Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-06 / 125. szám

1942 június 6. rm^iLET 5 Vigasztalás a húsevő zalaiaknak találékony elméjű háziasszonyok elárasztják új receptekkel a családi újságok hasábjait. Nem kell hát félni 'senkinek, hogy egyhangú lesz a főzelékkoszt. Kiderült, hogy a kelkáposztát rántani is lehet, akár a borjúcombot, a murok pedig megfelelő ügyeskedéssel bifsztek-sze- rüen is megoldható étek. Bizonyos zöldség­félék és fűszerek szerencsés keverése halászlé jelleget nyújt az ételnek s vannak, akik arti­csókából olyan borjúvelőszerü fogást költenek, mint a pinty. Ma már a főzelék az úr, a hús a kísérőzene. Egy szeletke hús nem lehet veszélyes, nem kockáztathatja a főzelék kitűnő hatását, amely bőrünket tisztítja, fürgeségünket visszaadja és Szerencsi édességek Kazinczy tér 6. száműzi a pocakot, erősíti a szervezetet, arc­bőrünket tisztítja, fürgeségünket visszaadja és széttépi azt a hajdani rögeszmét, hogy csak az a jó, ami ízlik és hogy csak a torkig­lakott ember lehet megelégedett. V1DÉKY LAJOS. A Magyar Élet Pártja hírei Bicsérdy mester most nyilván elégedetten dörzsöli össze tenyerét, mert amit húsz éves prófétai munkájával, ezeregy előadásával és tucatnyi könyvével nem tudott elérni, azt már majdnem teljesen elvégezték helyette) a hábo­rús viszonyok. Korántsem tartunk ugyan a nyerskosztnál, mert amit a háziasszonyok ha­zavisznek a piacokról, azt meg iis főzik, de annyi szent, hogy a főzelék és saláta-féléknek megnőtt a becse. Ily körülmények közepette délben-este zöldül asztalunk, akár a tavaszi rét, amelyben a virágokat élénksárga répa- szeletek, habfehér spárgacsöyek és tulipiros hónaposretkek helyettesítik. Ha pedig elérkezik a déli, vagy estebéd ideje, vigasztaljuk magunkat és egymást, hogy igazuk lehet a tudós orvostanároknak, akik mindig is intették az emberiséget, ne iömje hússal a kendőjét, mert százféle nyavalyának éppen a mértéktelen húsfogyasztás az oka. Hiába oly ingerlőén aranypiros a ropogósra sült idei liba, hiába oly észtveszejtően szív­dobogtató a rántott sertéskaraj (netán sült­burgonyával körítve), hiába oly ellenállhatat­lanul szép jelenség egy töltött borjüszegy, hiába oly elbájolóan gyomorcsiklandó egy gyenge csirkebecsinált: mégis csak rothadó állati tetemrészek ezek a holmik s pusztítják, a gyomrot, belet,' elősegítik a véredényelme- szesedést, hizlalják a reumát s túlzott mun­kára serkentik a szívet. Mi, magyarok, min­dig hajlamosak voltunk komoly húsadagok be­kebelezésére s csakugyan rendkívül egyoldalú volt a táplálkozásunk. A főzelék csak kisérő- zene volt a zsírban fürdő pecsenyék mellett s ha néha bemártottuk a villát a hetyke pa­rajba, a zamatos sóskába, vagy az erdők Zöld lombtengerére emlékeztető saláta-félékbe, ko­rántsem ült ki arcunkra az a diadalmi ragyo­gás, a testnek és a léleknek az a fennkiölt szárnyalása, mint midőn az asztal közepére került egy irdatlan tál lábas-rostélyos, olyan illatárt árasztva, hogy 'még a harmadik utcá­ban is szűkölni kezdtek az ebek. Most már —- utólag — valljuk meg töredel­mesen, hogy biz’ 'nem használtak íaz oldalassal körített töltöttkáposzták, a 'házisonkával cifrá­zott hagymás és zöldpaprikás rántották s más ehhez hasonló kilengések. Vedeltük a spric- cert, hörpöltük a sört e gyomorgyilkosok után s az étkezések végén bágyadtan emésztettünk, szuszogva, harmatos homlokkal. Ám most? Az enyhe sóskalevest spárgafőzelék követi s mellé fogyaszthatunk ízes János-retket kedvünk sze­rint. Nemcsak, hogy áz alkoholt nem kívánják e lengén könnyed étkek, de még a tiszta víz is nehezen csúszik utánuk. Így hát vesénket is kíméli ez 'a mérsékletes koszt, nem is szól­ván a vitaminokról, amelyek mintegy találko­zót adnak egymásnak a zöldfélékben, amelyek­kel együtt szervezetünkbe kerülni nem retstel- kednek. Mennyivel frissebb, mozgékonyabb, fiatalosabb az, aki ebédre spenótérmecskéket eszik bundás kenyérrel, avagy bahpuddingot uborkával, mint aki 'frissen sült, forró liba­tepertőt és olvatag libamájat dobál magába vak szenvedélyétől hajtva hagymával ízesített resztéit burgonya kíséretével. De ne feledjék a sültek makacs hívei, hogy milyen sokkal nyugodtabb az éjtszakájuk egy szemre is gusztusos karfiol-vacsora után, anjelyet zeller- saláta köríthet, mintha be falnának fejenként 25 deka füstölt marhalnyelvet (egybevágva) s az­tán gyomornyomással hánykolódnak az ágy­ban elalvás előtt. A háborús konyhaművészet nem alszik, sőt nem is szunyókál. Lángeszű szakácsművészek, FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ GASPARICH JÓZSEF központi vármegyei titkár május második felében Tüskeszent- györgy, Csehlaka, Alsópálfa, Drávaegyház, Drávaszilas, Drávadiós községek MÉP szer­vezeteit látogatta meg, illetve szervezői érte­kezleteket tartott. * BENEDEK ISTVÁN központi vármegyei titkár május második felében Balatonfüred, Tagyon, Szentantalfa, Óbudavár, Balatoncsi- csó, Szentjakabfa, Mindszentkálla, Szentbék- kálla és Révfülöp MÉP szervezeteit látogatta meg és tartott szervezői értekezleteket. NEMESSZENT ANDRÁS MÉP szervezete május 25ién tartott vezetői értekezletet Derva- rics István községi bíró, pártvezető elnökleté­vel. Póvics István kerületi szervező- titkár szervezési útmutatásokat adott, majd a neTféz időkre figyelemmel, kitartó, szorgalmas, ko­moly munkára buzdította a megjelent tagokat. * ZALASZENTMÁRTON MÉP szervezete május 14-én tartott vezetői értekezletén Tóth József községi pártvezető elnökölt. Póvics Ist­ván titkár a vezetőkhöz intézett beszédében hangoztatta, hogy a MÉP vezetőinek kell el­sősorban is jó példával előljárni. Különöskép­pen a hadbavonultak hozzátartozóival szemben kell olyan magatartást tanúsítani, amivel azok­nak segítségére lehetnek. Hangoztatta to­vábbá, hogy a hazánk boldogulásáért folyó küzdelemben a győzelembe vetett hittel kell fegyelmezetten dolgozni. * NEMESSÁNDORHÁZA MÉP szervezete május 25-én tartott vezetői értekezletén Kö- vessi Kálmán községi pártvezető elnökölt. Raf- fai Péter községi titkár megnyitó beszédé­ben rámutatott a mai nehéz idők követelmé­nyére és arra kérte munkatársait, hogy min­denki becsületesen vegye ki részét az ország­építő munkából. Ezután Póvics István be­szédében figyelmeztette gazdatársait, hogy a dúló harc Európának legnagyobb ellensége, a bolsevizmus ellen folyik. Ebnek a háború­nak a győzelmes befejezéséig mindenkinek, különösképpen a gazdatársadalomnak köteles­sége kivenni a részét, nehogy az 1918-as állapotok ismét bekövetkezzenek. Ezután több közérdekű üggyel foglalkozott az értekezlet. KORPAVÁR—PALIN község MÉP szer­vezete május 31-én tartott vezetői és szer­vezői értekezletet. Jurcsik Imre pártvezető megnyitó beszédében ismertette a kormány és a MÉP országépítő munkásságát, a kisembe­rek érdekében tett széleskörű rendelkezése­ket. Majd a zsidó birtokoknak kisemberek kezére juttatásáról beszélt, hangoztatva, hogy ha történtek is hibák és eltolódások, mégis a község sokgyermekes családjai földhöz és ezzel nagyobb darab kenyérhez jutottak. Kérte továbbá a pártvezetőséget, hogy közreműkö­désével segítse elő 'a még felosztatlan zsidó szőlőbirtok keresztény kézre Való juttatását. Ezután a házhelyjuttatás 'sürgősségét tárgyalta az értekezlet. Czulek József kerületi szervező titkár bővebb tájékoztatást "adott és kérte a szervezet minden tagját, bogy a községben a rendet, a fegyelmet és mindenekelőtt a szor­galmas munkát gyakorolják hazánk boldogu­lása érdekében. * GELSE község MÉP 'szervezete május 31-én tartott havi értekezletén Geber Mihály párt- vezető hangoztatta, hogy A községben teljes az egyetértés, rendben ’és fegyelmezetten foly­tatja mindenki a ‘reá bízott feladatot. Kérte vezetőtársait, hogy a 'tapasztalható zökkenő­ket tűrjék el zokszó nélkül, mert .háborúban élünk és ilyenkor a panasznak nincsen helye. Többen felszólaltak a 'rézgálicnak hibás uta­lása miatt. Ugyanis 'az a hiba történt, hogy a 259 katasztrális bold -szőlőre szükséges réz- galic helyett csak 145 holdra elegendőt kap­tak. Kérik a Vármegyei elnökséget, hogy az ismét igényelt rézgálic 'kiutalásában legyen se­gítségükre, mert a szőlősgazdák kiutalás hiá­nyában nagy kárt szenvednének. Csiszár La­jos községi titkár a kijelölt házhelyek mielőbb való átadását sürgette. Rácz József a Grósz- féle zsidó birtok Sürgős felosztását kérte. Czu­lek József titkár mindenben megnyugtatta a pártvezetőséget. Zalaegerszegi leventenap június 7-én, vasárnap a levenfepályán Legyen ott minden igaz magyar, aki szívén viseli az ifjúság sorsát! Az ünnepély sorrendje: Szombaton este 8 órakor zenés takarodó1. Vasárnap reggel 7 órakor Zenés ébresztő. Vs10 órakor tábori szentmise a levente- pályán. 4 órakor délután nagyszabású sportünne­pély. 7 órakor magyar tánc cigányzene kísérettel. 9 orakor este műsoros tábortűz. Belépődíj nincs. Műsorváltás kötelező a sportünnepélyre (100, 50, 30 fillér). A műsor kibővül azzal, hogy Csáktornya 25 tagú küldöttsége is fellép. Hivatalos, vagy cégbélyegzőjét Zalaegerszegen rendelj,e a Cserkészüzletben 4c 4c

Next

/
Oldalképek
Tartalom