Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-10 / 79. szám

2 1942 április 10. ílAöWtffllET A KORSZERŰ MOZGÓ HÁBORÚ — MADÁRTÁVLATBÓL A bekerítés mint közvetlen hadászati cél Végül abba a határozott alakba öntötték a pártszervezet hivatalos állásfojglalását, hogy: 1. ) Zalaegerszeg közönsége követeli a mozi tulajdonosától, hogy kiküszöbölje azoknak a filmeknek színrehozatalát, amelyek velünk el­lenséges viszonyban álló országok alkotásai. 2. ) A párt teljes erejével odahat, hogy második mozi is létesüljön, megbízható keresztény szak­ember vezetése mellett. A két követelés meg­valósulásának szorgalmazása tekintetében em­lékirattal fordul a főispánhoz, mint a párt vár­megyei elnökéhez és a polgármesterhez. Végül a szervezet nagy lelkesedéssel fogadta dr. Farkas Béla indítványát, hogy katasztert állíttat össze a honvédelmi szolgálatra behívott családfenntartó zalaegerszegi polgárokról abból a célból, hogy a rászoruló hozzátartozók min­den gondjukban-bajukban támogatást találja­nak. Erezze mindenegyes katona, aki az ország becsületéért és jobb jövőjéért áldozatait hozza, hogy idehaza a magyar testvérek szerető gon­doskodása veszi körül a hozzátartozóit. A Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének hálája Zala megye iránt Kaptuk a következő levelet: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Tisztelettel kérjük megjelentetni e kis köz­leményt, hálánk és megbecsülésünk jeléül, amelyet Zala vármegye közönsége iránt ér­zünk. — A Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hall­gatók Egyesülete ezúton mond hálás köszö­netét Zala vármegye áldozatos közönségének azért a jelentős anyagi támogatásért, amelyet a költségvetésben nekünk előirányozni szíves volt. Ez az adomány lehetővé teszi hallgatóink tanulmányainak előmozdítását, művelődési, a délvidéki szellemet hűen ápoló munkálkodá­sunk folytonosságának biztosítását és szerény vagy o n un k növekedésé t. Egyesületünk az elmúlt húsz évben nem szűnt meg azért a gondolatért harcolni, amely az elszakított déli részek magyar véreinek sor­sát közös ügyünknek, fájdalmas, de sohasem reménytelen célúinknak tűzte ki. Éppen ma egy éve láthattuk lelkesülten szent ügyünknek, tiszta harcunknak győzelmét. További munkánk sikerében eltökélve, hálás szívvel gondolunk Zala megye különösen meg­értő, eszméinkben együtthívő, szeretetreméltó közönségére. ERTSEY PÉTER. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ A kedvezményes pálinkafőzés kiteriesziése Az Alsódunántúli Mezőigazdasági Kamara fölterjesztésben kérte a pénzügyminisztert, hogy az 1938 évi XXX. te. 26. szakaszában meghatározott, családonkénti 10 hektoliter fok kedvezményes kifőzési keretet 15 hektoliter szeszfokra emeljék fel. Ha ez a kérés nem volna teljesíthető, legalább arról kellene gon­doskodni, hogy a 10 hektoliter fok kifőzését, amit a 'szeszfőzdének engedélyezett keret ki­használásától tettek függővé, minden körül­mények között biztosítsák a (termelőnek. Ab­ban az esetben, hogyha a kedvezményes ki­főzést a szeszfőző keretét meghaladó számú termelő kívánja igénybe venni, a szeszfőzde- tulajdonos keretét föl kellene emelni. Boldog gyermekkorunkban valamikor még úgy képzeltük el a háborút, hogy a hadsereg szépen csatasorba állj ember ember mellett és az első sor mögött ugyanolyan elrendezésben újabb sorok helyezkednek el, majd az egész sereg közös vezényszóra megindul az ellen­ség felé. Az első világháború a maga álló harcaival bizonyos fokig még megfelelt ennek az elképzelésnek, mert a harctér valóban többé- kevésbbé összefüggő vonalat alkotott. Elől az ellenség — hátul a hadtápvonal. Ezt a harc­teret valóban nem volt nehéz áttekinteni. A mai mozgóháborű azonban már a nyugati csatákban is olyan képet mutatott, amely a beavatatlanra csak a zűrzavar benyomását kelt­hette. Az elől és hátul körvonalai elmosódtak. Gyakran egyszerre tombolt a harc elől és hátul, jobbra és balra. Elől a páncélosok, hátul a gyalogság harcolt. Az élen harcoló csapatok hátában zsákok képződtek, amelyeket gyűrű alakú arcvonal vett körül és e gyűrűk mögött sokszor még a gyűrűk egész sorában hullám­zott a csata. Keleten, ahol szinte végtelen területen fo­lyik Európa közös harca a nyugati művelődés megmentéséért, ahol az emberek sok milliója és a hadigépeknek soha nem látott tömege áll egymással szemben, természetesen még sok­kal nagyobbnak látszik a zűrzavar. Ha azonban az óriási kiterjedésű csatateret felülről, madártávlatból áttekinthetnénk, kü­lönböző kisebb és nagyobb gyürűalakű arc- vonalakat különböztethetnénk meg. Ha össze­függő egységben láthatnánk azokat az esemé­nyeket, amelyekről a hadijelentések is csak elszigetelt részletekben emlékeznek meg, cso­dálkozva fedeznénk fel a megsemmisítő cselek­vések, bekerítések, áttörések, átfésülések, fel­göngyölítések tömegéből kibontakozó tervsze­rűséget, céltudatosságot. Az egyes ember, aki mondjuk, mint pán­célos, vagy összekötő vesz részt a hadművele­tekben, természetesen níem látja a nagy ösz- szefüggéseket, amelyek csak a hadvezetőség titkai. Nem látja azokat a fonalakat, amelyek az egyes cselekvéseket szervesen összefűzik és bizony nem egy esetben kényelmetlen ér­zéssel kell fölfedeznie, hogy • a harc nemcsak elől, hartem oldalt és hátul is folyik, hogy mialatt harcolva tör elő keletre, a háta mögött új arcvonal képződött, ahol bajtársai nyugat felé vonulva küzdenek. Ez a helyzet azonban az ellenfelet is könnyein megzavar­hatja. Még emlékezhetünk az angol sajtónak árra a megállapítására, hogy nem lehet tudni, a németek kerítették-e be az oroszokat, vagy az oroszok a németeket. Nos, lehetséges, hogy az angolok és az oroszok ezt nem tudták, az azóta közölt német beszámolók alapján azon­ban már világos, hogy a német hadvezetőség nagyon is jól tudta, melyik a bekerített fél. Mint már nyugaton is történt, az előnyomuló páncélos erők gyakran a nagyobb ellenállási fészkeket is egyszerűen elkerülik. A nyomuk­ban özönlő gyalogság aztán a utánipótlási vo­nalaitól elvágott és mozgási szabadságuktól megfosztott ellenséges csoportokat lassanként minden oldalról körülveszi és maradéktalanul megsemmisíti. Ezek a körülzárt ellenállási fész­kek néha az arcvonál mögött nagy mélység­ben, nem egy esetben ötven-száz kilométerre vívják kilátástalan harcukat. Ezeknek hadászati szempontból nincsen semmi jelentőségük sem. Ellenállásukat rendszerint csak a teljes tájéko­zatlanságból fakadó remény táplálja. Ami a végtelen orosz síkságon, a világtörté­nelem legnagyobb harcterén történik, azt való­ban nem is tekintheti át más, miint a mindart szálat mozgató hadvezetőség. Véletlen . éppen ügy nincsen ott, mint a sakktáblán,. Nemcsak lépés lépésre következik, hanem minden lépés szerves összefüggésben van a másikkal és az előzővel. Mint a legfinomabb készülék, a had- vezetőség az ellenség minden cselekedetére ér­zékeny. Tudja, hogy hol kisebb, hol nagyobb fez a nyomás. Ha valahol veszedelmesnek látja, erősítéseket vezérel oda, ahol pedig gyenge­séget tapasztal, új ékeket küld előre. így hir­telen űj zsákok és gyűrűk körvonalai bontakoz­nak ki, óriási menetoszlbpok indulnak útra, jobbra és balra s újra még újra új karok ölelik körül az ellenséget. A zűrzavaros összevisszaság, az áttekinthetet­len mozgalmasság mögött pontos tervek hú­zódnak meg, amelyeknek egy a céljuk: a töké­letes megsemmisítés. Azt a hibát, amely Oroszországot a napóleoni időkben, vagy a vi­lágháborúban megmentette, a korszerű mozgó- háború irányítói nem követik el: az orosz tömegeket nem hátrább gön­gyölítik a végtelen csatatéien, hlaniöm kö­nyörtelen támadó lendülettel darabokra szaggatják és gyorsan egymást kővető részletekben ki­kapcsolják a nagy mérkőzésből. Sztálinnak már nem lesz ideje, sem emberanyaga, sem had- fölszerelése ahhoz, hogy az Ural vidékén új Sztalin-vonalat építhessen. (dr.n.l.) Javaslatok az olaiosmagvak termelésével kapcsolatban Az Alsódunántűli Mezőgazda,sági Kamara il­letékes helyeken javasolta, hogy az olajos­magvak kötelező 'termesztésével1 kapcsolatban minden községben létesítsen a Futura, vagy a Hombár átvételi (telepet. A közvetítő kereske­delem és a gyárak kisebb haszonnal elégedj,e- nek meg, hogy a termelő magasabb árat kap­jon. Az ólajosmagvak iára 'ugyan,iis alacsonyan nyert megállapítást. Az 50 katasztráíis holdon felüli szántóterülettel rendelkező gazdaságok kötelező területét szállítsák le 2 százalékra, annál is inkább, mert iá késői kitavaszodás folytán az olajos növények magja későn, lesz elvethető. A kötelező (termelésre előírt növé­nyiek termőterületébe vegyék fel a szójaterü- letet is, legalább 50 százalékban. Kormány­rendeletet várnak a Ten.aratásra vonatkozólag. Apró zalai hírek Iparigazolvány nélkül bognáripart gyakorolt Simon Mihály sümegi földmíves. A főszolga- bíróságon 4 napi elzárásra változtatható 12 pengő pénzbüntetésre ítélték. — Hitelesítetlen mértékeket, forgalomból kivont súlyokat hasz­nált Bauer Géza sümegi kereskedő. Jogerősen 2 napi elzárásra változtatható 10 pengő bünte­tésre ítélték. — Lenoricis Vendel csabrendeki bányamunkás ipariigazolvány nélkül lakatos­ipart gyakorolt. 3 napi elzárásra változtatható 15 pengő pénzbüntetésre ítélték. — Fát lopott Pusztai György csabrendeki napszámos Sipőcz Károly erdejéből. 4 napi elzárásra változtatható 15 pengőre büntették, továbbá kötelezték 30 pengő kártérítés megfizetésére. EGY JÉGVERÉS TÖNKRETEHETI A GAZDÁT! Nincsen gond i a, ha van i ég kár biztosítása!

Next

/
Oldalképek
Tartalom