Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-03 / 123. szám

1942 június 3. 1 C tlAGWjCllET Az alsólendvai iárás tanítóságának önképző összejövetele Rhosóczy Rezső tanügyi előadó lelkes sza­vakban buzdította a tanítóságot a magyar jövendő építésére. K ó k a i Mária nyelvi gya­korlatot tartott a gyermekekkel lebilincselő ügyességgel és szaktudással. Zahnfuchs Júlia tanítónő a Muravidék földrajzát tanította, Va rjga Irén tanítónő pedig a történelmet (Szent László). Az ő tanításuk is igazi minta- tanítás volt, amit a bírálatok után Rhosóczy előadó örömmel állapított meg. Völgy esi József igazgató-tanító a tananyag beosztásá­ról és a tanmenetek készítésiéről tartott szín­vonalas előadást. Thurza Antal, aki jelenleg járási leventeparancsnok is, kifejtette, hogy akinek kezében az ifjúság, az hordozza a jö­vendőt is. Indítványára néma percet szenteltek a harctéren levő honvédeknek. Titán Jó­zsef népművelési titkár beszámolót tartott a népművelés munkájáról és kérte a tanítóságot, a lelkészeket, hogy őszye itt is szervezzék meg a népnevelésnek e fontos szervét. Antauer Jenő emlékezett meg ezután Alsólendváról, mint Délzala magyarságának végváráról és an­nak jelentőségéről. Küronya 'Jenő kérte a tanítóságot, hogy válogatott anyagot küldjön ősszel a polgári iskolának. Az lenne az esz­mény, ha ez az iskola, amely nem öncélú, tanult gazdákat tudna visszaadni a falunak. A földmívespálya van olyan fontos, mint bár­milyen más. Rhosóczy tanügyi előadó felvilá­gosításai és Szép igazgatónak zárószavai után a Himnusz elének lésé vei végződött az ünne­pélynek is beillő értekezlet. Fiatalabb gyümölcsösieinknek, különösen pe­dig őszibarackosainknak veszedelmes, a kezdő gyümölcstermesztő előtt sokszor leküzdhetet- lennek mutatkozó rovarkártevője a lleviélte'tü, de nincsen olyan gyümölicsifámk, amelyen a levéltetvek elő ne fordulnának. Régebben azt hitték, hogy minden gyümölesnemnek külön levehetve van, az újabb kutatások azonban megállapították, hogy ugyanazon levéltetű faj több gyümölcsfélénken is előfordul. Bármi­lyen tájhoz is tartozzanak fáink levéltetvei, kártételük egyforma s ugyancsak azonos az ellenük való védekezés. Hogy eredményesen védekezbejssünk a le­véltetű ellen, szükséges tismernünk életmódját. A levéltetű tojás alakban telel át. A tojásból azonban, amikor a fák mégj alig kezdenek rü­gyezni, máris kibújnak ia fiatal tetvek b a fakadó rügyre, vagy a rügy mellé húzódnak. Alig két hét alatt a tetvek elérik teljes fej­lettségüket, elkezdenek szűzen szaporodni és utódaik ugyanezt teszik. Ennek tulajdonítható, hogy a tetvek aránylag rövid idő alatt, ked­vező föltételek mellett, igen elszaporodnak. Míg a tavaszi nemzedékek szárny tálán ok, ed­dig nyáron szárnyas tetvek is születnek. Ezek vagy önerejükből, vagy a szél segítségével szárnyra kelnek s más gyümölcsfákon megtele­pedve terjesztik fajukat. Ezzel magyarázható, hagy a levéltetümentes gyümölcsösben is nyá­ron váratlanul megjelennek a levéltetvek. A levéltetvek veszeáelmessége a nagy sziaporaságukban rejlik. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik felejthetetlen férjem, illetve édesapám elhalálozása alkalmából részvétükkel fájdalmunkat enyhítették, vagy a temetésen megjelentek, ezúton mondunk köszönetét özv. leránt Mánosné és lia Károly. Kártételük abban áll, hagy a megtámadott növény nedvét elszívják, minek következtében a hajtások meggörbülniek, a levelek összezsu­gorodnak. A levéltetvek azonban a fának jóval több nedvét szívják el, mint amennyire szükségük van. A kiszívott farnedv fölösleges részét a levéltetvek potrohúk végén levő csövecskéken keresztül kilövelik, ez a sok cukrot tartalmazó nedv a mézharmat, ami legtöbbször jelzi, hogy a fát a levéltetvek, .esetleg egyes pajzsteiű- féleségek támadták meg. A mézharmatnak tulajdonítható, hogy az édességet kedvelő hangyák gondos vigyázói és pártfogói a levéltetveknek, amelyeket fejős­teheneiknek tekintenek. Ez az őrzés odáig ter­jed, hogy a gyámoltalan tetveket nemcsak vé­dik ellenségeikkel szemben, hanem szükség esetén át is költöztetik őket kedvezőbb lege­lőkre, vagyis friss, fiatal hajtásokra, hogy mi­nél kedvezőbb életviszonyok közé kerüljenek. A gyümölcsfákon mászkáló hangyák tehát nem közvetlenül, hanem közvetve okoznak kárt az­által, hogy a levpltetveket igyekeznek meg­védeni minden adódó veszéllyel szemben s így elősegítik gyors és nagymérvű elszaporo­dásukat. Viszont a hangyáknak ebből a szere­péből következik, hogy jó szolgálatot is tesz­nek nekünk a levéltetvek fertőzésének felkuta­tásánál, mert a gyümölcsfán észlelhető hangyajárást figyelemmel kísérje, gyorsan és könnyen fölfedezhetjük a levéltetvek megle'epiedési helyét. Ugyancsak a levéltetvek mézharmat-termelé- sének eredménye fáink lombozatán, ágain és gyümölcsein képződő fekete, koromszerű ré­teg: a korompenész. Ez a gomba nem élős­ködő, de kárt okoz azáltal, hogy a levélzetet elzárja a világosságtól, így az élettani fel­adatát nem teljesítheti, a gyümölcsön pedig csúnya fekete foltokat okoz. A levéltetvek, mint .puhatestű kártevők ellen Ikönnyetj lehet védekezhi Jbőrméfgekkel. jVlár a Bár gazdag lehetnék \ # — gazdag lehetnék — mondja vágyakozva sok ember. Ez a vágya már a közeljövőben tel­jesülhet, ha egy három vagy másfélpengős államsorsjegyet vásárol. — A húzás már junius 5-én lesz. Főnyeremény: 40.000'— ar. P. További nyeremények: P 20.000 -, P 10.000—, két­szer P 5 000 —, négyszer P 2 500-—, hatszor P 2000 —, harmincháromszor P 1,000—, stb., stb., stb. gyenge nyers nikotinoldat alkalmazásával Is teljes eredményt érhetünk el. De ez csak ak­kor következik be, ha kellő időpontban véde­kezünk és megfelelően permetezünk. A sikeres védekezés egyik előföltétele az idejében végrehajtott permetezés. Ezért kora tavasztól kezdve gondosan figyeljük meg, nem jelentkeznek-e a levéltetvek s mihelyt észre­vesszük őket, azonnal bőséges füröszltéssiel permetezzünk. Ha addig várunk a permetezésisel, amíg á levéltetvek szívása nyomán a levelek összezsu­gorodnak, akkor már a védekezés nem más, mint eső után köpönyeg. A zárt helyen meg­búvó tetvekhez ugyanis a permetezőanyaggal már semmi módon sem lehet hozzáférkőzni. A levéltetű életmódjánál elmondottakból kö­vetkezik, hogy gyümölcsfáinkat állandóan fi­gyelni kell, még akkor is, ha gyümölcsösünk tetümentes. A fák lombos állapotában a tetvek irtási­hoz szükséges nikotinos oldatot úgy készít­jük, hogy egy hektoliter vízben egy kilogram káliszappant éis 50 gram nyers nikotint oldunk fel. A permetezőoldat csak akkor ad kifogásta­lan eredményt, ha a szappant tökéletesen fel­oldottuk. A szappannak ugyanis fontos sze­repe van a levéltetvek testét borító viaszszerű váladék feloldásánál. Ha tehát a rendelkezé­sünkre álló víz meszes, kemény, azt meg kell lágyítani. Ez egy hektoliter vízhez adott egy marék szódával történik. Zalaegerszegi leventenap június 7-én, vasárnap a levenfepályán Legyen ott minden igaz magyar, aki szívén viseli az ifjúság sorsát! Az ünnepély sorrendje: Szombaton este 8 órakor zenés takarodó. Vasárnap reggel 7 órakor zenés ébresztő. 1/210 órakor tábori szentmise a levente­pályán. 4 órakor délután nagyszabású sportünne­pély. 7 órakor magyar tánc cigányzene kísérlettel. 9 órakor este műsoros tábortűz. Belépődíj nincs. Műsorváltás kötelező a sportünnepélyre (100, 50, 30 fillér). Hivatalos, vagy cégbélyegzőjét Zalaegerszegen rendelje a Cserkészüzletben — Megnyílt a Varga vendéglő kerthelyisége (Zalaegerszeg, Berzsenyi-utca 7.). Kitűnő szó­rakozóhely. Elsőrendű borok és sörök. Gyümölcstermesztők harca a levellen Mintegy kétszáz tanító és más vendég rész­vételével tartotta meg a járás tanítósága a fel­szabadult Alisólendván első nevelésügyi érte­kezletét Rhosóczy R;ezső tanügyi előadó, An- tauer Jenő muraszombati tanfelügyelő, Szép János alsólendvai, vitéz Thurza Anitái lendva- vásárhelyi körzeti iskolafielügyelők vezetésével. A hatóság képviseletében ott volt Lelkes Jó­zsef vezető jegyző, a leikészi kart Kovács- Kopácsy Lajos róm. kát. hitoktató, Horváth Imre káplán és Skalics Sándor evangélikus lelkész képviselte. Ott volt Küronya Jenő igaz­gatóval élén a polgári iskola tanári kara is és a volt trianoni Zalából több tanító. A Magyar Hiszekegy elimádkozása után Szép János igazgató-tanító méltatta a nap jelentőségét, amelyen a magyar művelődés lelkes harcosai 23 év után elsőízben találkoz­hatnak össze ilyen ünnepélyes alkalomkor. Kiemelte, hogy ennek a vidéknek különleges viszonyait tekintetbe kell venni az előírt tanterv­inél. A felsőbb osztályokat is elsősorban a ma- Jgyar tantárgyak elemi fogalmaira kellett meg­tanítani és csak azután lehetett velük osztá­lyuk tulajdonképpeni anyagát átvenni. Vesződ­séges munka, akarat, eszményi felfogás kell hozzá, de a fáradság jutalma nem marad el. Erről iskolalátogatásai alkalmával meg is győ­ződött, mert tiszta vend1 községek iskoláiban is a leg­több gyierm|ek szép magyar feleleteket tudott adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom