Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-05 / 124. szám
2 IIA&wÍrÍieT 1942 június 5. MARTINIQUE, a tűzhányók szigete (MN) Martinique szerény kis tagja annak az Antilláknak nevezett óriási szigetcsoportnak, amely Floridától a venezuelai partokig terjed és amely többezer méteres mélységből, valóságos tengerárkokból emelkedik ki. Martinique 985 négyzetkilométeres területével a Kis-Antilláknak nagyságra második szigete. A mélyen benyúló Fort de France-öböl két részre osztja, de az osztozkodás nem testvéries: az északi rész sokkal nagyobb, mint a déli. A fehér Josephine A főváros legforgalmasabb terén, a Savamén áll Beauharnais Josephine hófehér márvány- szobra. A fehér császárné körül smaragdzöld pálmák állnak diszőrséget. Josephine empire- ruhát visel az első császárság divatja szerint, kivágott nyakkal, födetlen karokkal. Fort de France-ban meleg van. Egyik keze a ruhája övén van, a másikban nagy emlékérmet tart, Napoleon képmásával. Fejét szülőfaluja, Trois- Islets felé fordítja és ügyet sem vet a Savane lármájára. A téren utcai árusok ordítoznak, néger és mulatt dajkák kis Josephine-okat sétáltatnak. Ki tudja, melyikük fut be olyan életpályát, aminőt Tascher de la Pageria francia kikötőkapitánynak és bennszülött feleségének Josephine-ja befutott? Az első férje, Alexandre de Beausharnais, aki a guillotine alatt fejezi be életét. A vicomte halála után a direktórium hatalmas Barrasának barátnője, majd Bonaparte tábornok felesége, aki 1804 december 2-án a saját kezével teszi fejére a francia császárság koronáját. Tizenhárom évi házasság után válás, de a válás után is megmarad császárnéi címe és császárnét megillető udvartartása Malma- isonban. Fort de Franca arca nem egyéni arc. Az Antillák városai olyan egyformák, mintha futószalagon állították volna elő őket. Ugyanaz a kék ég nevet le rájuk, ugyanazok a felhők gomolyognak felettük, ugyanaz a fényes nap nyilaz le rájuk. Martinique varázsa a vidéki élet, ahol a villák lakói állandó kapcsolatban vannak a tékozlóan gazdag természettel. A Mont Pelé Martinique nak még Josephine- nál is nagyobb híressége. Nemcsak a neve mondja kopasznak, de valóban az. Az 1792. és 1851. évi kitörések után azt hitték, kialudt. De 1902-ben kiderült, hogy álma csak Csipke- rózsika-álom volt. Fort de France-tól huszonöt mérföldnyire van a régi főváros: St. Pierre. Helyesebben csak volt. A mai St. Pierre nem azonos a régivel. A régit a Mont Pelé úgy letörölte, mint egy kis elemista szivacsa a palatáblát. Ezt a St. Pierre-t a fényképeken, metszeteken kivül csak az emlékezés őrizte meg és a városban járt utazó leírásai, talán legelsősorban Lafcadio Hearné. Ez a különös iró, akinek ír volt az apja, görög az anyja, japán a felesége, a legnagyobb elragadtatással ír a város szépségeiről, vöröscserepes tetőiről és citromszinü falairól, zöld zsalugátereiről és szellős verandáiról. Kikötőjének a vize, írja, fehérük a hajóktól, a rakparton dolgos, lármás bennszülöttek nyüzsögnek. Asszonyaik nyakán csillogó üveggyöngyök, asszonyaik fülében szikrázó fülbevalók, ír a vizek hízelgő hangjairól, az eső és a kertek mélyén rejtőzködő szökőkutak zenéjéről, a tenger morajáról, a sok-sok vizről, amelyek mintha csak azért teremtődtek volna, hogy a fullasztó déli hőséget megenyhitsék. A várost, amelyről Hearn ilyen magasztaló hangon ír, a Mont Pelé negyvenöt másodperc alatt „elintézte“ Ez a negyvenöt másodperc három évszázad munkáját döntötte romba. A város egyetlen óriási tömegsírrá változott, harmincezer ember temetőjévé. A virágzó vá rosból mindössze ketten maradtak meg hírmondónak. A kitörés után megváltozott a hegy alakja. 300 méter magas sziklacsucs nőtt ki a belsejéből, amely magasságát többször is megváltoztatta, 1903 augusztusában azután ez a lávaképződmény ismét eltűnt. A Mont Pelé kráterében berendezett kísérleti állomáson ma tudósok figyelik a föld mélyének titokzatos tevékenységét. Cukorültetvények A szigetet Columbus fedezte fel 1502-ben és 1635-ben telepedtek le rajta az első francia gyarmatosok. Miután a karaib bennszülötteket kiirtották, a hiányzó munkáskezeket Afrikából behozott néger rabszolgákkal pótolták. Martinique háromszor is volt angol kézben: 1762—63-ban, 1794—1802-ben és 1809-1814- ben, de az eltévedt fiú minden alkalommal visszakerült Franciaországhoz. Ha máshol nem, rumosüvegek címkéin mindenki találkozott már Martinique nevével, mint ahogyan az Antillák két másik szigete : Jamaica és Portorico is híresek a rumgyáraikról. A martinique-i táj legjellegzetesebb színfoltjai a végtelen cukornádültetvények és kávé- földek. Amerre jársz, mindenütt a nád hosszú szuronyait látod. A szekerek előtt apró ökrök ballagnak, az utakon szamár- vagy öszvérháton mulattok és négerek, széleskarimájú szalmakalappal a fejükön. Martinique földje termékeny föld. Mint ahogyan Egyiptomot a Nílus iszapja, Martinique-ot a tűzhányók lávája termékenyíti meg. Igaz, hogy a sok kialudt és elporlott lávájáért Martinique szörnyű árat fizetett. 250.000 lakosával Martinique a föld legsűrűbben lakott szigetei közé tartozik. A lakosság túlnyomó része néger és mulatt. A fehérek száma 10.000, a hinduké és kínaiaké mintegy 15.000. Martinique a háború kitörése előtt külkereskedelmi forgalmának háromnegyedrészét az Szerencsi édességek Kazinczy 8. anyaországgal bonyolította le. A sziget kincseit Bordeauxba és az elmúlt hetekben sokai emlegetett Saint Názaire be vittek a hajók. A tengerzár óta a sziget piacain Amerika az eladó és Amerika a vevő. Mi az a gallodrome? A bennszülöttek legkedvesebb vasárnapdélutáni szórakozása a kakasviadal. Ez a nemzeti sportjuk, a futballjuk, a corridájuk. A legkisebb faluból sem hiányzik a deszkapatánkkal elkerített kis versenypálya, a gallodrome. A nézők izgatott érdeklődéssel kísérik a küzdelmet, fogadásokat kötnek, hogy a kis fekete fog-e győzni, vagy a nagy fehér és jelöltjüknek egy- egy sikerült támadása után boldogan felujjon- ganak. Közben annyi meggyőződéssel uszítják, biztatják a küzdőket, mintha a gall kakasok valóban értenének franciául. A viadal végén vérfoltos az aréna homokja és a levegőben fehér és színes tollak kergetőznek. P„E. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ I A bajtársi szolsálat megszervezése (Hirdetmény.) Közhírré teszem, hogy a bajtársi szolgálatot Zalaegerszeg megyei varosban megszerveztük és az működését június 3 án megkezdte. Felhívom a hadbavonultak összes hozzátartozóit, hogy ügyes-bajos dolgaikban forduljanak tanácsért először is vallásfelekezetük lelkészeihez, azután foglalkozási ágak szerint : a kereskedők Németh József Baross Szövetség ügyv. elnökhöz, az iparosok Horváth István ipartestületi elnökhöz, a gazdák és gazdasági munkások Kováts Fetenc gazd3köri elnökhöz, az ipari munkavállalok pedig Siklósi István asz’alos és Siposs Lajos kőmiveshez. Fentiek kaptak felhatalmazást arra, hogy a szükséges felvilágosításokat a hadbavonultak hozzátartozóinak megadhassák, az esetleges panaszokat és kérelmeket felvehessék és azokat elintézés végett haladéktalanul illetékes helyre továbbítsák. Természetszerűleg én és a tisztikarom is rendelkezésére áll a hadbavonultak hozzátartozóinak. Azonban a városi tisztikar más irányú nagy elfoglaltsága miatt célszerű, ha a kérelmeket és panaszokat a fentebb említett helyeken terjesztik elő. A hadbavonultak hozzátartozóinak ingyenes jogi tanáccsal való ellátására dr. Árvay László városi tiszti főügyész és dr. Németh István zalaegerszegi ügyvéd állnak az érdekeltek rendelkezésére. Zalaegerszeg, 1942. június 1. Polgármester, * A magas borárak ne aggasszák, mert a sör ára csak fillérekkel emlelkedett. A Goszto- nyi étteremben, ahol kétfajta Dréher-sört csapolnak, egy esti szórakozása nem kerül többe, mint két, Vagy három évvel ezelőtt s amellett kitűnő cigányzenét hallgathat. , MÁVÁÜT Menetdij Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. május 4-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MÁVAUT ____ — 14 4 5 1715 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 9-20 1700 P— — —•— 15T6 1745 é. Bak Hangya szövetkezet i. 849 16-29 ____ _ 8 35 15 17 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 848 1628 1-80 — 9 07 15 45 —é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8-20 1600 450 645 10 30 17 20 —é. Hévizfürdő i. —14-28 450 705 Menetdij 10.45 17 35 —é. Keszthely Hungária szálló i. 10.50 17 40 —é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova 6-45 1410 —14-05-------•-------8.4 0 16 20 i. Bak pályaudvar é. 6 55 13-35 ____*------8 50 16 45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13-30 170 Menetdij P— 1-70 4-50 9 30 17 25 é. Nova i. 610 Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján 1715 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é.—•— 17 45é. Bak Hangya szövetkezet é. 7435 1759 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 19'25é. Szentadorján i. 520 12 50
