Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-19 / 136. szám
ARA 8 FILLÉR 1942 JUNIUS 19. PÉNTEK III. évfolyam # pourisc napilap # 13 6. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Félelöserkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PF.HY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A falu jegyzőit törvények és rendeletek előírásai érvényesülnek. Száz esztendeje már, hogy báró Eötvös József regényt írt a falu jegyzőjéről. Nehéz olvasmány ez a regény, gimnazista diákok el nem olvasott kötelező olvasmányai között sokat kisértő. Komor és sötét levegőjű kép az, amelyet ebben a regényben a nagy magyar klasszikus a falu jegyzőjének helyzetéről, a közigazgatás állapotairól, a vármegyei életről, a nemesség magatartásáról és általában a közállapotokról megrajzolt. Nem szabad csodálnunk és nagyon elítélnünk azokat a diákokat, akik adósak maradtak a magyar irodalomnak és a saját lelkiismeretüknek ezzel a kötelező olvasmánnyal. Egyáltalán nem szórakoztató ez a regény, aminthogy nem is azért íródott. Tulajdonképpen vádirat, a tarthatatlan helyzet föltárása, a szomorú igazságok meztelen, talán kissé túlzott és fölnagyított megmutatása azért, hogy ,az illetékesek okuljanak belőlle, hogy segítsenek rajta. Száz esztendő múltán már történelem csupán a korkép, ami báró Eötvös József regényében foglaltatik. A nemesség ,uralma, az akkori vármegye, az egykori közigazgatás, a magyar társadalom élete, mind-mind történelmi múlt abban a formájában, ahogyan azt a regény leírja. Száz esztendő alatt, ha bizony lassan is, de átváltozott egészen a magyar élet. Egészen más hivatást és szerepet tölt be ma a vármegye, egészen más a közigazgatás munkája és a falu jegyzője, aki Eötvös regényéből lépne most ki és kopogtatna akármelyik községházán, nem találná sehogyan se helyét e hazában. És amennyire természetes ez a fejlődés az elmúlt század eredményeként, éppen annyira sajnálatos, hogy a báró Eötvös József regényében foglalt telkiismeretébreszíésre a falu jegyzőjének életéviej kapcsolatban még mindig találunk időszerűséget. A jegyzők munkájának s általában a közigazgatásnak a tervszerűségére gondolunk, amely kormányzati reformprogramként most kerül a törvényhozás elé. Legnehezebb idők újítások végrehajtására a háborús idők. Amikor az élet minden rezdülése a nagy cél, a háború megnyerésének szolgálatába állítódik, amikor az élet minden vonalán fölfokozódik a munka, megnövekszik a gond és úrrá válik a lelkeken a háború izgalmi állapota. De talán éppen ezek az idők mutatják meg valódi értékelésében a közigazgatási reform kérdését és abban is legjobban a falu jegyzőjét, aki a közigazgatás alappillére. A legszélesebben és a legmélyebben van hele- áígyazva az államépület talajába, a termelő és dolgozó tömegekbe, a magyar föld, a magyar falu népébe. És talán éppen ezekben az időkben válik általánosan tudottá, hogy milyen terheket, az államépület mekkora súlyát viselik és hordják ezek a pillérek. A közigazgatás állandósult, mondhatjuk úgy is, békebeli föladatain kívül a megváltozott helyzet mennyi új, mondhatjuk úgy is, háborús munkát rakott a falu jegyzőjének vál- laira. Az élelmiszerjegyek szétosztása, a közellátási kataszter vezetése, a hatósági ellátásba vont cikkek szétosztásával való tennivalók1, azután a honvédelmi feladatok, a bevonulok, a bevonultak hozzátartozóinak ügyintézése, a szociális, nép- és ládvédelmi munka, az adókirovások és be,tások terén jelentkező különleges és kivéts tennivalók, amelyek külön és részletes forolása hasábokat igényelne. Ezt az ezer ezerféle munkafeladatot, a falu élet érték er és ezér szálát égy ember, a falu légije tartja a kezében. ö viseli és intézi jes felelősséggel a főszolgabíró, az aiisp; a pénzügyigazgató, a tanfelügyelő, a katoi hatóságok, a miniszter irányában. És ami in még ennél is több, ezt a munkát a falurész lakosságának, száz meg száz, ezer meg tr embernek irányában a megítélés és a bint felelősségével1 végzi. Az emberek jobb, yy rosszabb sorsa függ a jegyző intézkedést!, de nem tudják, hogy a jegyző legtöbb estien csak végrehajtója és nem kezdeményezője velük történő dolgoknak. A jegyző intézéseiben nem a maga gondolata és akara, hanem a felső bbség utasítása, a magasat) érdekek szolgálata, a Nova község életéb. eseményt jelentett június 18-ika, amikor lersgázott a vöröskeresz- tes házibetegápoló taolyam első csoportja. Dr. Nyaka Géza jási állatorvos felesége, a leánylevente csopor;ezetője szervezte meg a tanfolyamot a novaárási Vöröskereszt-fiók nevében és a zalgerszegi városi Vöröskereszt-fiók erkölcsi mogatásával. Huszonnégy szorgalmas halató buzgólkodott az ismeretek elsajátítását! Kovács Ilonka oktatónőnek szeretettel li buzgőlkodása és dr. Nagy Béla körorvosk lelkes közreműködésével. A hallgatók leiagyobb része a földmíves- és iparososzty köréből került ki. Csupa virgonc, ügyesesinos leány, tele igyekezettel, arcukon a oldogság és némi izgalom, hogy most sziot fognak adni a tanfolyam két hetének használásáról. Ezeknek a leányoknak legnagbb része hajnali négy órától estig nehéz nnkával tölti az idejét. Annál dicséretesebb, így az esténként nyolctól féltizenegyig tart elméleti és gyakorlati tanításon pontosan egjelentek és örültek, hogy tanulhatnak. Ea tanfolyam volt tulajdonképpen a novai áifyleventék közhasznú működésének első rgnyilvánulása. Jó példával előljárt a csopo.ezetőjük, dr. Nyakáné, egyébként okleveles nítónő asszonytársával, Szántó József kántcanító feleségével együtt. Ott láttuk továbbá aizsgázók között a zalaegerszegi származási Dervarics Karolint is, aki most Nován az óhivatalban tisztviselős- ködik. A vizsga az elemi iola feldíszített színpad- termében folyt le drBalogh Endre járási főszolgabíró elnökiével. Megjelent gróf Huny ad y Józsefncörszágos főápolónő, ő adta fel a kérdésekets bizony látszott, hogy az ügy komolyságáh képest szigorú részletességgel kéri számoa tanultakat. A vizsgázók némelyike kissé mpalázas volt, de minden elfogultságot feldött a grófnőnek kedves Ez az adottság, a széles néprétegek, a falusi tömegek ítéletének érzelmi alapjai az értelmi ítéletalkotás helyett adják talán a falu jegyzőjének munkájában a legnagyobb terhelést, a legsúlyosabb felelősiséget. A jegyzői pálya nemcsak föladatainak munkamennyiségével, a közigazgatás tennivalóinak ellátásával terheli viselőjét, de a falu társadalmi egységének, kiegyensúlyozottságának, társadalmi békéjének, szociális nyugalmának szolgálatát is előírja. Amikor a harctér fegyveres harcával egyenlői értékű és fontosságú harc folyik a belső arc- vonalon, az itthoni termelőmunka területein:, ennek a belső arcvonalnak legelső élharcosa, de egyben vezérkari főnöke is a maga falujában a falu jegyzője. Hősök ők, mint hősei voltak száz esztendővel ezelőtt báró Eötvös József regényének, hősei a most dúló nehéz időknek. És most, amikor nemzeti célkitűzés a hőseinkről való gondoskodás, szociális helyzetük maradéktalan és méltó megoldása, ide- jénvaló a magyar élet valóban elsővonalbeli katonáiról, a falu jegyzőiről való gondoskodás is. közvetlensége és mosolygó bátorítása. Nemcsak számonkért, de tanított is. Bemutattatta a különböző kötözéseket, ágyvetést, lepedőcserét, mindent, ami a beteg mentésére és kímélésére szolgál. Közben-közben személyes beavatkozásával őmaga is meg-megmutatott egy-egy gyakorlati módot. , A vizsga végeztével a grófnő buzdító beszédet intézett a tanfolyamot végzettekhez. — Nagy örömmel tapasztaltam, — úgymond — hogy a sürgős és fárasztó mező- gazdasági munka végzése mellett is mekkora jókedvvel jöttek ide a növendékek megtanulni azt, aminek tudása a családnak, hazának javára szolgál. Amikor a vöröskeresztes jelvényt Htjuk, jusson eszünkbe, hogy emberbaráti feladatunk segíteni ott, ahol segíteni kell. Segítségünkre pedig különösen akkor van szükség, ha hív bennünket a haza és a hazának ama gyermekei, akiket a megpróbáltatások szegénységgel, árvasággal sújtottak. A hallgatók nevében Dervarics Karolin köszönte meg a főápolónőnek kitüntető megjelenését. Ígérte, hogy az új vöröskeresztes háZi- betegápolók mindig áldozatkészséggel és pontosan fogják kötelességüket teljesíteni. A hála jeléül fehér csokrot nyújtott át. Czobor Mátyás nyug. polgármester, a zalaegerszegi városi Vöröskereszt-fiók nevében megköszönte az oktatótestvérnek és a körorvosnak fáradozását. Ezután kiosztották a tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítványokat. A vizsgán résztvett a községnek vezető társadalma, a leventeparancsnokság és számos érdeklődő. Mindenki a leggazdagabb tanulságokat szerezte arról, hogy a társadalmi Összefogás, megértés, munka és szorgalom könnyű módon segít át a nehézségeken. Az együtt dolgozó és együtt Örülő lélekközöisség alapja a falu egészségének és szociális, szellemi fejlődésének. Huszonnégy növendék vizsgázott Nován a vöröslcresztes házi betegápolásból
