Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-27 / 143. szám

f ARA 10 FILLER 1942 JUNIUS 27. SZOMBAT ílAGYfvRELET Ili. évfolyam # POíiriKAI NAPILAP # 143. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. OPVLÖVÉSZEK A magyar honvédek messze Oroszország­ban első éis legfőbb hadifeladatként a hatal­mas erdős és mocsaras ukrajnai vidék meg­tisztítását kapták és végezték a legteljesebb eredménnyel. Ősztől tavaszig, a kivételes és rettenetes télen át folytatták az erdőkben, mo­csarakban, elhagyatott tájakon, de a szétszórt majorházakban, eldugott falvakban, nem rit­kán a lakott területeken is megbújt orvlövé­szek, a visszamaradt ellenség felkutatását és megsemmisítését. És ma is, amikor a magyar honvédek a középső arcvonalszakaszon az első vonalban, is harcban állanak a bolsevista erők­kel, még mindig fontos feladatként végzik nagy eréllyel és teljes eredményekkel' a tisz­togatás munkáját. Mi, magyarok, vonhatjuk le a legjobban ezeknek az arcvonalmögötti harcoknak lassan már általánossá váló nagy | tanulságát, hogy milyen komoly és nagy j veszedelem a harcoló katonai erő hátában megbújó és rejtőző ellenséges erő. Saját ta­pasztalatok, drága magyar vér, magyar áldo­zatok, magyar fáradság és erőfeszítés árán szereztük meg ezt a tanulságot az ukrajnai térségeken. A magyar katona, a magyar fegyveres erő áldozatos tanulsága a »partizán« fogalmáról és meglátásai a partizánok által jelentett ve­szedelemről nem maradhatnak azonban csak hadieredmények. Nem lehetnek a honvédség tapasztalatai, eredményei. Annyival kevésbbé, mert körülöttünk az európai térségben, is or­szágok egész során vannak jelenségek «irról, hogy az ellenség ezt a hadviselési módszert nemcsak a tőle elfoglalt területen, alkalmazza. A világ felforgatására, vérbe és lángba bo­rítására felkészült, vagy elszánt pokoli erők, amelyekkel szemben a mi nagy keresztes- hadjáratunk folyik, ezt a harcmodort a mö­göttes országrészekben is alkalmazásba vette. Száz, meg száz és ezer kilométerre a harc­terektől dolgoznak ellenséges erők. Bandák, orvlövészek, megbújt ellenségek. És ezek 'a megbújt ellenséges erők igen veszedelmesek. Hiszen nem erdők rejtek ein, mocsarak szigetein, magányos kunyhókban, elhagyott falvakban bujdokolnak űzött fene­vadként. Békés városok, termelő területek pezsgő forgatagában emelt fejjel járhatnak, mosolyogva köszönthetik minden nap kisze­melt áldozatukat, nyugodtan élvezhetik hosszú időn át azt a nyugalmat, amelyet pokoli cél­tudattal, ördögi elszánással felborítani készül­nek. Nem bizonyos, hogy revolverrel, vagy gyi- lokkal vannak ruhájuk alatt fölszerelve. Nem szükséges az sem, hogy bombát hordjanak a zsebükben, vagy rejtegessenek az ágyuk alatt. Ellenséges cselekedetük ismertető jegyéhez se kell az, hogy elszánt, vagy elvetemült go­nosztett legyen. Partizánok ők akkor is, ha az emberi kor legvégső határáig gyáva nyálként élik le nyomorult életüket és akkor is, ha suttogva bizalmatlanságot, vagy kétkedést hintenek észrevétlenül a telkekbe. Csak arra kell gondolnunk, hogy egy harcban álló ország ereje, a végső erőfeszítések idején mennyi eredőből tevődik össze. Milyen hatalmas a háború gépezete s mennyivel bonyolultabb az a szervezet, amely a háború gépezetét a mozgató energiával látja el, amely tulajdon­képpeni erőforrása annak a beheinót szörnye­tegnek, amelyet úgy hívunk, hogy háború. Csak egy lépés már e meggondolások során eljutni ahhoz a belátáshoz és megértéshez, hogy a háborúban álló nemzet testében, a belső arcvonal szervezetében a legparányibb A termésrendeletre vonatkozó közellátásügyi miniszteri utasítás kimondja, hogy mindenki, aki vámőrlésre jogosult a községi elöljáróságtól kenyérgabonajegyet kap. Kenyérgabonajegy két szinü van: piros és kék. Kékszinü kenyér­gabonajegyet kapnak azok a birtokosok és bérlők (beleértve a kertészetet és szőlőt), akik összesen legfeljebb 5 kataszfrális hold földön gazdálkodnak és kizárólag a mezőgazdaságból élnek, vagyis más foglalkozásuk, jövedelmük nincsen. Ugyancsak kékszinü kenyérgabonaje­gyet kapnak a mezőgazdasági munkások (sze- gődményesek, pásztorok, időszaki munkások), továbbá a vámőrlő malmok tulajdonosai, bérlői és alkalmazottai a háztartásukhoz tartozókkal együtt. Mindenki másnak, aki vámőrlésre jogo­sult, piros szinü Kenyérgabonajegyet adnak ki. Kivételt tesz a termésrendelet az 5 katasztrális holdon felüli, kizárólag mezőgazdaságból élő gazdákkal, amennyiben a családfő, vagy a háztartáshoz tartozó fia hadbavonult (nem csak bevonult), vagypedig, ha a családfőnek legalább 4 gyermeke van. Az ebbe a csoportba tartozók­nak piros jegy helyett szintén kék jegyet adnak ki. A háztartáshoz tartozók (beleértve a házi és bennkosztos cselédeket is) mindig olyan szinü jegyet kapnak, mint amilyen a családfőt meg­illeti. A kék kenyérgabonaiegy alapján a szükség­letet a Hombár bizományosoktól, vagy azoktól a vámőrlö malmoktól lehet beszerezni, amelyek erre engedélyt kapiak. A piros szinü kenyér­gabonajegy nem jogosít vásárlásra. idegen elem, a legkisebb ellem,séges akarat már veszedelem. Aki nem adja át a lelkét, akaratát, erejét, munkáját a nemzet háborús erőfeszítésének1, akit nem 'füt a közös erőfeszítés, az együttest munka azonos végcélja: az ellensége a nem­zetnek. Hát még azután,, akit ellenséges ér­zések vezetnek, akik a maguk külön háborúját viselik most a nagy nemzette síben egyedek, osztályok, vagy a parancsoló akarat ellen! Akik a közellátás érdekeit veszélyeztetik, akik! üzleteznek, harácsolnak mások vérehullása és nyomorúsága árán, 'akik érd'emetletnül hará­csolnak olyan jogosítványokat, amelyek betöl­tésére nem hivatottak, akik nem azt keresik, ami embert' az emberrel, magyart a magyarrial összehoz, hanem azon dolgoznak, hogy a hasadékot még jobban kiszélesítsék ... Vájjon fölébreszti ne viharharang koligása­ként minden magyarok lelkét az a meggon­dolás, hogy itthon is, a békés és nyugodt ter­melőmunka arcvo^alán, nemzetünk élet-halál- harcának végső erőfeszítése idején, soraink között utvlövészek, partizánok járnak? Az arató- és cséplőmunkások részének kimé­résekor a cséplési ellenőr annyi szelvényt vág le a munkások kenyérgabonajegyéről, ameny- nyinek megfelelő mennyiséget az arató és cséplörész kitesz. Ha ezután a munkásnak kenyérgabonából még hiánya van, azt a Hom­bár bizományostól, vagy vámőrlő malomtól kék gabonaszelvény ellenében készpénzért beszerez­heti. A kenyérgabonajegyre jogosultakat a községi elöljáróság 1942. június 15—30. között a június 15-i állapot! szerint Írja össze, mégpedig külön a kék és külön a pirosjegyre jogosultakat- Az összeírást háztartásonként végzik el. Az összeíró ivbe a háztartás fejéi (családfői) név- szerínt veszik fel, a háztartáshoz tartozókat pedig csak számszerint. Az összeirásnál 3 csoportot különböztetnek meg : a) az 1882—1926. évben született nehéz testi munkát végző férfiakat, b) minden mást, aki 6. életévét 1942 ben betölti, vagy ennél idősebb, c) az 1937. évben és az ezután szü­letett gyermekeket. Az összeírások alapján adják ki a jogo­sultaknak a községi elöljáróság pecsétjével ellátott kenyérgabonajegyeket. A jegyek átvéte­lét az átvevőnek aláírásával kell igazolni. Ke­nyérgabonajegyet a községi elöljáróság csaksi a községben állandó lakóhellyel bíróknak adki. A kenyérgabonajegyre jogosultak összeírásá­val egyidejűleg írják össze háztartásonként a kenyér- és iisztjegyre jogosult ellátatlanokat is Hogyan történik a kenyérgabo kiadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom