Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-06 / 125. szám
III. évfolyam #> POLITIKAI NAPILAP ^ 125. szám. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Töttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. EKE ÉS K&RD Irta: Bárezay János löldm ívelés ügyi államtitkár Talán sohasem volt nagyobb szükség, mint most, ezekben az időkben arra, hogy teljes erőnkkel, legjobb tudásunkkal végezzük kötelességünket, mindenki ott, ahova sorsa, elhivatottsága állította s ahol legjobban szolgálhatja mindnyájunk közös érdekét. Mint annyiszor már a történelem során, ma ismét küzdenünk kell életűinkért, nemzetünk fennmaradásáért. Ebben a küzdelemben egyikünk a kardot, másikunk az ekiét szorítja. Kard és eke: két örök magyar jelkép, amely talán egy nemzet életében sem fonódott annyira össze, mint a magyarságéban. Hiszen nemzeti létünk szinte örök harc volt. Harcoltunk és véreztünk egy évezreden át nemcsak magunkért, hanem a nyugati műveltségért is. S amikor magunkat védtük, védtük a keresztény Európát is. De ha békés idők következtek ránk, az acél a földet forgatta, hogy életet fakasszon mindnyájunknak a rögön, amelyért harcban vérünket hullattuk s amelyért békében verejtékkel dolgoztunk. A kard és az eke ugyanabból az acélból készül s ma mindnyájan tudjuk, hogy az ekét ugyanúgy kell szorítani, mint a kard markolatát, ha győzni akarunk. Nekünk, a pollgári arcvonal katonáinak, ma ugyanúgy küzdenünk kell, mint vitéz honvé- deinknek, akik messze idegenben vívják nehéz kemény harcukat. Mindnyájunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy ma minden terület, minden kis talpalatnyi hely, nemcsak a mi egyéni érdekeinket szolgálja. A mi feladatunk: termelni minden erővel, hogy megadhassuk honvédségünknek mindazt, amire a győzelem kivívásához szüksége van. A kormány mindent elkövet, hogy a termelés zavartalanságát a háborús nehézségek ellenére is biztosítsa. A földmívelésügyi kormányzat a szántóföldi termelés fejlesztése és színvonalának emelése érdekében erőteljesen fokozta a vetőmagjuttatást. A termelés eredményeinek fokozása mellett nem szabad egy pillanatra sem elfelednünk azt, hogy a minőségi termelés fejlesztésére is gondot kiéli fordítanunk, mert a háború utáni versenyben csak így állhatjuk meg majd helyünket a világpiacokon. A háborús szükséglet követelte meg, hogy kötelezően elrendeljük az olajosmagvak termelését. Növényi olajtermelésünk fokozása ugyanis nélkülözhetetlen nemcsak közélelmezésünk és iparunk, die hadviselésünk szempontjából is. Ezek átvételi árának megállapítása a gazdák munkájával és az arra fordított termelési költségekkel arányban áll és megfelelő hasznot biztosít a termelőknek. Az olajosnövények fokozottabb termelése elősegíti állati takarmányhiányunk leküzdését is, és így hozzájárul ahhoz, hogy állattenyésztésünket a közellátásunk szempontjából hús- és zsírszükségletünket biztosíthassuk. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében tovább fokoztuk a különféle tenyészállatjuttatásokat. Nagyobb ősz- szegeket fordítottunk a termelés eredményeinek fokozása érdekében a szikes talajok javítására, meszezésére is. Gondoskodtunk arról, hogy az országban egy talpalatnyi hely se maradjon megműveletlenül. Ott, ahol munkaerőhiány mutatkozik, munkásszázadok látják el a mezőgazdasági munkát. Sajnos, a rendkívüli időjárás következtében ebben az évben is nagy vízkárokat szenvedett az ország. Mindent elkövettünk, hogy ezeket a vízkárokat a lehetőségekhez képest csökkentsük. Az űtóbbi másfél évben termőföldek víztelenítésére, a megrongált vízimüvek helyA pénzügyminiszter — mint ismeretes — már idejekorán intézkedett, hogy az árvizek és belvizek által borított földek földadóját és annak járulékait törölni lehessen. Az erre vonatkozó elemi károk bejelentésének határideje június 1. volt, a téli fagy által okozott károk bejelentésének határideje pedig április vége. A vízborította területek földadójának törlésére és mérséklésére vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban érdeklődésre tarthat számot, hogy vájjon másodszori bevetés esetén milyen adómérséklést, illetve megokolt esetben milyen törlést kérhet a birtokos, vagy a bérlő. Az erre vonatkozó intézkedések és a kialakult gyakorlat szerint, ha a birtokos, vagy bérlő az árvíz, vagy belvíz által elpusztított első termést (vetést) legkésőbb május közepéig kiszántotta és a szántóföld siker reményében még másodszor is bevethető, akkor a földadó háromnegyedrésze engedhető el. Ha a károsultak az első termést (vetést) legkésőbb május közepéig nem szántották ki, akkor a kárt olyképpen bírálják el, mintha a szántóföld A Magyar Biztosítástudományi Társulat legutóbbi ülésén dr. Csury Jenő érdekes előadást tartott a társadalmi rétegek gyógykezelési költségeinek fedezéséről, esetleg a biztosítás intézményének igénybevételével történő kielégítéséről azon rétegeknél, amelyek a társadalombiztosítás körén kívül állanak. Az előadás után Gebhardt Domonkos, a BIOSz elnöke, a jelenlevő állami, kamarai, érdekképviseleti kiküldöttek előtt fölvetette kérdést: közszükséglet-e a gyógykezelési költségek íereállítására és újak készítésére több mint 50 millió pengő államsegélyt folyósított a földmívelésügyi tárca. Ennek az összegnek egy részét folyó- és patakszabályozási munkákra, védőgátak építésére és megerősítésére fordítottuk. Minden lehető eszközzel igyekeztünk, hogy a termőföldek víztelenítését minél gyorsabb ütemben végezzük, hogy ezeket a területeket visszaadhassuk a termelésinek. Ebben az évben másfélmillió hold került víz alá és ennek a területnek a felét sikerült víztelenítenünk. A kormány intézkedései azt a célt szolgálják, hogy termelésünk zavartalanságát a nehéz viszonyok között is fenntarthassuk és a lehetőségekhez képest fejlesszük. Ebben a munkában mindnyájunknak teljes erőnkkel és legjobb tudásunkkal kell résztvemni. Nekünk, gazdáknak keményebben és erőisebben kell szorítanunk az eke szarvát, hogy biztosíthassuk a kard győzelmét. másodszor már nem vethető be. Ilyen esetben tehát, ha a kár teljes, a földadót és járulékait teljesen törlik. Ha a meg nem munkált és be nem vetett szántóföldet vízborítja éis ezt oly időben vezetik le, amikor a szántóföld abban a gazdasági évben még sikerrel hasznosítható, akkor a vetés »első termésnek« számít. Ha niár most ezt a földet elemi csapás éri és azt a birtokos, vagy bérlő kellő időben bejelentette, a termés teljes megsemmisülése esetén törlik az egész földadót és járulékait. Ha a birtokos adóelengedés céljából a víz által borított és meg nem munkálható földjét bejelenti, de azt a kárbecslő bizottság bevetve találja és megállapítja, hogy a vetés olyan időben történt, amikor még megfelelő termés várható, akkor a bizottság kárt nem állapít meg. Ha azonban az ilyen vetést a termés betakarításai előtt elemi csapás éri, akkor a birtokos, vagy a bérlő az elemi csapás nemére megállapított határidőn belül bejelentheti a kárt s ilyen esetben a földadót és járulékait a kár mértékéhez képest megfelelő módon mérséklik, vagy dezése? Ha igen, akkor három megoldási lehetőség kínálkozik. Lehet szó a szociális biztosítás kiszélesítéséről, továbbá üzleti vállalkozás keretében biztosító intézeti megoldásról, végül egyesületi, vagy szövetkezeti alakban az intézmény alapításában résztvevő szakmai érdekképviseletek bevonásával. Gebhardt javaslatára a Társulat értekezletet hív össze,, amelyen a munkaadók és munkavállalók közösen beszélik meg a kérdés megoldásának lehetőségeit. Mikor kérhet a vízkárt szenvedett sazda adómérséklést, vagy törlést? törlik. Közszükséglet-e a gyógykezelési költségek fedezése ?
