja biztosítani teljes mértékben a talp­bőr- igényléseket. Erről a könnyű testi munkát végzőknek, valamint azoknak, akik csak nélkü­lözni tudják a bőrtalpat, a fatalp, műtalp és facipő használatával kell és lehet az ország talpbőrellátásán könnyíteni. — A bőrtalpú lábbeli és talpbőr hiánya következtében a megjelent rendeletekben előirt korlátozások mellett azok részére, akiknek a bőrtalpú lábbeli használata az elvégzendő mun­kájuk folytán országos szempontból is feltét­lenül szükséges, egy éven belül csak egy pár új és két pár talpalás adható ki, amennyiben ezt a kiutalt talpbőr mennyisége megengedi. — Mivei a kiutalt talpbőr mennyisége még a szükséges ellátást sem fedezi, ismételve fel­kérem a város hazafias és megértő közönségét, hogy talpbőrt és bőrtalpú lábbelit csak akkor igényeljen, ha a munkateljesítmény a bőrtalpú lábbeli használatát feltétlenül megkívánja, to­vábbá, ha a rendelelek értelmében a közérdekű szolgálat ellátásához nélkülözhetetlenül szüksé­ges 1 pár új és 2 pár talpalást még nem me­rítette ki, mert ennél több egy éven belül senki részére nem utalható. — A város közellátásának nehéz és a mai időkben fontos munkáját megnehezíti az a tömegesen beadott igénylőlap átvizsgálása, melynek egy része már kimerhette a kiutalható mennyiséget, egy része pedig pár nappal, vagy héttel előbb kapott kiutalást s már újra kéri a további kiutalást. Kérem a város közönségét, hogy az ilyen igénylő lapok beadásától tartózkod­jék, mert a rendelet értelmében úgy sem tehe­tek nekik eleget. Elutasítom mindazokat az igényléseket, ame­lyek összeköttetés, vagy kijárás alapján akarnak hozzájutni talphoz, vagy bőrtalpú lábbelihez, sok esetben csak azért, hogy a különböző színű kosztümhöz hozzávaló lábbeli legyen akkor, amikor az igénylő a végzett napi mun­káját műtalp, vagy fatalpú lábbelivel is ugyan olyan jól elvégezheti. — Háborúban áli a nemzet, ilyenkor sokszor lemondani, vagy nélkülözni kell. A közérdekű munkát teljesítők és a nehéz testi munkát végző többgyermekes családfők hátrányára kivéte­lezésnek helye nincs. — A város részére kiutalt talp és bőrtalpú lábbeli szétosztásánál az az elv vezérel, hogy elsősorban a munkateljesítés figyelembevételével az arra rászorultakat lássam el. Minden esetben az a célom, hogy a városom megértő közön­ségét, kivételezés nélkül, mindenben kielégít­sem. A cipő kímélése A polgármester figyelmeztetéséhez magunk részéről a következőket adjuk hozzá: Ma mindenki azt szeretné, ha cipője élettar­tamát legalább a kétszeresére tudná meghosz- szabbítani. Kíméléssel, helyes ápolással sokat segíthetünk. Minden cipőnknek legyen hozzá méretezett, saját sámfája. Amint lehúzzuk, azonnal sámfázni kell, így megtartja alakját és ha átázott, nem ráncosodik, nem törik a bőr. A vizes cipőt megszárítjuk, de sohasem kályha, vagy tűzhely közelében. A sarat jól kicsavart nedves ruhával töröljük le. Éles kefe karcolja a bőrt. Ha a cipő már tiszta, véko­nyan, egyenletesen kenjük be zsíros pasztával, hagyjuk, hogy a zsír Felszívódjék, azután dör­zsöljük fényesre. Ehhez is legalkalmasabb a puha ruha. Vastag sportcipőket zsírozva te­gyünk el. Télen hócsizmák hordásával sok ci­pőt kímélünk, de mindig húzzunk’cipővédőt, amit maradék ílanellből, régi gyapjúharisnyák fejéből, selyem trikóanyagból csinosan elké­szíthetünk. Gyerekeinket neveljük rá, ha kell, egy kis csihi-puhival is, hogy a cipőjüket csúszkálással, sikálással, kavics rugdalással ne rongálják. A nevelésben az utcai járó-kelők fi­gyelmeztetése is használhat a rakoncátlan gye­rekeknek. Húsz éves jubileumát üli dr. Gesztelyi Nagy László, a legrégibb mezőgazdasági kamarai igazgató A magyar mezőgazdatársadalom és a szak- irodalom meleg rokonszenvvel fordul a Duna- Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, dr. Gesztelyi Nagy László felé, aki húsz évvel ezelőtt, 31 éves korában, kezdte el nehéz, úttörő munkáját. Akkor alakult meg a Kamara s a fiatal mezőgazdapolitikusnak egészen isme­retlen intézményt kellett bevinni a köztudatba. — A Kecskeméti Gazdasági Egyesület egy kis szobájában kezdiük a |mnnkán­kat — mondta egy újságírónak Gesztelyi Nagy László. — Ha most visszatekintek erre a kezdetre, a megtett útra, elszédülök az akkor talán alig látott feladatok nagyságától. Egy rozoga írógép volt minden vagyonunk. Ma pedig a Kamarának 23 szépen berendezett irodahelyisége van, tanácsterme, sok bútora és hatalmas, 3400 kötetes könyvtára, amelyet jó­formán semmiből hoztunk össze. Egymillió pengőt kitevő nyugdíjalapunk is van s mintegy 40 létszámú tisztviselőgárda végzi Kecskeméten és a vidéki kirendeltségekben a munkát. Mun­kásságomból három állomásra tekintek vissza a legbüszkébben: 1. az alföldi gondolat felve­tése s ennek minden vonalon való kidomborí­tása, 2. a tanyakérdés feltárása és megismer­tetése. Harc a tanya fejlesztéséért. így indult el a tanyai iskolák építése, kirendeltségek létesí­tése, a tanyai gazdakörök, posta, távirda, telefon munkája, a tanyai lelkészek beállítása, tanyai internálus; 3. A kisemberpolitika : a gyümölcs, zöldség, szőlő, baromfi és általában a kerti tudomány megteremtése és fejlesztése. — Megjegyzem még, hogy mi létesítettük az országban az első kertmunkásképző iskolát, amely ma is a legnépszerűbb s ezután csinálta a fö'dmivelésügyi miniszter az ország többi részén az ilyen irányú iskolákat. — Az Írást sem hanyagoltam el, húsz év alatt irtam 46 könyvet, füzetet, mintegy 150 nagyobb tanulmányt és körülbelül 2000 cikket. Ez eredmények elérésében az Isten segítségén kivül áldott jóságú feleségemnek is nagy része van. PROHASZKA P. BANGHA HOCK JANOS P. GYEN/S katolikus im Kaphatók KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében, Zalaegerszeg Kossuth-utca 8. Telefon 131,

Next

/
Oldalképek
Tartalom