Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-15 / 132. szám

ÄRA 8 FILLÉR 1942 JUNIUS 15. HÉTFŐ III. évfolyam ♦ politikai napilap # 132. szám. Szerkesztősig Is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tütiőssy-utca 12, Telefon 80, Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sx. Váratlanul meghalt Györffy-Bengyel Sándor közellátásügyi A magyar közéletet súlyos csapás érte. Vasárnap reggel váratlanul meghalt Győrffy- Bengyel Sándor közellátásügyi miniszter, szol- gálatonkívüli vezérezredes, titkos tanácsos, 56 éves korában. Véredényelmeszesedésben qs szívbajban szenvedett. A- megfeszített munka következtében előállott idegkimerültség csak súlyosbította betegségét. Bár rosszul érezte magát, mégis résztvett még a keddi miniszter­tanácson is. Szombaton vacsora "közben agy­vérzés és jobboldali bénulás érte és elvesztette eszméletét. Vasárnap hajnalban halt meg. A' kormányzó úr részvéttáviratot intézett az öz­vegyhez, a kormány tagjai pedig megjelentek a gyászháznál. Az elhúnyt minisztert a nemzet halottjának tekintik. Szerdán délután 5 órakor helyezik örök nyugalomra a Kerepesi temető­ben. Az elhúnyt miniszter 3 évig teljesített harc­téri szolgálatot az első világháborúban, majd a honvédelmi minisztériumban nyert igen fontos beosztást. Az anyagbeszerzés ügyeit intézte ki­váló szervező képességgel, azért a kormányzó úr az ő kezébe adta 1941 őszén a közellátási ügyek miniszteri tárcáját is. Önfeláldozó oda­adás és kiváló szakértelem jellemezte hivatá­sában. Ismeretes, hogy álruhába öltözve de­rítette ki az élelmiszer eltitkolást minisztersé­gének első bemutatkozása gyanánt. Mindent megtett a háborús közellátás zavartalan bizto­sításáért, lázas munkája közben még egészsé­gének gondozásáról is megfeledkezett. Vallá­sosságára nézve jellemző, hogy néhány nappal ezelőtt feleségével együtt elzarándokolt a so- mogymegyei Andocs Mária-kegyhelyre, meg­gyónt és megáldozott. Ezzel a példaadással erősítette meg magát szinte csodálatos Hő­érzettel az utolsó útra az egykori piarista diák. Meglepetésekkel fűszerezett közgyűlést tartott a zalaegerszegi Baross-fiók A Baross Szövetség Zalaegerszeg és Vidéke szervezete tegnap közgyűlést tartott Czobor Mátyás nyug. polgármester elnöklésével. Meg­ütközést keltett az a körülmény, hogy bár 417 rendes, 82 pártoló és 98 nőtagja van a szer­vezetnek, mégis ehhez a számhoz képest fel­tűnően kevesen jelentek meg. Az egyik vidéki felszólaló bírálat tárgyává i;s tette az ügyet, mondván, hogy a Baross összetartásban ilyen alkalommal jó példát kellene adni. Az alsóHend- vaiak azonban nagyobb küldöttséggel jelen­tek meg. Az elnöki miegnyító megemlékezett kor­mányzó urunknak közeledő születésenap- járól. Ebből az alkalomból a Baross-tábor is hódolat­tal fejezi ki országunk legfőbb vezére iránt táplált hálás érzelmeit. A gyűlés tisztelete jeléül állva hallgatta meg a kormányzó úrról szóló megemlékezést, amelynek kivonatat táv­iratban küldték fel a kabinetirodának. Ugyan­csak a legteljesebb ragaszkodás érzelmével köszöntötte a közgyűlés a szervezetnek két díszelnökét, vitéz gróf Teleki Béla főispánt és dr. Brand Sándor alispánt kitüntetéseik al­kalmából. A szervezet multévi működéséről szóló je­lentésből kiemelkedik az az esemény, hogy a zalaegerszegi Baroiss-családba meghívták az alsólendvaiakat is. A szervezet mindenben igyekezett tagjainak rendelkezésére állni, mert 736 esetben tett intézkedést a hozzáfordult tagok ügyében, 48 esetben intézkedett a fo­gyasztók érdekében. A Nemzeti Hitelintézet zalaegerszegi fiókja hitelellátással támogatta a keresztény kiskereskedőket. Köszönet illeti ezért Molnár András vezérigazgatót és Hol­lósy Ernőt, a Nemzeti Hitelintézet zalaeger­szegi fiókjának igazgatóját. A jelentéssel kapcsolatban Hollósy Ernő szólalt fel és figyelmébe ajánlotta a szervezet­nek, hogy szorgalmazza a íanoncotíhom felállítását az utánpótlás eredménjessége szempontjából. Kívánatos, hogy a kereskedelemben és iparban az irányított gazdálkodás ne menjen egészein a kereskedelmi szabadság rovására. A Baross érvényesítse befolyását az árúnak igazságos elosztásában. Rámutatott a szövetkezetek ver­senyére, amelynek nen szabad túlhajtott mó­don akadályozni a keesztény kiskereskedők boldogulását. A város iparosodásának adjon a Baross lendületet, legyen éltető kovász, amely kiemeli Zalaegeiszeget és vidékét a gaz­dasági elmaradottságától. Látogassák a tagok isűrű(n a székházat, hojy a közösségi élet ápo­lása melegágya legyen a megyeszékhely fejlő­désének. Meglepetést keltett Kakas Ágostonnak az a megállapítása, hog' 1184 pengő tagájhátralék szerepel a szám dúsban. Könnyű egy mozgalnat elindítani, de vezetni csak pénzzel lehet. Ijy az öntudatosság hiá­nyát mutatja, hogy £ tagok nem sietnek kö­telezettségüknek eleget tenni. Az évi tagsági díj fölemelését az ellöki tanács javaslata ér­telmében fogadták :1. Eszerint 1942 július 1-étől kezdve a helybeliek havi 1.50, a vidékiek 1 pengőt, az önálló serkésztagok rendes tag­sági díjat fizetnek, £ pártoló tagok pedig ha­vonként 50 fillért. Pl emeléssel kapcsolatban lelőzetesen hosszabb vita volt, amelyben egyes felszólalók a tehetőebbek részéről való na­gyobb hozzájárulási összeg mellett kardoskod­tak. Németh József ügyvezető, elnök azt a javaslatot tette, hogy a nagykereskedők 3 pengő tagsági díjat fizessenek, mert nem mél­tányos, hogy a kezdő emberekkel egyenlő el­bírálásba vegyék az ő kötelezettségeiket. Az elnök javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy az alsólendvai csoportot saját szárnyaira bocsátja, hogy önálló fiókká alakuljon. Ezzel kapcsolatban a betegsége miatt távollevői Tomka György csoportelnök helyett Fritz István csoportvezető-helyettes beszámoló je­lentést tett az alsólendvai csoport alakulásáról. Mindenekelőtt hálás köszönetét mondott a Baross zalaegerszegi vezetőségének, amely fá­radságot nem ismerő szorgalommal dolgozott a fiókcsoport létrehozásán. A 22 éves rabság után níagy boldogsággal töltötte ©I az alsó­lendv'aiaklat az, hogy a szervezet révéin fcfe- kapcsoíódhattak a keresztény magyar gazdasági életfc|e. Az alsólendvai járási kereskedők egyesületei H4 taggal beolvadt a Baross-ba, átvette a megszűnt kereskedők egyesületének emeletes házingatlanban és készpénzben rejlő vagyonát, amely a tartozással szembeállítva is jelenté­keny vagyont képvisel. Június 21-én lesz az önálló fiók alakuló közgyűlése Alsóléndván. A lelkes hangú beszámolót ugyancsak lelkes érzéssel hallgatta meg a közgyűlés és melegen ünnepelte a derék alsólendvai tábort, amely, új fészket rak a Baross szolgálatában. Mieig'alákítják a Baross önsegélyzőt is a tagoknak közvetlen támogatására. A közgyűlés megbízta Kakais Ágostont, az iparos önsegélyző megteremtőjét, hogy javas­latot dolgozzon ki az önsegélyző létesítésére. Ezután a tisztújítást ejtették meg, amely két esztendőre szól. A dr. Farkas Béla el­nöklése mellett működő kijelölő bizottság ja­vaslatát közfelkiáltással elfogadták azzal a kivétellel, hogy Tóth Gyula indítványára a titkári tisztségről korábban lemondott Szabó József cserkészboltost marasztalták vissza a tisztségben. Ezzel kapcsolatban váratlan fordulat történt. Mivel Szabó József bizonyos egyéni sérel­mekkel okolta meg korábbi lemondását, amely egyéni sérelmek mibenlétéről azonban sem ő, sem Czobor Mátyás nem volt hajlandó nyi­latkozni, á választás után Czahor Mátyás meglepe­tésszerűen bejelentette az elnökségről való lemondását. j Szalay László szólalt fel ekkor és kérlelte Czobort, hogy vonja vissza lemondását, mert a mostani idők nem alkalmasak arra, hogy a szervezet kebelében elintézhető állítólagos sé­relmek ilyen módon éreztessék hatásukat. Mi­vel a közgyűlésnek ugyanaz volt a meggyő­ződése és Czobor elnöksége mellett nyilvánult meg a közbizalom, vissza is vonta a lemondását. Kijelentette, hogy ő a bizalmi kérdést csald azért vetette föl, mivel mindig a közérdeket szolgálta cselekedeteiben és sohasem követett el egyénnel szemben sérelmet elnöki jogának gyakorlásában. A tisztújítás eredménye ez: díszelnök vitéz gróf Teleki Béla főispán és dr. Brand Sándor alispán, elnök Czobor Mátyás, ügyvezető el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom